„Láthatóvá teszik” az erdélyi műemlékeket: fontos történelmi ingatlanok felújítását fedezi a helyreállítási terv

Összesen 225 műemlék épületet újítanak fel, illetve 300 ingatlant népszerűsítenek az országos helyreállítási terv (PNRR) kultúra és turizmus fejezete keretében. A 12 turisztikai-kulturális útvonal kialakításának részét képező műemlék-felújítások egész Erdélyt érintik, és legkésőbb 2026 júliusáig kell befejeződniük – ismertette lapcsaládunkkal a Hívogató Románia. Az országjáró projekt elnevezésű terv részleteit Hegedüs Csilla, az európai alapok minisztériumának államtitkára.

A 12 útvonalra felkerülő és a felújítandó épületek, helyszínek listáját a szaktárca mellett a fejlesztési, a turisztikai, illetve a művelődésügyi minisztérium hagyta jóvá egy közös rendeletben. „A dokumentum a PNRR egyik határidőre teljesített mérföldköve” – véli a politikus.

Az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a kezdeményezők azt remélik, hogy a projektre jutó 103 millió euróból zajló felújításoknak, hatékony népszerűsítésnek köszönhetően a jövőben mintegy 50 százalékkal nő majd az országba érkező külföldi turisták száma, és fellendül a belföldi turizmus is.

A bonchidai Bánffy-kastély felújításában nagy tapasztalatot szerzett politikus szerint ugyanis a romániai turizmus hiányossága, hogy bár számos látványosság van, nincsenek kellőképpen „tálalva” a látogatóknak, valamint nem biztosítottak a közelükben a minőségi szolgáltatások. „Nincs egy olyan turisztikai útvonal, nincs egy olyan turisztikai kínálat és a hozzá rendelt minőségi szolgáltatás, amit nyugodt szívvel tudunk ajánlani, hanem eseti megoldások vannak” – vázolta a lapcsaládunknak adott interjúban Hegedüs Csilla.

Az államtitkár szerint épp emiatt van szükség a turisztikai cselekvési tervre, illetve kezdésként a 12 turisztikai-kulturális útvonalra, hogy az országba érkező látogatók tudják, mit keressenek fel, hol költsék el a pénzüket.

Jelenlétükkel ugyanis jelentős jövedelmet hozhatnak a helyi közösségnek, mutatott rá a projekt gazdasági hozadékára a szakember. Elmondta, az országos helyreállítási terv kultúra és turizmus fejezete 172 millió euró felett rendelkezik, múzeumok létrehozását, bővítését is magába foglalja, ugyanakkor 12 turisztikai útvonal létrehozását tartalmazza, melyek közül több egész Erdélyt behálózza. Az erdélyi rész kidolgozójaként az RMDSZ több magyar érdekeltségű műemlék felvételét javasolta a listára Bihartól Háromszékig.

Mentőöv az erdélyi épített örökségnek

Négy év alatt európai uniós pénzből újul meg a vajdahunyadi, a torockószentgyörgyi és a segesvári vár, gernyeszegi Teleki-kastély, a maroshévízi Urmánczy-kastély és más partiumi, székelyföldi kastélyok, kúriák.

Számos értékes erdélyi műemlék újul meg például a Kastélyok útja keretében, ennek kedvezményezettje ugyanis Erdély egyik legfontosabb látványossága, a vajdahunyadi vár, de a zsibói Béldi-kastély, a sepsikőröspataki Kálnoky-kastély, a gernyeszegi Teleki-kastély és a maroshévízi Urmánczy-kastély is megújul.

Emellett 30 kastélyt fognak népszerűsíteni, az ezzel megbízott cégek elkészítik a látnivalók digitális bemutatását, az anyag pedig felkerül a Hívogató Románia telefonos applikáció platformjára

– az épület művészettörténeti leírása, mostani és archív képek, audio-guide is elérhető lesz, s ízelítőként digitálisan is „be lehet járni” a műemlékeket. Az egyes kastélyok felújítására 3,75 millió eurót fordíthatnak.

A maroshévízi Urmánczy-kastélyt működtető Positive Transylvania Egyesület elnöke, Szabó Tekla Katalin lapcsaládunknak úgy nyilatkozott, reméli, a maximális összeget kapják, mely ugyan nem elég a teljes restaurálásra, de nagy előrelépést jelentene. Elmondta, a pályázat szerint öt évig kulturális tevékenységre lehet használni a kastélyt. „Mi eddig is arra használtuk, megnyitottuk a látogatók előtt, a továbbiakban is ezek a terveink” – vázolta Szabó Tekla.

Kimondottan az ország ezen részére összpontosít az Erdélyi kúriák útja: a felújítandó nemesi házak között van a sándorhomoki Kováts-kúria (Szatmár), az aranyosgyéresi Szentkereszty–Bethlen-kúria (Kolozs), a micskei Baranyi–Jakó-kúria (Bihar), a sepsibodoki Mikó-kúria, valamint a kökösi Serester József-kúria (Háromszék).

A Szentkereszty–Bethlen-kúriát Szentkereszty Zsigmond építtette a 19. század második felében, körülötte parkot és mesterséges tavat alakíttatott ki. Az épületben az államosítás után elemi iskola működött, jelenleg iskolai könyvtárnak ad helyet, olvasható a Kastély Erdélyben portálon. A kisméretű, földszintes épület három épületrészből áll, a projekt keretében egymillió euró jut a felújítására. Az említett kúriák mellett újabb 25 nemesi lakot népszerűsítenek az app révén. Az útvonal társa a Bojárházak útja, mely a dél-romániai nemesi házak megmentésére összpontosít.

