A tőke az olcsó munkaerőt keresve kelet felé, a szakképzett munkaerő a kelet-európai társadalmakból nyugatra tart a jobban fizető munkahelyek reményében, utóbbi felbomlott családokkal, magukra hagyott gyermekekkel és a szakképzett munkaerő hiányával jár – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy ez a trend hosszabb távon a szociális és nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságával, több régió elnéptelenedésével jár.

Kelemen Hunor hangsúlyozta: a kilenc hónapja hivatalban lévő kormánykoalíció tisztában van azzal, hogy „több fronton” kell lépnie, elsőként az életminőség feltételein kíván javítani.

Példaként említette: hatéves, 10 milliárd eurós országos beruházási program indult utak, víz, csatorna- és földgázhálózatok építésére, hogy egyetlen közösség, település se legyen, amelynek nincs alapvető infrastruktúrája.

Hozzáfűzte, hogy a kormánykoalíció újragondolja a családtámogatási rendszert, mert

Palkovics László, a magyar kormány innovációs és technológiai minisztere arról szólt, hogy a technológia miként befolyásolja a következő generációk életét, milyen világot látnak majd maguk körül a születendő gyermekek.

Meglátása szerint a mesterségesintelligencia-alapú eszközök, robotok azokon a területeken veszik át a munkát az emberektől, ahol utóbbiak nem tudnak hatékonyan dolgozni, vagy a feladat ellátása veszélyes számukra.

Az oktatás, a kutatás, az üzleti terület egyes részei vagy az egészségügy azok közé tartoznak, ahol a robotok valószínűleg kevésbé jelennek meg – jegyezte meg.

Kiemelte, hogy a Világgazdasági Fórum becslése alapján

Hozzáfűzte, hogy a munkakörök között meghatározóak azok, amelyek a tudományos, mérnöki, matematikához, informatikához köthető tevékenységgel kapcsolatosak.

Palkovics László kitért arra: több intézkedésnek köszönhetően a magyar felsőoktatásban is nő az e területeken tanulók száma, megkezdődött a „képzők képzése”, a szakképzési rendszer átalakítása, és minden eddiginél több forrást kapnak a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájuk, eszközeik korszerűsítésére.

Az előadásokat követő Demográfia és fenntarthatóság témában folytatott panelbeszélgetésen Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének igazgatója azt kérdezte a résztvevőktől, mit jelent a fenntarthatóság a családok szemszögéből.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért elnöke azt mondta:

Példaként a zöld otthon és az otthonfelújítási programot, a régi járműveket leváltó új, környezetbarátabb hétszemélyes autó vásárlásának dotációját, a gyermekek utáni faültetési akciókat említette.

Michal A. Michalski, a lengyelországi Adam Mickiewicz University adjunktusa arról szólt, hogy a fenntarthatóság nem végső cél, hanem eszköz. Véleménye szerint sok bizonyíték van rá, hogy a nagycsaládokban jobban működik a fenntarthatóság, több dolgot hasznosítanak újra, egy emberre vetítve nem állítanak elő több hulladékot, mint a kisebb háztartásokban.

Ignacio Socias, a Nemzetközi Családfejlesztési Szövetség spanyol igazgatója azt mondta: a család és a fenntarthatóság kapcsolódik egymáshoz, a család az ideális környezet a fenntarthatósághoz szükséges tevékenység elsajátításához.

Imants Paradnieks, a lett miniszterelnök tanácsadója közölte: el kell törölni a sztereotípiákat, például azt, hogy választani kell karrier vagy család között.

– jelentette ki.

Gladden Pappin, a University of Dallas adjunktusa azt hangsúlyozta: a fenntartható növekedést a családok biztosítják, örülni kell a gyerekeknek, az innovatív fiataloknak, támogatni kell a családalapítást.

Wolfgang Mazal, a Bécsi Egyetem Osztrák Családtudományi Intézetének igazgatója azt mondta: a családalapításhoz pénzre, időre és infrastruktúrára van szükség, mindhármat meg kell adni a fiataloknak és figyelembe kell venni a kívánságaikat.