HIRDETÉS
Tőkés László az 1989-es temesvári forradalom 30. évfordulójára emlékező, az Európai Parlamentben rendezett konferencián hangsúlyozta, hogy a forradalom megnyitotta Románia útját a szabad és demokratikus egyesült Európa felé.
A kelet- és közép-európai rendszerváltozás pedig „új fejezetet nyitott öreg kontinensünk történetében”, és lehetővé tette a vasfüggöny, illetve a hidegháború által megosztott Európa újraegyesülését – hangoztatta.
„Romániából nézve, illetve az Európai Unióban körülnézve méltán lehet hiányérzetünk annak láttán, hogy a rendszerváltó országok és az unió, valamint az utókor miként becsüli meg korszakváltó közös múltját, ezzel együtt pedig önmagát” – fogalmazott.
Mint emlékeztetett, annak idején egy kis református temesvári gyülekezet vívta élet-halál harcát az ateista-kommunista Ceaușescu-diktatúrával és hírhedt titkosszolgálatával, a Securitatéval. Noha Románia ma „fürdik” a nemzetközi reflektorfényben,
még mindig posztkommunista rendszer van hatalmon, amelyből származó „mindenfajta nyomorúság köszön vissza harminc év távolából”
– emlékeztetett.
Kiemelte, a „nemes kezdetekről és reményekről nem szabad elfeledkezni”, emlékezni kell arra, hogy „honnan indultunk, nyíltan szembenézve azzal, hogy három évtized elteltével hová és mire jutottunk”. Véleménye szerint a kérdésekre adott válaszok nem mondhatók megnyugtatónak. A kezdeti reményekben és tervekben ugyanis csalódni kellett, mivel
a temesvári népfelkelés romániai forradalommá való kiszélesedését követően azonnal államcsínnyel térítették el,
és attól fogva forgatókönyvek szerint alakultak a dolgok, melyek végletes módon megakasztották és eltérítették a romániai rendszerváltozást.
Egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a múlt század totalitárius rendszereinek ártatlan áldozatairól és gyászos tanulságairól, hogy az 1989-ben elkezdett „rögös úton” haladva valóban együtt lehessen tovább építeni az „erős, egységes és versenyképes Európát” – húzta alá.
Tőkés László kijelentette,
a rendszerváltozást tovább kell folytatni, amely a kisebbségpolitikára is vonatkozik, hogy végre olyan világ épüljön ki a közép- és kelet-európai országokban, amelyben emberhez méltó módon lehet élni.
Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő beszédében kiemelte, az elmúlt évtizedek alatt semmi sem változott Romániában, ahol ugyanolyan másodosztályú állampolgárokként néznek a magyarokra, mint korábban. Az elszenvedett veszteségek „újabb pofont jelentenek” a bizakodni merő erdélyi magyarság számára.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Temesvár nélkül nem valósult volna meg határnélküliség, nem hallathatná hangját a kisebbségi magyarság az Európai Parlamentben, és nem lenne annyi magyar állampolgár Erdély-szerte, sem magyarországi támogatás számukra.
„Éberségre, emlékezésre és az erdélyi magyar közösség jussának megőrzésére tanít Temesvár, amely aki nem apadó remény szimbólumává vált” – tette hozzá Gál Kinga.
