A bíró az ügynek az összes körülményeit mérlegelve dönti el, hogy milyen végrehajtási formát fog kiszabni (képünk illusztráció)
Fotó: Pál Árpád
Az eset után több héttel is megosztja a kolozsvári közvéleményt a harmincévesen elhunyt Molnár Beáta tragédiája, akit a gyanú szerint barátja, a büntetett előéletű Boné Ferenc gyilkolt meg. Kádár Hunor büntetőjogász a Krónikának elmondta, a feltételezett elkövető számára korábban a bíróság által kiszabott pártfogói felügyelettel, pszichiátriai kezeléssel megakadályozható lett volna a tragédia.
2022. június 17., 18:132022. június 17., 18:13
Az erdélyi magyar közösséget megrázó – és sok vonatkozásában megosztó – emberölési ügy, a harmincéves Molnár Beáta meggyilkolása kapcsán sok a felmerülő kérdés, a találgatás, a vádaskodás a mindennapi beszélgetésekben, a közösségi médiában és a különböző fórumokon egyaránt, több héttel az esetet követően is.
Kádár Hunor, a Sapientia EMTE kolozsvári karának oktatója, büntetőjogász és kriminalisztikában jártas szakértő a Krónikának leszögezte, hogy a barátnője meggyilkolásával gyanúsított B. F. – aki 2020-ban nyolc percen át különös kegyetlenséggel ütlegelte és rugdosta a nyílt utcán az akkori barátnőjét – a bíró megítélése szerint a törvényes keretek között kiszabható büntetést kapta.
Csaknem ötórás kihallgatást követően pénteken 24 órára őrizetbe vették Boné Ferencet Molnár Beáta meggyilkolásának ügyében. Gyilkossággal gyanúsítják.
Az ügyben a kolozsvári bíróság tavaly márciusban egy év három hónap felfüggesztett börtönre ítélte a volt egyetemi oktatót, az ítéletet a törvényszék helybenhagyta. A szakértő hangsúlyozta, törvény szerint a bírónak lehetősége volt felfüggeszteni a büntetés végrehajtását.
A bíró az ügynek az összes körülményeit mérlegelve dönti el, hogy milyen végrehajtási formát fog kiszabni. Most így utólag könnyű okosnak lenni, hogy a bíró tévedett, mert letöltendőt kellett volna adni” – szögezte le a jogász. Hozzátette, az ítélet törvényességét nem lehet megkérdőjelezni, az viszont, hogy megalapozott volt-e az enyhítés, illetve arányos-e a tettel, más kérdés.
Fotó: Pál Árpád
„A bíró nem szegte meg a törvényt azzal, hogy felfüggesztett börtönbüntetést ítélt meg az esetében, mert erre lehetőséget adott a törvény, de utólag kiderült, hogy nem ez volt a legmegfelelőbb döntés. De lehet, hogy a bíró ezt nem volt, ahonnan tudja akkor” – nyomatékosította.
„Gyakorlatilag egy felfüggesztett börtönbüntetés azt feltételezi, hogy az adott felügyeleti idő alatt az elítélt egy pártfogói felügyelőhöz jár, aki ellenőrzi a tevékenységét, a munkahelyi körülményeit, a lakhatóságát, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges körülményeket” – fejtette ki Kádár Hunor, hozzátéve, kiszabható intézkedés a felügyeleti idő alatt többek közt az, hogy az illető terápián vegyen részt. (A bíróság elrendelte, hogy B. F. részt vegyen a társadalomba való visszailleszkedését elősegítő programban, továbbá pszichológiai szaktanácsadáson annak érdekében, hogy azonosíthassák és megszüntessék az okokat, amelyek miatt erőszakos magatartásra ragadtatja magát – szerk. megj.)
Az erőszak mindannyiunk problémája, nem csak azoké, akik benne vannak, mert előbb vagy utóbb mindenkit érinteni fog – mutat rá Mayer-Kinczler Hajnal, a családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó szociális munkás.
Kádár Hunor elmondta, a szakértői bizottság véleménye ilyen esetekben nemcsak azért fontos, hogy esetleg megállapítsák, hogy a tettes a bűncselekményt olyan állapotban követte el, amely nem volt tudatos, hanem az olyan esetekben is, amikor arra a következtetésre jutnak, hogy az illetőnek különböző pszichiátriai problémái, betegségei vannak, amelyek gyógyszeres kezelést, terápiát igényelnek.
– vélekedett Kádár Hunor. A pártfogói felügyelet kapcsán Kádár Hunor elmondta, a bíróság kiszabhatja, hogy az elítélt részt vegyen egyfajta terápián mellékbüntetésként, de ez tulajdonképpen egy szociális reintegrációs képzés, nem pszichoterápia.
„A szakértői véleményt és az esetleg szükséges gyógyszeres kezelést nem lehet egyéb, ilyen mindenféle másodlagos intézkedésekkel helyettesíteni. Erre van egy konkrét szabályozás, ami azt írja, hogy ha feltételezhető, hogy a vádlott pszichés problémákkal küzd, akkor el kell rendelni számára a kényszergyógykezelést” – szögezte le a szakember.
„Szerintem Boné esetében fennállt ennek a gyanúja. Legalábbis ha valaki perceken keresztül brutálisan veri a barátnőjét, akkor egy bíróban fel kell merüljön az a felvetés, hogy ez nem egy normális ember, és hogy pszichiátriai problémái vannak” – vélekedett, hozzátéve, nem a pártfogói felügyelet kell észrevegye az ilyen jellegű problémákat, illetve megoldásokat kezdeményezzen, hanem a bíróság.
Kádár Hunor elmondta, hogy a gyanúsított ismeretségi körének, barátainak törvény szerint semmilyen jogi kötelezettsége nincs, és nem volt az előző ügy ismerete miatt, csupán morális kötelezettségekről lehet beszélni, arról, hogy egy büntetett előéletű, agresszív személy új ismerőseit érdemes figyelmeztetni annak múltjára, problémáira.
Nemigen járt pszichológushoz a bántalmazó
Lapunk több intézménynél igyekezett utánajárni, hogy a gyilkossággal gyanúsított egykori egyetemi oktató járt-e pszichológushoz a bántalmazásért kiszabott – felfüggesztett börtönbüntetésről szóló – ítéletét követően, ahogy azt a kolozsvári bíróság megszabta. A Kolozs megyei pártfogói felügyelettől azt a választ kaptuk, hogy ez bizalmas információnak minősül, és a próbára bocsátás időszakában kizárólag a felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott személy vagy a bíró engedélyével tanulmányozható a dosszié. B. F. ismerőseitől úgy értesültünk, hogy az utóbbi időszakban már egyáltalán nem látogatott pszichológushoz. A kolozsvári polgármesteri hivataltól egyelőre nem kaptunk választ arra, B. F. letöltötte-e a számára ugyancsak kiszabott közmunkát. Lapunk szeretett volna megszólaltatni pszichológust is a témában, ám olyan, általunk megkeresett szakember sem kívánt nyilatkozni, aki amúgy a közösségi oldalon megfogalmazta véleményét. (R. Sz.)
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
1 hozzászólás