A böllérversenyen a disznóvágás teljes folyamatát figyelembe veszi a zsűri, „a szúrástól az utolsó mozzanatig” (képünk illusztráció)
Fotó: Barabás Ákos
A Máramaros megyei szórványvidék magyarlakta települései képviseltetik magukat a hagyományteremtő szándékkal, első ízben szervezendő koltói böllérversenyen szombaton. A szervezők a Krónikának elmondták, céljuk az is, hogy ne haljon ki a karácsony előtti disznóvágások régi hagyománya.
2022. december 16., 08:382022. december 16., 08:38
Első ízben szerveznek böllérversenyt szombaton Koltón, ahol hat Máramaros megyei csapat mérheti össze a disznóvágásban és a disznó feldolgozásában szerzett jártasságát. A rendezvényt hagyományteremtő szándékkal szervezi meg a helyi RMDSZ a Nagybányától alig tíz kilométerre található településen, ahol a legutóbbi népszámláláson a lakosság 53 százaléka vallotta magát magyarnak.
Pintér Zsolt főszervező, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, olyan rendezvényt szeretnének létrehozni, ahol a szórványvidék magyarlakta települései valamilyen formában közösen részt vesznek.
Noha városon az uniós és az egészségügyi szabályozások nem teszik lehetővé a disznóvágást, a máramarosi kistelepüléseken még erőteljesen él a karácsony előtti időszakban a disznóvágások hagyománya” – mondta Pintér Zsolt. Hozzátette, a böllérverseny helyszínválasztása sem véletlenszerű, ugyanis Koltó, ahol Petőfi Sándor és felesége, Szendrey Júlia mézesheteit töltötte, Nagybánya mellett van, így a városi magyar közösség könnyen ki tud látogatni az eseményre. A település pedig a megyében egyrészt a múltja miatt, másrészt a nagyon erős magyar közösség miatt jelentős szerepet játszik a hagyományőrzés terén.
A böllérek versenyére magánszemélyekből és civil szervezetek tagjaiból álló csapatok neveztek be – a házigazda Koltóról, de Nagybányáról, Tiszahosszúmezőről és Szinérváraljáról is érkeznek a megmérettetésre.
– mondta el érdeklődésünkre Sebők Zoltán, Koltó alpolgármestere, aki ő maga is foglalkozik disznóvágással. Hozzátette, fontosnak tartják, hogy megszervezzék ezt a versenyt, mivel a térségben korábban is nagy hagyománya volt a karácsony előtti disznóvágásoknak, és szeretnék, ha a mai fiatalok is megismernék a szokást, és nem évülne el az a tudás, ami évszázadok óta meghatározta a falusi ember mindennapjait, illetve az ünnepre való készülődését.
Fotó: Pinti Attila
Falvakon máig élő hagyomány, hogy a gazda egy éven át növeli az állatot, amit aztán az adventi időszakban a rokonság segítségével hajnalban kezdődő, éjszakába nyúló disznótor keretében feldolgoz.
„Falun még ragaszkodnak ahhoz az emberek, hogy saját maguk tartotta disznót vágjanak, a városiak viszont már kevésbé tartják fontosnak, hogy a helyi gazdáktól vásároljanak, sokan inkább a nagyáruházakból vásárolnak 10–15 kiló húst, ami elegendő az ünnepekre. Ez visszafogta a gazdák klientúráját is, így sokan eladásra már nem tartanak disznót” – mesélte az alpolgármester.
A disznóvágás más erdélyi településekhez hasonlóan Koltón is hajnalban kezdődik.
– részletezte a folyamatot Sebők Zoltán. Hozzátette, „disznóebédre” – ahogy Koltón nevezik – sült húst készítenek, amit puliszkával tálalnak, estére pedig a „disznóvacsorára” disznótoros káposztalevest főznek savanyú káposzta levéből úgynevezett „hulladék húsokkal” és kolbászhúsból készült gombócokkal.
A disznó húsából kolbászt és májas-véres hurkát töltenek, van, aki gömböcöt is készít, de csinálnak disznósajtot és szalonnát is, amelyek később felkerülnek a füstre, a tokaszalonnát megabálják – mondta Sebők Zoltán. A koltói böllérversenyen a disznóvágás teljes folyamatát figyelembe veszik, „a szúrástól az utolsó mozzanatig”, ezenkívül pontozzák az ízeket, a sátrak dekorációját, a csapatmunkát, azt, ahogyan dolgozik a hússal a mészáros. A zsűri tagja lesz Hajdú Zoltán, a Magyarországon „kolbászkirályként” ismert, gyulai húsüzem vezetője, a gyergyószéki Benedek húsüzem igazgatója, valamint Koltóról egy nyugalmazott állatorvos – tette hozzá az alpolgármester. További részletek a máramarosi böllérversenyről a rendezvény Facebook-oldalán olvashatók.
A román közútkezelő társaság szerdán bejelentette, hogy kijelölték az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezőjét. A 47,07 kilométeres gyorsforgalmi útszakasz megépítése 2,85 milliárd lejbe kerül áfa nélkül.
Műemléki védettséget kapott Kolozsvár egyik legmegosztóbb, mégis építészetileg kiemelkedő, a szocialista korszakból származó épülete, a Telefonpalota. A szocmodern épített örökség védelmének fontosságáról Pál Emese művészettörténésszel beszélgettünk.
Amatőr versennyel és fesztivállal bővül a Székelyföldi Kerékpáros Körverseny, hivatalos nevén Tour of Szeklerland, melyet augusztus 7. és 9. között rendeznek meg.
Az Arad megyei határrendészek egy forgalomban megállított nyerges vontató rakterében 23 migránst találtak elrejtőzve – közölte szerdán a hatóság.
Holtan találták meg a rendőrök kedd este azt az Arad megyei férfit, akinek eltűnését a családja kedden jelentette, és aki ellen büntetőeljárás volt folyamatban a szépfalui gyerekotthonban elkövetett bántalmazás ügyében.
Kellemetlen incidens történt egy, Nagyváradról a román tengerparton található Konstancára tartó vonaton: a szerelvény egyszerűen elhagyta két kocsiját a nyílt pályán.
Tizenhat megye összesen 32 településén és a fővárosban okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában – vont mérleget szerda reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Antiszemita uszítás miatt feljelentést tettek Gehorghe Funar, Kolozsvár egykori, magyargyűlöletéről elhíresült polgármestere ellen.
Halálra gázolt a vonat kedd este egy 67 éves nőt a Szeben megyei Mikeszászán (Micăsasa) – közölte a megyei rendőrség.
Igazi síparadicsom épülhet a Bánságban az ország jelenlegi leghosszabb sípályája mentén, amelyet már lesiklásra alkalmassá tettek a Szemenik-hegységben, viszont a java csak ezután jön a 40 millió eurót felemésztő nagyberuházásnak köszönhetően.
szóljon hozzá!