A demográfi ai csökkenés Romániában nem új keletű. A szociológus szerint lehetett számítani arra, hogy drámaian visszaesik az újszülöttek száma
Fotó: Gábos Albin
Az emberek a kockázatos egészségügyi helyzetben nem vállalnak gyereket – többek között ez is oka annak, hogy száz év leforgása alatt soha nem született olyan kevés gyerek Romániában, mint a tavaly – véli Horváth István szociológus.
2021. február 15., 14:302021. február 15., 14:30
Nemcsak a járvánnyal, hanem a külföldön munkát vállalók arányának növekedésével is összefüggésbe hozható az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt adat, miszerint száz év leforgása alatt soha nem született olyan kevés gyerek Romániában, mint a tavaly – mondta el a Krónika kérdésére Horváth István kolozsvári szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója.
Az INS által közölt statisztikai adatokból kiderült:
Az egészségügyi válság is az oka annak, hogy csökkent a gyerekvállalási kedv az elmúlt évben: ez leginkább Vaslui megyében volt érvényes, ahol 25 százalékkal kevesebb gyerek született, mint 2019-ben.
Horváth István kifejtette, az, hogy száz év leforgása alatt nem született olyan kevés gyerek Romániában, mint tavaly, tulajdonképpen nem jelent meglepetést, egy már régóta meglévő tendencia egyik „állomása”.
„A demográfiai csökkenés Romániában nem új keletű, régóta beszélünk róla. A 2020-as évben a születő gyerekek számának csökkenésén nyilván megmutatkozott a járvány hatása. Az emberek a bizonytalan helyzetben megfontolják a családtervezést anyagi okokból is” – mutatott rá a szociológus. Hozzátette, arról is szó van, hogy
„A szülés eleve kockázatos egészségügyi helyzet, és ez beleágyazódott a pandémia még nagyobb kockázatába. Ilyen körülmények közt kevesebben terveznek családot” – mondta a szociológus.
Arról is beszélt, hogy a népességfogyás is fontos tényező. A statisztikai hivatal adatai szerint megduplázódott tavaly a természetes népességfogyás Romániában az előző évhez képest: míg 2019-ben az elhalálozások száma 57 ezerrel haladta meg a születésekét, 2020-ban a koronavírus-járvány közepette 118 587-tel kevesebb gyermek született, mint ahány ember meghalt az országban.
– mutatott rá a szociológus.
Románia természetes népszaporulata csaknem három évtizede, 1992-ben került negatív tartományba, azóta egyre súlyosbodik a népességfogyás. Az állandó lakosság 2014-ben húszmillió alá csökkent, pedig a rendszerváltozáskor még több mint 22 millió volt. A demográfiai adatokat az egészségügyi válság mellett az is kedvezőtlenül befolyásolja, hogy több mint négymillió román állampolgár él külföldön, akiknek zöme az aktív lakossághoz tartozik, vagyis közöttük sokan vannak olyanok, akik a gyermekvállalás szempontjából fontos 25–45 év közötti korosztályhoz tartoznak.
Kevés gyermek született. A szociológus szerint az emberek a bizonytalan helyzetben megfontolják a családtervezést
Fotó: Haáz Vince
Horváth István elmondta, a járvány előtti években is egyre kevesebb gyereket vállaltak a romániaiak, ez a tendencia folytatódni látszik. „Az 1990-es évek elején született nemzedék tagjai nagy számban bekapcsolódtak a migrációba, külföldön dolgoznak, és amíg nincs stabil egzisztenciájuk, nem vállalnak gyereket. A külföldi munkát nagyon sokan átmeneti élethelyzetnek tekintik.
– mondta a szociológus. Hozzátette, az idénymunkára külföldre menők esetében is érvényes ez, nem nagyon terveznek családot.
A magyarok által is lakott megyékben az országos átlagnál valamivel kevésbé csökkent az újszülöttek száma: Maros megyében 4,2 százalékkal, Kovászna megyében 7,1 százalékkal, Hargita megyében 11,1, Kolozs megyében 9,1, Bihar megyében 10,4, Szilágy megyében pedig 5,2 százalékkal született kevesebb gyerek tavaly, mint tavalyelőtt. „Ha a székelyföldi megyék helyzetét a romániai átlaghoz viszonyítjuk, kiderül, hogy ott valamelyest beállt egyfajta „visszarendeződés” a családmodellek tekintetében. Sok esetben a férfi az aktív kereső, és a nő az, aki ellátja a háztartást, ebben benne van a gyerekgondozás is” – mondta Horváth István. A szociológus úgy vélekedett, az, hogy egyes helyeken nem csökkent drasztikusan az újszülöttek száma, összefügghet a nők munkaerőpiaci helyzetének alakulásával is.
„Azokban a régiókban, ahol gyakori volt a tradicionális családmodell, ott ez valószínűsíthetően újra érvényes lett: a férfiak aktívak a munkaerőpiacon, mondjuk évente 9 hónapot külföldön dolgoznak, a nők pedig aktivitásukat a háztartásban végzik – létezik egy ilyen tendencia is” – mondta a szociológus. Mint kifejtette, bár a jelenség nem általános, de létezik: a migráció egyik vonzata, hogy a férfiak idénymunkában képesek annyit keresni, hogy a háztartásnak elég legyen, ez lehetővé teszi, hogy a nők otthon gyereket nevelhessenek – ez pedig kedvez a gyermekvállalásnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brassói helyi közlekedési vállalat (RATBV) összesen 39 sofőrjét vették őrizetbe 24 órára egy üzemanyaglopási ügyben, amelyben szerdán 46 házkutatást tartottak.
Öt napon át száz Szilágy megyei rendőr elsősorban a gyalogosokat ellenőrizte, hogy mennyire tartják be a közlekedésrendészeti szabályokat. Az április 22–27. között falun és városon megtartott megyei szintű razzia a megelőzésre helyezte a hangsúlyt.
Összeomlott szerdán Erdély egyik legrégebbi fedeles hídja, a 156 éves Urmánczy-híd a Hargita megyei Maroshévízen – tudatta Czirják Károly helytörténész, a helyi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke.
A Fehér megyei Tövisen avatták fel kedden Románia legnagyobb napelemparkját. Az összesen 55 millió eurós napelempark-beruházás – ebből 15 millió euró vissza nem térítendő támogatás – az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képezi.
A május elsejei hosszú hétvégén általában jó idő lesz, a sokéves átlagnál helyenként jóval magasabb hőmérsékletekkel, de a hegyekben és dombvidéken elszórtan átmeneti légköri instabilitás is előfordulhat.
Egy második világháborús repülőbombát találtak szerdán reggel az aradi Neuman Ferenc Aréna közelében, egy építkezésen.
Lelkiismeret szerinti voksolást javasol szimpatizánsainak a román elnökválasztás május 4-én, vasárnap tartandó első fordulóján az egyik kisebbik erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Erő (MPE).
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Szerdától folytatódhat az oktatás a nagyszebeni Samuel von Brukenthal Főgimnáziumban – közölte kedd este a Szeben megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) döntését az intézmény sajtószóvivője.
Több mint 60 tűzoltó dolgozik a szászrégeni raktárépületnél kiütött tűz eloltásán.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás