„Mint egy krimiben” – Mátyás király meggyilkolásának teóriáját „vesézték ki” a Korunk Akadémia előadásán

Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője és Horváth Richárd történész •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője és Horváth Richárd történész

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Sokakat vonzott az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székhelyére a Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben sorozatának novemberi előadása, mely a Mátyás király gyilkosa: Aragóniai Beatrix? címet kapta. A hallgatóság Horváth Richárd magyarországi történész segítségével ismerhette meg nem csak a választ a címben feltett kérdésre, hanem a módszertant is, melynek segítségével egy szakember eljut a történelmi rejtély kiderítéséig.

Tóth Gödri Iringó

2023. november 22., 09:312023. november 22., 09:31

Horváth Richárd budapesti történész kedd esti előadásában azzal a konteóval, azaz összeesküvés-elmélettel foglalkozott, mely szerint Mátyás királyt a felesége, Aragóniai Beatrix gyilkolta meg. Felvezetőjében előrebocsátotta, hogy nem csak a teóriáról beszél majd, hanem azokról a szemléleti és módszertani szempontokról is, amelyek mentén utána lehet járni egy ilyen témának.

A kincses városi előadáson elhangzott, hogy „régen még a konteók is jobbak voltak”, azaz már a 16. században is voltak Hunyadi Mátyás 1490. április 6-án bekövetkezett halálához kapcsolódó merész elméletek.

Például Szerémi György egyik szövegében találjuk annak nyomát, hogy Zápolya, azaz Szapolyai János ölte meg, és ennek az elméletnek ma is vannak támogatói – az internetes fórumok, hozzászólások tanúsága szerint. De létezett olyan teória is, mely szerint a rómaiak ölték meg, testét pedig egy hónappal a gyilkosság után a Habsburgok elégették.

A Mátyás király halálhírének itáliai történetét feldolgozó Kriston Dorottya Anna nemrég publikált adatai alapján Horváth Richárd rámutatott: úgy tűnik, az az elmélet, miszerint Hunyadi Mátyás nem természetes halállal halt meg, Olaszországban kapott szárnyra, Magyarország területéről nincsenek korából erre utaló források.

A 16. században Zsámboki Jánosnál jelenik meg a gyilkosság lehetősége, ám rajta kívül senki más nem említi azt, sem a híres Antonio Bonfini történetíró, sem Heltai Gáspár, sem pedig Zrínyi Miklós.

A Mátyás király uralkodásával, életével és halálával foglalkozó későbbi történetírók szintén nem vetik fel a gyilkosság lehetőségét, így Katona István vagy Horváth Mihály sem említ ilyet, bár utóbbinak a reformkorban mondhatni „kapóra jött” volna, hogy egy „idegent”, egy külföldit tüntessen fel rossz színben. A 19. század második felében Fraknói Vilmos, illetve Hóman Bálint és Szekfű Gyula párosa sem említ idegenkezűséget, utóbbiak munkájában a halál okaként „szélüdés” (vagyis szélütés) szerepel. Kubinyi András 20. századi történész, régész, középkorkutató szintén természetes halált, illetve annak hátterében betegséget emleget Hunyadi Mátyás kapcsán.

•  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Az előadó rámutatott, hogy bár a források nem beszélnek gyilkosságról, mégis időről-időre előkerül ez az elmélet, amit például dr. Garamvölgyi László egykori magyarországi rendőrségi szóvivő könyv formájában is publikált Hunyadi Mátyás – Meggyilkolták a királyt címmel. A műben a szerző (jelenleg nyugalmazott dandártábornok) – saját bevallása szerint – kriminalisztikai kutatásokkal, „cáfolhatatlan bizonyítékokkal” igyekszik alátámasztani, hogy az uralkodót felesége, Beatrix gyilkolta meg. (Garamvölgyi szerint a királynak mérgezett fügét szolgáltak fel, amitől rosszul lett, mire a feltételezett merénylői „kipeckelték a száját és beleöntötték a maradék mérget”. Hunyadi Mátyás ezután több órán át haldoklott a szerző szerint).

Horváth Richárd azt is leszögezte, hogy nem elutasítani, nem támadni kell az ilyen munkákat, hanem ahogy ő is tette: szisztematikusan, szakszerűen, tudományosan cáfolni.