A Hagyományos gasztronómia útja szintén tartalmaz erdélyi helyszíneket. Ez európai szinten is újdonság célja – mesélte Hegedüs Csilla –, hogy a turisták felfedezzék az adott kistérségek hagyományos ételeit, felkeressék, megismerjék a hagyományos mesterségeket űző helyi mestereket.

A 30 desztináció között kalotaszegi, szilágysági, háromszéki, Hargita megyei helyszínek is vannak. A több UNESCO-listás műemléket is tartalmazó Erődtemplomok útján 20 templomot népszerűsítenek, ide még új nevezéseket várnak, mondta Hegedüs. A Fatemplomok útján 30-at „reklámoznak”, 10-et pedig felújítanak, ez többnyire moldvai helyszíneket tartalmaz, akár a Moldvai kolostorok útja – itt 30 látványosságot promoválnak, 5-öt felújítanak.

Magyar vonatkozású a Szent László-út is, mely külön útvonal: 20 műemléket és természeti desztinációt ölel fel. Ennek keretében újul meg a szacsvai és az agyagfalvi református, illetve a kökösi unitárius templom Háromszéken, a szentjobbi apátság és a bihari vár Bihar megyében.

Külön útvonalat kapnak a Római erődítményeknek, öt felújítása van tervben, 20-at népszerűsítenek. A Duna-delta is külön útvonalat kap, 30 hagyományos falusi ház felújítását és bemutatását tervezik.

A Várak útja is több erdélyi műemléket népszerűsít, és a segesvári, brassói, torockószentgyörgyi és nagyváradi vár is rajta van a felújítandó műemlékek listáján, utóbbinak a Királyfia bástyáját restaurálják. A Fehér megyei Torockószentgyörgy vára a településtől keletre, a falu határában helyezkedik el. Habár állaga folyamatosan romlik, helyenként még magas falaival jelenleg is méltóságteljesen emelkedik a falu fölé, nyugat felől a legkönnyebb megközelíteni. Legkorábbi része a 14. század közepén emelt lakótorony, mely terméskőből épült, négyszögletes, magassága hozzávetőlegesen 20 méter, a fal vastagsága néhol 3 méter.

A Thoroczkay család ősi fészke három nagy pusztulást élt meg. Mesés természeti környezetben fekszik, 24 kilométerre Nagyenyedtől, Torockó mellett. Így könnyen megközelíthető, sok turista keresi fel, ezért is tartják fontosnak a felújítását.

Deák-Székely Szilárd Levente torockói polgármester korábban úgy nyilatkozott: a pályázat előkészítésében a legnehezebb feladat az volt, hogy a községre telekkönyveztessék a várat, a romok ugyanis 1265 négyzetmétert tesznek ki. Az öt vár felújítására összesen 10,75 millió eurót szánnak, így egy létesítményre 2,155 millió euró jutna.

A Hagyományos építészettel rendelkező falvak útján is több erdélyi helyszín szerepel. Ennek keretében 20 falut népszerűsítenek, 150 házat újítanak fel. Erdélyből Torockó, Berethalom, Verespatak, Etéd, Szászkézd, Körösfő és Csíkszentgyörgy szerepel a kedvezményezett települések lajstromán.

A felújítási folyamatról Hegedüs Csilla elmondta, hogy a restaurálandó műemlékek listájára olyan épületek kerültek fel, ahol a tulajdonosok megrendelték a megvalósíthatósági tanulmányt. Ezt két hónapon belül be kell fejezni, és év végére a szerződéskötések is meglesznek, ugyanis 2026. június 30-áig be kell fejeződnie a munkának.

Hegedüs Csilla szerint az egyes épületekre szánt pénz elegendő lesz, de ha nagyobb összegre lenne szükség, a tulajdonosok állják a különbözetet. A határidőt azonban kötelező tartani, ha nem sikerül időben végezni, „nagyon nagy baj van”, fogalmazott az államtitkár, a tulajdonosnak ugyanis vissza kell fizetnie a kapott támogatást.

„Így neki is érdeke, hogy felügyelje a munka menetét” – mutatott rá. Hegedüs Csilla hangsúlyozta: a listát – melynek erdélyi vonatkozású részét az RMDSZ dolgozta ki – elküldték az EB-nek, négy miniszter írta alá, így „nem lehet visszacsinálni”.
A Hívogató Románia telefonos applikáció mintegy 300 elsődleges helyszínt ajánl a turistáknak, de másik 450 is szerepel rajta, olyan, a fő célpontok közötti útvonalon lévő látnivalók, ahol szintén meg lehet állni, nézelődni.

Az államtitkár szerint az útvonalak mellett a PNRR kultúra és turizmus fejezetének újdonsága a turisztikai cselekvési terv, mely megmutatja, hogyan hasznosítható az épített örökség, hogy a helyi közösségnek pénzt hozzon. Ez kitér a helyi közösség szerepére is egy-egy látványosság kiaknázásában, de a turisztikai desztinációmenedzsmentre is, melynek a helyi önkormányzatok, tulajdonosok, turizmusban érdekelt felek és civilek is részei, hogy az egyes helyszíneken összehangoltan lehessen biztosítani a turisták megfelelő ellátását, a kulturális kínálatot.

Az államtitkár elmondta: azt remélik, hogy a Hívogató Románia. Az országjáró projekt gyakorlatba ültetése a jövőben mintegy 50 százalékkal növeli majd az országba látogató külföldi turisták számát, de azáltal, hogy számos, jelenleg kevésbé ismert helyszín is „láthatóvá válik”, a belföldi turizmusra is ösztönzően hat majd.