HIRDETÉS
Szankciókat és ellenőrzési mechanizmusokat is tartalmaz az RMDSZ-nek az anyanyelvhasználat kiterjesztését célzó, a 215-ös helyi közigazgatási törvényt módosítani hivatott tervezete.
– példálózott Laczikó Enikő a Krónika ama felvetésére, hogy bár a jogszabály eddig is számos településen előírta a kisebbségi nyelvhasználatot, a legtöbb helyen ez mégsem érvényesült.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának nemrég újra kinevezett vezetője – aki tagja a módosítási javaslatokat kidolgozó munkacsoportnak – kifejtette: pontosan az ilyen helyzetekből indultak ki, és nagy figyelmet szenteltek a gyakorlatban felmerülő problémáknak. „Reális megoldásokat keresünk a problémákra, hiszen a jelenleg érvényben levő jogszabályi környezet egyik hátránya az, hogy a szankciók hiányában sokan fakultatívnak tekintik a kisebbségek jogait szabályzó előírásokat” – ismerte el az illetékes.
Laczikó Enikő rámutatott, Romániának sajnos csupán fakultatív jellegű előírásai vannak a kisebbségi nyelvhasználatra, hiszen nincs felelősségre vonás. „A gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben a helyi politikai akarattól függ a nyelvi jogok érvényesítése” – mondta az államtitkár, aki szerint a tervezet épp
az ellenőrzési mechanizmusok bevezetése miatt számít „mérföldkőnek”.
„Mindamellett, hogy szankciókat vezetne be annak érdekében, hogy kizárja a helyi politikai önkényt, és ezáltal is ösztönözze a nyelvi jogok betartását, éves jelentéstételre kötelezné az intézményeket és a kormányt” – tette hozzá Laczikó.
A törvények alkalmazását nyomon kell követni, szükség van egy átlátható és hatékony ellenőrzési mechanizmusra, szankciók bevezetésére, hangsúlyozta a Krónikának Ambrus Izabella Brassó megyei képviselő is. „Jelentős pénzbírság kirovásával és más hasonló intézkedések révén ösztönözni lehet a nyelvi jogok betartását” – fogalmazott az RMDSZ-es honatya, aki szintén tagja volt a munkacsoportnak.
Kifejtette, a tervezet értelmében az előírt jogok gyakorlásának, biztosításának akadályozása és megtagadása, a kötelezettségek elmulasztása kihágásnak minősülne, és pénzbírsággal sújtanák. A bírság mértéke annak függvényében változna, hogy magánszemélyt, több személyt vagy közösséget érint.
A kihágás megállapítása, a bírság kiszabása a prefektus és a belügy és közigazgatási tárca megbízottjának, az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak a hatásköre lenne,
részletezte. Az ellenőrzési mechanizmus része, hogy az érintett intézményeknek és a kormánynak éves jelentést kell majd készíteniük a törvény alkalmazásáról az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által készített kérdőívek alapján, amelyeket a prefektusi hivatal és a központi hatóság gyűjt majd be.
Kérdésünkre, nem okoz-e problémát, hogy a kormánynak alárendelt megyei intézményeket is a helyi közigazgatási törvénnyel próbálják „megregulázni”, Laczikó Enikő kifejtette, már indulásból két javaslat létezett: a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó önálló törvénytervezet és a 215-ös módosítása és kiegészítése, a nyelvhasználatról szóló fejezettel.
„Bennünk is felmerült egyébként ugyanez a kérdés, végül az a döntés született, hogy a dekoncentrált intézményekre, prefektúrákra, közszolgáltatásokat nyújtó különböző intézményekre való utalás kihagyhatatlan, nemcsak a fontosságuk miatt, hanem azért is, mert olyan eset is előfordult, hogy éppen az ilyen intézmények bújtak ki a törvény alól” – magyarázta.
Ambrus Izabella szerint az RMDSZ tervezetének egyik fő hozadéka, hogy
szabályozza azon entitások körét, amelyek kötelesek biztosítani az anyanyelvhasználat lehetőségét.
„Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbségek számaránya eléri a 10 százalékot, vagy jelentős számban élnek tagjai, kérjük az anyanyelvhasználat biztosítását minden közigazgatási intézményben, közérdekű szolgáltatásokat nyújtó helyi és megyei intézményben, prefektusi hivatalban” – mondta a Krónikának a képviselő.
Hangsúlyozta, a prefektúrák is név szerint szerepelnek a tervezetben, épp amiatt, mivel korábban arra hivatkozva, hogy a belügyminisztériumnak alárendelt intézményként nem vonatkozik rájuk a helyi közigazgatási törvény, megtagadták az anyanyelvhasználat biztosítását, sőt más hivatalok esetében is kifogásolták, akadályozták azt.
A földhivatal, a pénzügy, a munkaügyi felügyelőség, a tanfelügyelőség, az egészségügyi, illetve kulturális igazgatóság, a mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség stb. egyaránt köteles lehetőséget biztosítani a kisebbségek tagjainak, hogy hivatalos ügyben használják anyanyelvüket, sorolta a teljesség igénye nélkül az intézményeket a Brassó megyei képviselő. Hozzátette, azzal, hogy ezek név szerint említik meg őket, már „nem bújhatnak ki” a törvény hatálya alól.
Amellett, hogy az RMDSZ javaslatában az eddigi 20 százalékról 10-re csökkentené a küszöböt, kedvezményes küszöböt is belefoglalt, igény esetén
azon településeken is lehetőséget kell biztosítani az anyanyelvhasználatra, ahol a kisebbségekhez tartozó személyek száma nem éri el a törvény által előírt határértéket,
hívta fel a figyelmet Ambrus Izabella.
Elmondta, 10 ezer lakos alatti településen a minimális létszám 300, 10–25 ezer között 500, 25–50 ezer között 1000, 50-100 ezer között 2000, 100 ezer lakos felett pedig 10 ezer kell hogy legyen a kisebbségi közösséghez tartózók száma. Sőt a tervezet azon helységekben is megadja ezt a lehetőséget, ahol ugyan nem teljesül a küszöb, de az intézmény vezetősége az anyanyelvhasználat alkalmazása mellett dönt, tette hozzá. A többnyelvű helységnévtáblák kihelyezése például már több, a küszöböt nem teljesítő erdélyi városban is megvalósult.
A tervezet másik újdonsága, hogy eszerint
a kisebbségi szervezetek és más, kisebbségi kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek is élhetnek jogaikkal az adott intézményekkel való kapcsolattartásban.
Ez a javaslat annak a konkrét esetnek a nyomán született, hogy a Kovászna megyei prefektúra korábban kifogásolta a kétnyelvű pályázati űrlapokat.
A tervezet előírja, hogy kormányhatározatban kell azoknak a formanyomtatványoknak a jegyzékét elfogadni, amelyeket az érintett intézményeknek az állampolgárok rendelkezésére kell bocsátaniuk.
„Az egységes formanyomtatványok elfogadásáról az illetékes intézményeknek kell dönteniük, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala a Kisebbségkutató Intézettel közösen majd kormányhatározatban megteremti ennek feltételeit és kereteit” –mondta Laczikó Enikő. Ambrus Izabella szerint
a törvény alkalmazási normáinak kidolgozására a tervezet a közléstől számított 90 napos határidőt javasol.
