„Mint egy krimiben” – Mátyás király meggyilkolásának teóriáját „vesézték ki” a Korunk Akadémia előadásán

„Mint egy krimiben” – Mátyás király meggyilkolásának teóriáját „vesézték ki” a Korunk Akadémia előadásán

Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője és Horváth Richárd történész

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Sokakat vonzott az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székhelyére a Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben sorozatának novemberi előadása, mely a Mátyás király gyilkosa: Aragóniai Beatrix? címet kapta. A hallgatóság Horváth Richárd magyarországi történész segítségével ismerhette meg nem csak a választ a címben feltett kérdésre, hanem a módszertant is, melynek segítségével egy szakember eljut a történelmi rejtély kiderítéséig.

Tóth Gödri Iringó

2023. november 22., 09:312023. november 22., 09:31

Horváth Richárd budapesti történész kedd esti előadásában azzal a konteóval, azaz összeesküvés-elmélettel foglalkozott, mely szerint Mátyás királyt a felesége, Aragóniai Beatrix gyilkolta meg. Felvezetőjében előrebocsátotta, hogy nem csak a teóriáról beszél majd, hanem azokról a szemléleti és módszertani szempontokról is, amelyek mentén utána lehet járni egy ilyen témának.

A kincses városi előadáson elhangzott, hogy „régen még a konteók is jobbak voltak”, azaz már a 16. században is voltak Hunyadi Mátyás 1490. április 6-án bekövetkezett halálához kapcsolódó merész elméletek.

Például Szerémi György egyik szövegében találjuk annak nyomát, hogy Zápolya, azaz Szapolyai János ölte meg, és ennek az elméletnek ma is vannak támogatói – az internetes fórumok, hozzászólások tanúsága szerint. De létezett olyan teória is, mely szerint a rómaiak ölték meg, testét pedig egy hónappal a gyilkosság után a Habsburgok elégették.

A Mátyás király halálhírének itáliai történetét feldolgozó Kriston Dorottya Anna nemrég publikált adatai alapján Horváth Richárd rámutatott: úgy tűnik, az az elmélet, miszerint Hunyadi Mátyás nem természetes halállal halt meg, Olaszországban kapott szárnyra, Magyarország területéről nincsenek korából erre utaló források.

A 16. században Zsámboki Jánosnál jelenik meg a gyilkosság lehetősége, ám rajta kívül senki más nem említi azt, sem a híres Antonio Bonfini történetíró, sem Heltai Gáspár, sem pedig Zrínyi Miklós.

A Mátyás király uralkodásával, életével és halálával foglalkozó későbbi történetírók szintén nem vetik fel a gyilkosság lehetőségét, így Katona István vagy Horváth Mihály sem említ ilyet, bár utóbbinak a reformkorban mondhatni „kapóra jött” volna, hogy egy „idegent”, egy külföldit tüntessen fel rossz színben. A 19. század második felében Fraknói Vilmos, illetve Hóman Bálint és Szekfű Gyula párosa sem említ idegenkezűséget, utóbbiak munkájában a halál okaként „szélüdés” (vagyis szélütés) szerepel. Kubinyi András 20. századi történész, régész, középkorkutató szintén természetes halált, illetve annak hátterében betegséget emleget Hunyadi Mátyás kapcsán.

Galéria

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Az előadó rámutatott, hogy bár a források nem beszélnek gyilkosságról, mégis időről-időre előkerül ez az elmélet, amit például dr. Garamvölgyi László egykori magyarországi rendőrségi szóvivő könyv formájában is publikált Hunyadi Mátyás – Meggyilkolták a királyt címmel. A műben a szerző (jelenleg nyugalmazott dandártábornok) – saját bevallása szerint – kriminalisztikai kutatásokkal, „cáfolhatatlan bizonyítékokkal” igyekszik alátámasztani, hogy az uralkodót felesége, Beatrix gyilkolta meg. (Garamvölgyi szerint a királynak mérgezett fügét szolgáltak fel, amitől rosszul lett, mire a feltételezett merénylői „kipeckelték a száját és beleöntötték a maradék mérget”. Hunyadi Mátyás ezután több órán át haldoklott a szerző szerint).

Horváth Richárd azt is leszögezte, hogy nem elutasítani, nem támadni kell az ilyen munkákat, hanem ahogy ő is tette: szisztematikusan, szakszerűen, tudományosan cáfolni.

A történész Kolozsváron rámutatott, hogy a meghökkentő, és 2012-es kiadásakor nagy visszhangot kiváltó könyv az egyik fő bizonyítékként azt emeli ki, hogy Mátyás király halála váratlan volt. Ám ezt számos forrás cáfolja, hiszen például egy nemrég előkerült dokumentum szerint már négy évvel a halála előtt volt egy eset, amikor a király hosszabb ideig nem tudott beszélni és járni – valószínűleg stroke-ja lehetett. A halála kapcsán Bonfini szintén a beszédkészség elvesztését említi tünetként, ami nem mérgezésre, hanem egy újabb agyi balesetre, ágyvérzésre utal.

Másfelől a halála előtti években az addig sokat utazó uralkodó szinte alig kelt útra, másfél évig ki sem mozdult Bécsből, illetve gyógyfürdőket látogatott még korábban, ami szintén egészségügyi panaszokat sejtet.

Az előadó arra is rámutatott, hogy az sem állja meg a helyét bizonyítékként, miszerint Beatrix a trónra pályázott volna. „Könnyen megérthető, hogy egy idegen nő, aki a férjével közösen egy adott politikai miliőben töltött másfél évtizedet, nem képzelte, hogy azokkal az urakkal, akik királyuk feleségeként tekintettek rá, megválasztathatná magát uralkodónak” – mutatott rá a magyarországi történész.

