Fotó: Kiss Gábor
Újraszentelték pénteken délután a külsőleg és belsőleg is gyönyörűen megújult kolozsvári evangélikus-lutheránus műemlék templomot, amelyet hat esztendőnyi munkával restauráltak, összesen közel tízmillió lejből.
2021. szeptember 24., 20:572021. szeptember 24., 20:57
2021. szeptember 26., 15:332021. szeptember 26., 15:33
A pénteki ünnepi rendezvényen egyházi és világi elöljárók, számos lelkész részvételével tartottak hálaadó istentiszteletet. Püspökök, lelkipásztorok, politikusok és a kincses városbeli hívek jelenlétében szentelték újra az istenházát, amelynek alapkőletételére 1816-ban került sor, a templomot 1829-ben szentelték fel.
Az épület felébredhetett Csipkerózsika-álmából
Adorjáni Dezső evangélikus püspök úgy fogalmazott, a város egyik legértékesebb műemléképület-együtteséről van szó, amelynek alapjai a 13. századból származnak, így a templom mai arculata magán hordozza a történelmet. „Az épület Isten kegyelméből felébredhetett Csipkerózsika-álmából, és bár sokan méltányolják gyönyörűen megújult muzeális értékeit, azonban a legfontosabb az lenne, hogy egy templom ne múzeum legyen.
A templomnak élőnek kell maradnia, az a fontos, hogy a templomokban élet legyen, hiszen a léleknek szüksége van táplálékra” – fogalmazott Adorjáni. Arról is szólt, a kisebbségi sorsban gyakran hangzik el a „megmaradás” és a „megőrzés” fogalma, azonban legalább ennyire fontos az „alkotás” és „gyarapítás” fogalma is, vagyis nemcsak az értékek átmentése és megőrzése, hanem új értékek teremtése is. „A templom a megváltó Isten és a megváltandó ember találkozásának színhelye, ezért is fontos átmenteni a következő nemzedékeknek” – fogalmazott.
Fotó: Kiss Gábor
Fehér Attila főtanácsos-esperes, a felújítási projekt egyházi koordinátora kiemelte, nagy összefogás eredményeként újulhatott meg a kolozsvári templom és az azt övező épületegyüttes, amelyben a levéltár, a Reményik Sándor Galéria, az egyházközség irodái is helyet kapnak. „Legyenek sokan itt, töltsük meg élettel ezt a teret! És adjunk hálát, mert manapság sokan megfeledkeznek a hálaadásról” – hangoztatta Fehér Attila.
Csak az épít és újít meg, akinek van jövőhite
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke köszöntő beszédében kiemelte: amellett, hogy sok más tekintetben válság tapasztalható a világon, az értékeink is válságban vannak. „Nem lehet elszakítani a gyökereinket, hiszen elsivatagosodik a lélek. Bizakodóak is lehetünk, hiszen nemcsak arról lehet beszélni, hogy kiürülnek a templomok, hanem meg is újulnak, hiszen az embernek szüksége van a szent térre. Csak az épít és újít meg, akinek van jövőhite” – mondta Kelemen Hunor. A politikus arról is beszélt, hogy az elmúlt harminc évben felgyorsult a kivándorlás üteme, ezért arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy ne ürüljenek ki a templomok és az iskolák.
Mint mondta, a magyar kormány 2010-től azon munkálkodik, hogy egységesítse a magyar nemzetet, és hála Istennek alig van nap, hogy a Kárpát-medencében ne avassanak fel megújult vagy újonnan épült közösségi teret: óvodát, iskolát, templomot, közösségi házat. „Támogatjuk a szülőföldön való boldogulást, a nemzet szellemi és lelki megújulását. 2010 és 2020 között 1600 templomot, plébániát, parókiát, közösségi teret újítottunk meg. 2021-ben is az a fontos, hogy őrizzük meg magyarságunkat és hitünket” – fogalmazott Potápi Árpád János. Az ünnepségen részt vett Brendus Réka, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője is.
Fotó: Kiss Gábor
Cseke Attila, a bukaresti kormány fejlesztési minisztere kiemelte, a gyökerek, az értékek, a jövő és az örökség azok a kulcsfogalmak, amelyek a közösség megmaradását szolgálják. „A közösségnek is gyökerekre van szüksége. A kolozsvári evangélikus templomnak nemcsak az infrastruktúrája újult meg, de a kolozsvári evangélikusok és a kolozsvári magyarság gyökere is megerősödött. Az általunk hátrahagyandó örökség is fontos, és a kolozsvári evangélikusok ezzel a templommal igazi örökséget hagynak a következő nemzedékekre” – mondta Cseke Attila. A rendezvényen az újraszentelést és megújulást méltatta Victor Opaschi bukaresti vallásügyi államtitkár is.
Az ünnepség keretében újraszentelték az oltárt, a keresztelőkövet és az orgonát is. A hangszer szakemberek szerint nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély legnagyobb és legjobb pneumatikus hangversenyorgonája. A Johann Gentiluomo bécsi akadémiai festő által készített oltárképet Marosvásárhelyen, Kiss Loránd műhelyében restaurálták, az 1721-es, kagylódíszes kupájú kő keresztelőmedencét Nagy Benjámin kőrestaurátor műhelyében. A karzat alatti részben gyerekeknek szánt, üvegfalakkal rendelkező kuckót alakítottak ki, ahová az édesanyák, apukák bemehetnek gyerekeikkel.
Adorjáni Dezső evangélikus püspök szerint a legfontosabb az lenne, hogy egy templom ne múzeum legyen
Fotó: Kiss Gábor
Az újraszentelési ünnepségen a brassói evangélikus ifjak Mátka népdalkórusa énekelt, az orgonán Horváth Zoltán és Erich Türk játszott, és rézfúvós együttes játékát is hallhatta a közönség. A kincses városbeli evangélikus egyházközség gyülekezete jelenleg körülbelül 500 hívet számlál, akik túlnyomórészt magyarok, de vannak német ajkúak is. A belső egyházi statisztikák szerint a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyháznak körülbelül 23 ezer tagja van, 39 anyaegyházközségben, több leány- és szórványegyházközségben.
Fotó: Kiss Gábor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!