Nincs konkrét bizonyíték arra vonatkozóan, hogy valóban van összefüggés az AstraZeneca oltás beadása és a vérrögképződés között
Fotó: Veres Nándor
Vass Levente egészségügyi államtitkár a rendelkezésre álló adatok alapján arra számít, hogy az Európai Gyógyszerügynökség továbbra is engedélyezi az AstaZeneca oltóanyag használatát, dacára annak, hogy több uniós tagállam „túlzott elővigyázatosságból” felfüggesztette a koronavírus elleni vakcina beadását. Románia megvárja a hivatalos ajánlásokat. Ugyanakkor Fejér Szilárd kutató szerint minden esetet ki kell vizsgálni, de bizonyíték nélkül nem kell felfüggeszteni az oltóanyag használatát.
2021. március 17., 07:532021. március 17., 07:53
A betegre koncentráló, a feltétlen szolidaritás elvén működő egészségügyi rendszereket működtető országok túlzott elővigyázatosságból függesztették fel az AstraZeneca koronavírus elleni védőoltás alkalmazását – jelentette ki a Krónikának Vass Levente egészségügyi államtitkár. Az RMDSZ szakpolitikusa hangsúlyozta, ezek az érett rendszerek minden problémára kiemelten figyelnek,
Vass Leventét annak kapcsán kérdeztük, hogy az Európai Unió több országa is felfüggesztette a vakcina alkalmazását, miután véralvadás-problémákat észleltek, és haláleseteket jegyeztek azok soraiban, akik megkapták az oltást, ugyanakkor eddig sehol nem bizonyították az összefüggést. Eközben
Vass Levente lapunknak rámutatott, az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Gyógyszerügynökség a napokban még körültekintőbben újravizsgálja a tudományos munkákat, kiértékeli az eredményeket, és várhatóan néhány napon belül megfogalmazzák javaslatukat az AstraZeneca további használatával kapcsolatban. Amíg ez az állásfoglalás megszületik, néhány ország a lakosság megnyugtatására leállította a brit–svéd vakcina alkalmazását.
Vass Levente a rendelkezésre álló adatok alapján arra számít, hogy az Európai Gyógyszerügynökség továbbra is engedélyezi az AstaZeneca oltóanyag használatát. Az ajánláshoz természetesen Románia is alkalmazkodni fog, néhány napon belül kiderül, hogy mi lesz a vakcina további sorsa. Románia már mind a három oltóanyagot, a Pfizer–Biontech, a Moderna és az AstraZeneca vakcinákat szinte egyenlő mértékben használja, ha pedig valamelyik használatát néhány napra leállítják, az elakadást okoz az oltási ritmusban. Ugyanakkor
tehát egyelőre nem indokolt a túlzott elővigyázatosság – mondta a szakpolitikus.
Az Európai Unió által beszerzett, koronavírus elleni vakcinák közül az AstraZeneca a legolcsóbb, az amúgy is gazdasági válsággal küzdő országokban nincs értelme, hogy kézzelfogható bizonyítékok nélkül leállítsák a használatát. Vass Levente arra is kitért,
Az AstraZeneca esetében valamivel több a dokumentált mellékhatás, mint a másik két, Romániában is használt vakcinánál, de elhanyagolható ezek száma az influenza elleni oltások esetében felsorolt mellékhatások számához képest. Ezek a mellékhatások jól dokumentáltak, nagyszámú beoltott vett részt a tanulmányban, és nincs bizonyíték arra, hogy a vakcina vérrögösödést okoz, a beoltottak körében sem magasabb a trombózis előfordulási aránya, mint azok körében, akik nem kaptak vakcinát.
„Romániában még az egészségügyi szakpolitikusok is gyakran panaszkodnak, hogy az innováció 40 százaléka nem jut be az országba, a betegek számára nem elérhetők a legkorszerűbb eljárások, gyógyszerek, mert az ország nem tudja megvásárolni. A koronavírus elleni oltás viszont most szép példája annak, hogy a legfrissebb eredmények is elérhetők. Minden innováció, új gyógyszer, új procedúra jár bizonyos kockázatokkal, ám ha ezek az elfogadott kereteken belül vannak, fel kell vállalnunk, hogy minél hamarabb, lehetőleg szeptemberig visszatérhessen az életünk a normális kerékvágásba” – szögezte le Vass Levente.
Fejér Szilárd kutató ugyanakkor politikai döntésnek tartja, hogy néhány ország felfüggesztette az AstraZeneca használatát. A Pro Vitam diagnosztikai központ kutatója lapunknak kifejtette, az eddigi adatok arra utalnak, hogy semmilyen ok-okozati összefüggés nincs az AstraZeneca vakcina beadása és az agyérrögképződés között. Az oltóanyag beadása után bármi történik, jelenteni kell, hiszen akár fenn is állhat az ok-okozati összefüggés, ezeket mindenképpen alaposan ki kell vizsgálni.
– mutatott rá a sepsiszentgyörgyi szakember.
Fejér Szilárd hangsúlyozta, minden esetet ki kell vizsgálni, ez a normális eljárás, utána kell járni, hogy oltóanyag mellékhatásáról van-e szó. Ám amíg erre nincs bizonyíték, nyugodtan lehet használni a vakcinát, mint ahogy azt nagyon sok ország teszi, például Nagy-Britanniában egy pillanatig sem merült fel a felfüggesztés lehetősége. Mint kifejtette, Románia jól döntött, hogy kivárja, mi lesz az egyértelmű bizonyíték egyik vagy másik eshetőségre, annál is inkább, hogy sokkal valószínűbb: napokon belül bebizonyítják, az oltás és agyérrögképződés között nincs ok-okozati összefüggés. Korrelációt sok minden között lehet találni, de ez még nem jelent ok-okozati összefüggést, tehát amiért az oltás beadása után képződött valakinél agyérrög, még nem bizonyíték arra, hogy az oltás okozta, ennek bizonyítása egy bonyolultabb folyamat.
Fejér Szilárd szerint a sajtónak is hatalmas felelőssége van, hiszen ha az szerepel címlapon, hogy hány ország függesztette fel az oltás használatát, az emberek azt jegyzik meg. Nem pedig azt, hogy bár nincs bizonyíték, kimutatott összefüggés, mégis úgy döntöttek inkább kivárnak.
A szakértő úgy véli, egyelőre megnyugtató, hogy amilyen mértékben mondják vissza az AstraZeneca-előjegyzéseket, szinte olyan mértékben foglalják le mások az időpontokat. Akkor lenne mindez veszélyes, ha sok oltóanyag maradna felhasználatlanul, meg kellene semmisíteni, ugyanakkor még nagyobb veszélyt jelent, ha az emberek nem oltatják be magukat, nem érjük el a nyájimmunitást, és nem tudjuk megállítani a járvány terjedését – szögezte le a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!