Utolsó „bizonyítékként” a könyvében Garamvölgyi egy vallomást említ, melyben Szapolyai beismeri a gyilkosságot. Ám kolozsvári előadása során Horváth Richárd szemléltette, hogy a bizonyíték egy téves magyar fordításon alapul, és azt tükrözi, hogy a Mátyás király meggyilkolását bizonygató nyugalmazott rendőrtiszt nem tanulmányozta az eredeti latin forrásokat, még csak nem is vette a fáradságot, hogy többféle fordítást összevessen.

Horváth Richárd történész szerint ez a történet is jó példa arra, hogy az internet elterjedésével „nem a tudás demokratizálódott, hanem az ostobaság”.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 14., vasárnap

Felvonulás Bánffyhunyadon: „a kalotaszegi díszítés európai szinten híressé tette az erdélyi magyarság motívumait”

A kalotaszegiek gondos gazdái a rájuk bízott örökségnek: odaajándékozták a világnak, és ezzel megsokszorozták, anélkül, hogy elveszítettek volna bármit is – hangoztatta a Magyarság Házának igazgatója vasárnap Bánffyhunyadon.

Felvonulás Bánffyhunyadon: „a kalotaszegi díszítés európai szinten híressé tette az erdélyi magyarság motívumait”
2024. július 14., vasárnap

Bűnvádi eljárás indult a rendőr által lelőtt négyfalui férfi ügyében

Bűnvádi eljárás indult, miután meghalt szombat este a 36 éves négyfalui férfi, akire egy rendőr rálőtt, mert az baltával támadt egy csendőrre.

Bűnvádi eljárás indult a rendőr által lelőtt négyfalui férfi ügyében
2024. július 13., szombat

Nem csak az egészségre káros: égő cigaretta okozta a tűzvészt Szatmárnémetiben

Égő cigaretta okozta a szatmárnémeti kartonhulladék-tároló központnál csütörtökön keletkezett tüzet – tájékoztatott szombaton a Szamos katasztrófavédelmi felügyelőség.

Nem csak az egészségre káros: égő cigaretta okozta a tűzvészt Szatmárnémetiben
2024. július 13., szombat

Baltával támadt csendőrre, lelőtte a rendőr a garázdát, aki életét vesztette

Két lövést adott le az irányába és megsebesített szombaton Négyfaluban (Săcele) egy rendőr egy 36 éves férfit, aki baltával fenyegetett meg egy csendőrt. A lelőtt támadó később a kórházban életét vesztette.

Baltával támadt csendőrre, lelőtte a rendőr a garázdát, aki életét vesztette
2024. július 13., szombat

Kisiklott a Bécsből érkező Dacia nemzetközi gyorsvonat Brassó megyében

Kisiklott a Bécs-Budapest-Bukarest útvonalon közlekedő Dacia nemzetközi gyorsvonat harmadik vagonjának egyik kereke Kőhalom (Rupea) térségében, személyi sérülés nem történt – közölte szombaton a román állami vasúttársaság (CFR).

Kisiklott a Bécsből érkező Dacia nemzetközi gyorsvonat Brassó megyében
2024. július 13., szombat

Külföldi is volt az Arad megyében bankautomatát robbantó profi bűnözők között

Az Arad megyei nyomozó hatóságok elfogták a július 5-ei világosi (Şiria) bankautomata-rablás három gyanúsítottját, amikor a határon keresztül megpróbálták elhagyni Romániát. A három férfi egyike albán állampolgár.

Külföldi is volt az Arad megyében bankautomatát robbantó profi bűnözők között
2024. július 13., szombat

Kiterjesztette, meghosszabbította a vörös hőségriadót a meteorológiai szolgálat

Életbe lépett szombaton az ország megyéinek többségére érvényes harmadfokú, vörös hőségriasztás; a rekkenő hőség még hosszú napokig kitart. A meteorológiai szolgálat szombaton újabb riasztást adott ki.

Kiterjesztette, meghosszabbította a vörös hőségriadót a meteorológiai szolgálat
2024. július 13., szombat

Egyre súlyosabb a baj Erdélyben: ott sincs elég ivóvíz, ahová most vezették be a korábbi katasztrófa orvoslásaként

Naponta több figyelmeztetést, felszólítást, csapelzárásról szóló tájékoztatást közöl a Szamos Vízügyi Vállalat. Ugyanis a kánikula, illetve az ivóvíz „nem rendeltetésszerű használata” miatt immár többtucatnyi településen korlátozásokat kellett bevezetni.

Egyre súlyosabb a baj Erdélyben: ott sincs elég ivóvíz, ahová most vezették be a korábbi katasztrófa orvoslásaként
2024. július 12., péntek

Magyar szakember irányítja ideiglenesen a Szilágy megyei tanfelügyelőséget

Faluvégi Ervin Zoltán eddigi főtanfelügyelő-helyettes személyében ideiglenes jelleggel magyar vezető áll Szilágy megye tanfelügyelőségének élén – számolt be pénteken a tanfelügyelőség tájékoztatása alapján a Monitorul de Sălaj megyei lap.

Magyar szakember irányítja ideiglenesen a Szilágy megyei tanfelügyelőséget
2024. július 12., péntek

Nem rosszabbak a kolozsvári magyar érettségizők román jegyei a tavalyi eredményekhez képest

A dolgozatok megjelölésének elmaradása ellenére átlagosan mintegy két-három tizeddel nőttek a kolozsvári magyar diákok jegyei román nyelv és irodalomból a tavalyiakhoz képest – nyilatkozták a Krónikának kincses városi magyar tanintézetek vezetői.

Nem rosszabbak a kolozsvári magyar érettségizők román jegyei a tavalyi eredményekhez képest