A demográfi ai csökkenés Romániában nem új keletű. A szociológus szerint lehetett számítani arra, hogy drámaian visszaesik az újszülöttek száma
Fotó: Gábos Albin
Az emberek a kockázatos egészségügyi helyzetben nem vállalnak gyereket – többek között ez is oka annak, hogy száz év leforgása alatt soha nem született olyan kevés gyerek Romániában, mint a tavaly – véli Horváth István szociológus.
2021. február 15., 14:302021. február 15., 14:30
Nemcsak a járvánnyal, hanem a külföldön munkát vállalók arányának növekedésével is összefüggésbe hozható az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt adat, miszerint száz év leforgása alatt soha nem született olyan kevés gyerek Romániában, mint a tavaly – mondta el a Krónika kérdésére Horváth István kolozsvári szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója.
Az INS által közölt statisztikai adatokból kiderült:
Az egészségügyi válság is az oka annak, hogy csökkent a gyerekvállalási kedv az elmúlt évben: ez leginkább Vaslui megyében volt érvényes, ahol 25 százalékkal kevesebb gyerek született, mint 2019-ben.
Horváth István kifejtette, az, hogy száz év leforgása alatt nem született olyan kevés gyerek Romániában, mint tavaly, tulajdonképpen nem jelent meglepetést, egy már régóta meglévő tendencia egyik „állomása”.
„A demográfiai csökkenés Romániában nem új keletű, régóta beszélünk róla. A 2020-as évben a születő gyerekek számának csökkenésén nyilván megmutatkozott a járvány hatása. Az emberek a bizonytalan helyzetben megfontolják a családtervezést anyagi okokból is” – mutatott rá a szociológus. Hozzátette, arról is szó van, hogy
„A szülés eleve kockázatos egészségügyi helyzet, és ez beleágyazódott a pandémia még nagyobb kockázatába. Ilyen körülmények közt kevesebben terveznek családot” – mondta a szociológus.
Arról is beszélt, hogy a népességfogyás is fontos tényező. A statisztikai hivatal adatai szerint megduplázódott tavaly a természetes népességfogyás Romániában az előző évhez képest: míg 2019-ben az elhalálozások száma 57 ezerrel haladta meg a születésekét, 2020-ban a koronavírus-járvány közepette 118 587-tel kevesebb gyermek született, mint ahány ember meghalt az országban.
– mutatott rá a szociológus.
Románia természetes népszaporulata csaknem három évtizede, 1992-ben került negatív tartományba, azóta egyre súlyosbodik a népességfogyás. Az állandó lakosság 2014-ben húszmillió alá csökkent, pedig a rendszerváltozáskor még több mint 22 millió volt. A demográfiai adatokat az egészségügyi válság mellett az is kedvezőtlenül befolyásolja, hogy több mint négymillió román állampolgár él külföldön, akiknek zöme az aktív lakossághoz tartozik, vagyis közöttük sokan vannak olyanok, akik a gyermekvállalás szempontjából fontos 25–45 év közötti korosztályhoz tartoznak.
Kevés gyermek született. A szociológus szerint az emberek a bizonytalan helyzetben megfontolják a családtervezést
Fotó: Haáz Vince
Horváth István elmondta, a járvány előtti években is egyre kevesebb gyereket vállaltak a romániaiak, ez a tendencia folytatódni látszik. „Az 1990-es évek elején született nemzedék tagjai nagy számban bekapcsolódtak a migrációba, külföldön dolgoznak, és amíg nincs stabil egzisztenciájuk, nem vállalnak gyereket. A külföldi munkát nagyon sokan átmeneti élethelyzetnek tekintik.
– mondta a szociológus. Hozzátette, az idénymunkára külföldre menők esetében is érvényes ez, nem nagyon terveznek családot.
A magyarok által is lakott megyékben az országos átlagnál valamivel kevésbé csökkent az újszülöttek száma: Maros megyében 4,2 százalékkal, Kovászna megyében 7,1 százalékkal, Hargita megyében 11,1, Kolozs megyében 9,1, Bihar megyében 10,4, Szilágy megyében pedig 5,2 százalékkal született kevesebb gyerek tavaly, mint tavalyelőtt. „Ha a székelyföldi megyék helyzetét a romániai átlaghoz viszonyítjuk, kiderül, hogy ott valamelyest beállt egyfajta „visszarendeződés” a családmodellek tekintetében. Sok esetben a férfi az aktív kereső, és a nő az, aki ellátja a háztartást, ebben benne van a gyerekgondozás is” – mondta Horváth István. A szociológus úgy vélekedett, az, hogy egyes helyeken nem csökkent drasztikusan az újszülöttek száma, összefügghet a nők munkaerőpiaci helyzetének alakulásával is.
„Azokban a régiókban, ahol gyakori volt a tradicionális családmodell, ott ez valószínűsíthetően újra érvényes lett: a férfiak aktívak a munkaerőpiacon, mondjuk évente 9 hónapot külföldön dolgoznak, a nők pedig aktivitásukat a háztartásban végzik – létezik egy ilyen tendencia is” – mondta a szociológus. Mint kifejtette, bár a jelenség nem általános, de létezik: a migráció egyik vonzata, hogy a férfiak idénymunkában képesek annyit keresni, hogy a háztartásnak elég legyen, ez lehetővé teszi, hogy a nők otthon gyereket nevelhessenek – ez pedig kedvez a gyermekvállalásnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás