Fotó: Agerpres
2011. december 21., 07:192011. december 21., 07:19
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt időszakban egyre több olyan vidéki kórház újranyílásáról érkezett hír, amelyeket áprilisban bezárásra javasolt az egészségügyi minisztérium. A Cseke Attila korábbi tárcavezető által kezdeményezett, az egészségügyi decentralizáció keretében lebonyolított kórházátszervezést azzal indokolták a szakértők, hogy a vidéki kórházak zöme nem felel meg a minőségi előírásoknak, vagy a közelükben másik, jobban felszerelt egészségügyi intézmény található.
A kormány április elején hagyta jóvá a kórházi „feketelistát” tartalmazó határozatot, amely kimondja: nem javasolja 67 vidéki kórház további fenntartását, így ezek nem köthetnek szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. A bezárásra ítélt kórházakban a szaktárca öregotthon létrehozását, háziorvosi ügyeleti központok vagy szakorvosi rendelők működtetését javasolta.
A rendelkezést a legtöbb településen ellenkezéssel fogadta a lakosság és az önkormányzat, több erdélyi városban, községben – például az Arad megyei Szentannán, a Brassó megyei Feketehalmon, a Maros megyei Nagysármáson vagy a Kolozs megyei Mócson – tüntetések sorával próbálták jobb belátásra bírni a minisztériumot. A helyi hatóságok végül a bírósághoz fordultak, és többnyire formai hibákra hivatkozva támadták meg a kormányhatározatot, az igazságszolgáltatás pedig több esetben – például a feketehalmi kórház ügyében – a felperesnek adott igazat és elrendelte az intézmény újranyitását. A minisztérium ugyanakkor megfellebbezte a döntést.
Rácz Éva a Krónikának elmondta, tudomása szerint még egyik ügyben sem született jogerős bírósági döntés, azonban a minisztériumnak életbe kell léptetnie a bírósági végzést, még akkor is, ha ezzel nem ért egyet. Ráadásul a szaktárcának a decentralizációt követően kisebb a beleszólási lehetősége a kórházak működésébe, bár az ehhez szükséges engedélyt a minisztérium bocsátja ki – amennyiben az eleget tesz az infrastruktúrával és személyzettel kapcsolatos feltételeknek –, a szerződést a megyei egészségbiztosítási pénztárral kötik meg a kórházak, a szaktárcának ebbe nincs beleszólása – részletezte lapunknak a tanácsos.
„Azért volt logikus lépés ezeknek a kórházaknak a bezárása, mert nem feleltek meg a standardoknak” – magyarázta Rácz Éva. Kérdésünkre, hogy pár hónap alatt mennyire változhatott a helyzet, röviden így reagált: „szerintem semennyire”. „A minisztérium megmondja, mit kellene tenni, de attól az önkormányzat dönthet másként” – mondta el a szakember. Ha azonban az újranyíló kórházak nem felelnek meg az új besorolási kritériumoknak, egyik kategóriába sem kerülnek be, és ezáltal elesnek az állami támogatásoktól. „Kérdéses, hogy hosszú távon fenn tudják-e tartani őket, hiszen a betegek és az önkormányzat pénzére vannak utalva” – fogalmazott Rácz Éva.
A minisztériumi tanácsos szerint ésszerűbb lenne, ha a bezárt kórházakban úgynevezett multifunkcionális központok működnének, ahol lenne állandó háziorvosi ügyelet, illetve szakorvosi rendelők – tehát ugyanúgy el lehetne látni a beteget, csak nem lehetne beutalni. „A kórházak újranyitása sokkal inkább büszkeség, pszichózis kérdése, mert az emberek nem arra vágynak, hogy a táblán azt írja: „kórház”, hanem arra, hogy legyen, aki ellássa őket” – hangsúlyozta a szakember hozzátéve, azáltal, hogy újranyílnak a kórházak, nem biztos, hogy jobb lesz a betegellátás, mint volt. „Külföldön szinte mindent ambuláns módon oldanak meg, nálunk mindenki kórházba akar menni” – mutatott rá Rácz Éva, hangsúlyozva, hogy a bezárásra vonatkozó rendelkezésnek az volt a célja, hogy csökkentse a felesleges beutalások által keltett pazarlást.
Mint arról beszámoltunk, Alexandru Bălescu, a Brassó megyei egészségügyi hatóság igazgatója bejelentette, hogy januártól átszervezett formában megnyílik az áprilisban bezárt viktóriavárosi kórház, és a négyfalusi egészségügyi intézmény engedélyezésére is ígéretet tett a minisztérium. A feketehalmi kórház – amelynek bezárása ellen számtalan alkalommal tüntettek a helyiek – november óta fogadja újra a betegeket, miután a brassói táblabíróság alapfokon a felperesnek adott igazat az önkormányzat által indított perben. A végrehajtandó döntés értelmében az egészségbiztosítási pénztárnak ismét szerződést kellett kötnie az intézménnyel, mindaddig, míg jogerős ítélet nem születik az ügyben.
A 40 ággyal működő kórházat önkormányzati pénzből és adományokból próbálják fenntartani.
Több településen, ahol áprilisban szintén tiltakoztak a kórház bezárása ellen, a minisztériumi javaslatoknak eleget téve próbálják biztosítani az orvosi ellátást. A nagysármási kórház sürgősségi részlegét a rohammentő-szolgálat (SMURD) vette át, de az épületben orvosi laboratóriumok és imaginisztikai osztály is működik. A Beszterce-Naszód megyei Tekében januártól állandó ügyeleti központként működtetik tovább a kórházat, melyben egy mentőalakulat is működik.
Míg a legtöbb esetben a helyi önkormányzat kardoskodott az orvosi ellátás fenntartásáért, bizonyos településeken, mint például a Kolozs megyei Mócson, a megyei tanács próbálta megmenteni a kórházat. A sorozatos tiltakozás ellenére Előpatakról Bodzafordulóra költöztetett izomideg-sorvadásos betegek intézetének üresen maradt épületét a Kovászna Megyei Tanács venné át, és a sepsiszentgyörgyi megyei kórház tüdőbetegosztályát működtetné benne. A Sanitas szakszervezet bejelentette, megtámadja a bíróságon a minisztérium költöztetésre vonatkozó határozatát, melyet azzal indokolt, hogy az előpataki épület alkalmatlan egészségügyi tevékenységre.
Arra vonatkozóan, hogy a bezárt kórházakból hányban nyílt öregotthon, az egészségügyi minisztériumnak nincsenek adatai, a kimutatásokkal a munkaügyi tárca rendelkezik: az ennek honlapján közzétett adatok szerint májusban 22 ilyen intézmény kért támogatást. Rácz Éva példaként Szilágycseh települést említette, ahol a háziorvosi ügyeleti központ és szakorvosi rendelők működtetése mellett időseket is ellátnak az egykori kórházban.
Az ügyben Cseke Attila volt egészségügyi minisztert is meg szerettük volna szólaltatni, a Bihar megyei RMDSZ-es szenátort azonban többszöri próbálkozás után sem sikerült elérnünk.
A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely a nyári napforduló estéjén szervezte meg a az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.
Nagyszabású román–magyar határrendészeti razziát tartottak az elmúlt hétvégén Arad megye területén a két ország határőrizeti szervei. Több száz személyt és gépjárművet ellenőriztek, tucatnál is több bírságot róttak ki.
Marius Coman, a Nagyváradi VSK U14-es kategóriában országos bajnok kosárlabdacsapatának 23 éves segédedzője vesztette életét vasárnap az A2-es autópályán történt buszbalesetben.
Kánikulára figyelmeztető sárga jelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).