A szankciók előírása a tervezet egyik legfontosabb pontja, de a többletköltségekre is előírtak egy finanszírozási lehetőséget, jelentette ki Laczikó Enikő a civil jogvédők jelzéseire utalva, miszerint a szankciókra és a többletköltségekre vonatkozó előírásokat hiányolták a tervezetből.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo), az Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport (AGFI), és a Politeia egyesület közös közleményben üdvözölte a tervezetet, ugyanakkor annak gyengéire is felhívta a figyelmet. Kifogásolta többek között, hogy leszűkíti a nyelvhasználati jogok alanyainak a körét a kisebbségi román állampolgárokra és az általuk létrehozott, a kisebbségek érdekeit védő szervezetekre, így a cégek és nem román állampolgárok nem esnek a hatálya alá.
Ahogy említettem, a tervezet több szakértő munkáját tükrözi – beleértve számos RMDSZ-berkeken kívül tevékenykedőt is, aki különböző szempontokat, problémákat és javaslatokat képviselt” – hangsúlyozta Laczikó Enikő, aki szerint így volt lehetőség egy átfogóbb, alkalmazhatóbb tervezetet kidolgozni.
„Az utóbbi évek kellemetlen tapasztalata arra késztetett, hogy a szimbólumhasználatot is szabályozzuk a 215-ös törvényben. A módosítás szerint Románia és a területi egység szimbólumai mellett etnikai, történelmi, kulturális és gazdasági identitást kifejező szimbólumok használata is lehetséges” – hívta fel a figyelmet a módosítás újabb elemére Ambrus Izabella.
Elmondta, a törvény szabályozza a hatósági épületek megnevezését is, pontosan azért, hogy a jövőben elkerüljék a város- és községháza felirattal kapcsolatos pereket.
„Amennyiben a törvénymódosítást a benyújtott formában fogadják el, számos kellemetlen és valójában fölösleges pert tudnánk elkerülni” – vélte.
Bár a múlt évi kampányban
az RMDSZ célkitűzéseként szerepelt a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elfogadása a Székelyföldön, Ambrus Izabella szerint ez nem szerepel a tervezetben, nem lehet témája a törvénynek.
Hozzátette ugyanakkor: amennyiben sikerül átvinni és gyakorlatba ültetni a módosításokat, a magyar számos településen lehet „majdnem második hivatalos nyelv” a közigazgatásban, hiszen például az anyakönyveket magyarul is kellene vezetni.
„Alkotmánymódosításra van szükség, hogy a magyar nyelv vagy bármilyen romániai kisebbségi nyelv hivatalos státust kapjon. Egyelőre tehát arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy a gyakorlatban működjön a nyelvhasználat” – osztotta álláspontját Laczikó Enikő is.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője elmondta: az RMDSZ frakciói sürgősségi eljárással kérték a tervezet tárgyalását, így
legkésőbb jövő héten elkezdődik a szakbizottsági vita.
„A kormánypártok hozzáállásáról nem tudok nyilatkozni, ez majd a szakbizottsági munkálatok alatt kiderül. Itt viszont az a fontos, hogy mindenki megértse: ez a törvénytervezet semmit sem vesz el a többség jogaiból, mi több, hozzátesz, sőt, ha igazán értékeli és tiszteli az ország a sokszínűséget, akkor megtesz mindent annak érdekében, hogy ezt támogassa” – jelentette ki Laczikó Enikő kérdésünkre, hogy tudomása szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – amelyekkel az RMDSZ parlamenti együttműködési megállapodást kötött – mennyire támogatja jelenlegi formájában a szövetség tervezetét.
Egyébként az RMDSZ már egy hónappal ezelőtt átnyújtotta a kormányzó Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a nyelvi jogok bővítését célzó módosító csomagját, ám egyelőre nem ismert, miként viszonyul a hatalmon lévő alakulat a törvénytervezethez.
Adrian Marius Dobre, a PSD szóvivője a Krónika megkeresésére elmondta, a párt parlamenti frakciói még nem alakították ki álláspontjukat az RMDSZ kezdeményezésével kapcsolatban,
mivel eddig az egységes bérezési törvény vitáját és elfogadtatását tekintették prioritásnak. Dobre szerint a javaslatról a következő időszakban mondanak véleményt.