A történész Kolozsváron rámutatott, hogy a meghökkentő, és 2012-es kiadásakor nagy visszhangot kiváltó könyv az egyik fő bizonyítékként azt emeli ki, hogy Mátyás király halála váratlan volt. Ám ezt számos forrás cáfolja, hiszen például egy nemrég előkerült dokumentum szerint már négy évvel a halála előtt volt egy eset, amikor a király hosszabb ideig nem tudott beszélni és járni – valószínűleg stroke-ja lehetett. A halála kapcsán Bonfini szintén a beszédkészség elvesztését említi tünetként, ami nem mérgezésre, hanem egy újabb agyi balesetre, ágyvérzésre utal.

Másfelől a halála előtti években az addig sokat utazó uralkodó szinte alig kelt útra, másfél évig ki sem mozdult Bécsből, illetve gyógyfürdőket látogatott még korábban, ami szintén egészségügyi panaszokat sejtet.

Az előadó arra is rámutatott, hogy az sem állja meg a helyét bizonyítékként, miszerint Beatrix a trónra pályázott volna. „Könnyen megérthető, hogy egy idegen nő, aki a férjével közösen egy adott politikai miliőben töltött másfél évtizedet, nem képzelte, hogy azokkal az urakkal, akik királyuk feleségeként tekintettek rá, megválasztathatná magát uralkodónak” – mutatott rá a magyarországi történész.

Utolsó „bizonyítékként” a könyvében Garamvölgyi egy vallomást említ, melyben Szapolyai beismeri a gyilkosságot. Ám kolozsvári előadása során Horváth Richárd szemléltette, hogy a bizonyíték egy téves magyar fordításon alapul, és azt tükrözi, hogy a Mátyás király meggyilkolását bizonygató nyugalmazott rendőrtiszt nem tanulmányozta az eredeti latin forrásokat, még csak nem is vette a fáradságot, hogy többféle fordítást összevessen.

Horváth Richárd történész szerint ez a történet is jó példa arra, hogy az internet elterjedésével „nem a tudás demokratizálódott, hanem az ostobaság”.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 23., szombat

Továbbra is télies körülmények között közlekednek a vonatok

Szombat délután az összes vasútvonalon továbbra is télies körülmények között közlekedtek a vonatok, különösen a iaşi-i és brassói regionális kirendeltség körzetében, a sűrű havazás és az alacsony hőmérséklet miatt – számolt be a CFR.

Továbbra is télies körülmények között közlekednek a vonatok
2024. november 23., szombat

Hargita megye több ezer lakóját érinti az áramszolgáltatás szünetelése

Tizenegy Hargita megyei település közel 4000 lakójának háztartásában még mindig szünetel az áramszolgáltatás, miután a heves havazás és az erős szél megrongálta az elektromos hálózatot.

Hargita megye több ezer lakóját érinti az áramszolgáltatás szünetelése
2024. november 23., szombat

Erős szélre, hóviharokra lehet számítani – figyelmeztetik az autósokat

A szél erősödésére és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat 23 megyére.

Erős szélre, hóviharokra lehet számítani – figyelmeztetik az autósokat
2024. november 23., szombat

Tíz személyt kellett evakuálni egy székelyudvarhelyi tömbházból

Tűz ütött ki szombat hajnalban egy székelyudvarhelyi tömbházban, tíz lakót evakuáltak.

Tíz személyt kellett evakuálni egy székelyudvarhelyi tömbházból
2024. november 23., szombat

Az erdélyi tudományos élet kiválóságait díjazták a kincses városban

Közös tudományünnepi rendezvény tartott az EME és a KAB. Az ünnepi alkalom a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet dísztermében köszöntésekkel és megemlékezéssel kezdődött.

Az erdélyi tudományos élet kiválóságait díjazták a kincses városban
2024. november 22., péntek

„Meg kell értetni az egyházakkal, hogy a sajtó nem ellenség”

Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.

„Meg kell értetni az egyházakkal, hogy a sajtó nem ellenség”
2024. november 22., péntek

Magyar Levente: Nagyvárad kiemelt pontja a magyar megmaradásért folytatott küzdelemnek

Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.

Magyar Levente: Nagyvárad kiemelt pontja a magyar megmaradásért folytatott küzdelemnek
2024. november 22., péntek

Erős szél, havazás, hóviharok miatt adtak ki figyelmeztetést több erdélyi megyére

Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Erős szél, havazás, hóviharok miatt adtak ki figyelmeztetést több erdélyi megyére
2024. november 22., péntek

Olyan erős a szél, hogy le kellett zárni az egyik erdélyi autópályát

Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.

Olyan erős a szél, hogy le kellett zárni az egyik erdélyi autópályát
2024. november 21., csütörtök

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné

Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné