Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője és Horváth Richárd történész
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Sokakat vonzott az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székhelyére a Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben sorozatának novemberi előadása, mely a Mátyás király gyilkosa: Aragóniai Beatrix? címet kapta. A hallgatóság Horváth Richárd magyarországi történész segítségével ismerhette meg nem csak a választ a címben feltett kérdésre, hanem a módszertant is, melynek segítségével egy szakember eljut a történelmi rejtély kiderítéséig.
2023. november 22., 09:312023. november 22., 09:31
Horváth Richárd budapesti történész kedd esti előadásában azzal a konteóval, azaz összeesküvés-elmélettel foglalkozott, mely szerint Mátyás királyt a felesége, Aragóniai Beatrix gyilkolta meg. Felvezetőjében előrebocsátotta, hogy nem csak a teóriáról beszél majd, hanem azokról a szemléleti és módszertani szempontokról is, amelyek mentén utána lehet járni egy ilyen témának.
Például Szerémi György egyik szövegében találjuk annak nyomát, hogy Zápolya, azaz Szapolyai János ölte meg, és ennek az elméletnek ma is vannak támogatói – az internetes fórumok, hozzászólások tanúsága szerint. De létezett olyan teória is, mely szerint a rómaiak ölték meg, testét pedig egy hónappal a gyilkosság után a Habsburgok elégették.
A Mátyás király halálhírének itáliai történetét feldolgozó Kriston Dorottya Anna nemrég publikált adatai alapján Horváth Richárd rámutatott: úgy tűnik, az az elmélet, miszerint Hunyadi Mátyás nem természetes halállal halt meg, Olaszországban kapott szárnyra, Magyarország területéről nincsenek korából erre utaló források.
A Mátyás király uralkodásával, életével és halálával foglalkozó későbbi történetírók szintén nem vetik fel a gyilkosság lehetőségét, így Katona István vagy Horváth Mihály sem említ ilyet, bár utóbbinak a reformkorban mondhatni „kapóra jött” volna, hogy egy „idegent”, egy külföldit tüntessen fel rossz színben. A 19. század második felében Fraknói Vilmos, illetve Hóman Bálint és Szekfű Gyula párosa sem említ idegenkezűséget, utóbbiak munkájában a halál okaként „szélüdés” (vagyis szélütés) szerepel. Kubinyi András 20. századi történész, régész, középkorkutató szintén természetes halált, illetve annak hátterében betegséget emleget Hunyadi Mátyás kapcsán.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az előadó rámutatott, hogy bár a források nem beszélnek gyilkosságról, mégis időről-időre előkerül ez az elmélet, amit például dr. Garamvölgyi László egykori magyarországi rendőrségi szóvivő könyv formájában is publikált Hunyadi Mátyás – Meggyilkolták a királyt címmel. A műben a szerző (jelenleg nyugalmazott dandártábornok) – saját bevallása szerint – kriminalisztikai kutatásokkal, „cáfolhatatlan bizonyítékokkal” igyekszik alátámasztani, hogy az uralkodót felesége, Beatrix gyilkolta meg. (Garamvölgyi szerint a királynak mérgezett fügét szolgáltak fel, amitől rosszul lett, mire a feltételezett merénylői „kipeckelték a száját és beleöntötték a maradék mérget”. Hunyadi Mátyás ezután több órán át haldoklott a szerző szerint).
A történész Kolozsváron rámutatott, hogy a meghökkentő, és 2012-es kiadásakor nagy visszhangot kiváltó könyv az egyik fő bizonyítékként azt emeli ki, hogy Mátyás király halála váratlan volt. Ám ezt számos forrás cáfolja, hiszen például egy nemrég előkerült dokumentum szerint már négy évvel a halála előtt volt egy eset, amikor a király hosszabb ideig nem tudott beszélni és járni – valószínűleg stroke-ja lehetett. A halála kapcsán Bonfini szintén a beszédkészség elvesztését említi tünetként, ami nem mérgezésre, hanem egy újabb agyi balesetre, ágyvérzésre utal.
Az előadó arra is rámutatott, hogy az sem állja meg a helyét bizonyítékként, miszerint Beatrix a trónra pályázott volna. „Könnyen megérthető, hogy egy idegen nő, aki a férjével közösen egy adott politikai miliőben töltött másfél évtizedet, nem képzelte, hogy azokkal az urakkal, akik királyuk feleségeként tekintettek rá, megválasztathatná magát uralkodónak” – mutatott rá a magyarországi történész.
Utolsó „bizonyítékként” a könyvében Garamvölgyi egy vallomást említ, melyben Szapolyai beismeri a gyilkosságot. Ám kolozsvári előadása során Horváth Richárd szemléltette, hogy a bizonyíték egy téves magyar fordításon alapul, és azt tükrözi, hogy a Mátyás király meggyilkolását bizonygató nyugalmazott rendőrtiszt nem tanulmányozta az eredeti latin forrásokat, még csak nem is vette a fáradságot, hogy többféle fordítást összevessen.
Horváth Richárd történész szerint ez a történet is jó példa arra, hogy az internet elterjedésével „nem a tudás demokratizálódott, hanem az ostobaság”.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
1 hozzászólás