Fotó: Mihály Csaba
Nyolc esztendő alatt, 2014-től 2022-ig szinte két és félszeresére nőtt az évente véglegesen kivándorló román állampolgárok száma. Ezzel egy időben folytonosan csökken a természetes szaporodás üteme. A romániai lakosság fele mégis úgy gondolja, hogy a külföldre távozottak haza fognak telepedni.
2022. március 30., 14:412022. március 30., 14:41
A 2014-es 11 251 főről 2018-ban 27 229-re, 2020-ban pedig 26 775-re nőtt a Romániából véglegesen kivándorolt személyek száma az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint – tette közzé a kormány Fenntartható Fejlődés Főosztálya. Emellett létezik egy ennél is frissebb statisztika az ideiglenes kivándorlásról;
Az INS módszertana szerint az számít állandó kivándoroltnak, aki más országban telepedett le, ezzel szemben azokat tartják ideiglenes távozottakként számon, akik legalább tizenkét hónapos időtartamra lakóhelyet változtattak.
A Borbély László korábbi RMDSZ-es politikus által vezetett főosztály álláspontja szerint azonban a hivatalos adatok nem tükrözik pontosan a migráció valós mértékét, hiszen nem mindenki nyilatkozik erről hivatalosan. Az adatok az általános tendenciát mutatják.
– áll a kormány mellett működő főosztály közleményében.
A külföldre való távozások mellett a jelentős lakosságcsökkenés másik magyarázata a természetes szaporodás ütemének folyamatos csökkenése. Az ezer lakosra jutó természetes növekedésben mérve míg 2008-ban a különbség –1,4 volt, 2019-ben –3,1-ra nőtt, 2020-ban pedig –6,2-re duplázódott. Ez a tavalyelőtt konkrétan mintegy 11 500 fős népességfogyást jelentett, kizárólag a természetes szaporodás csökkenése miatt.
Az elhalálozások illetően 2020-ban 298 651-en hunytak el, mintegy ötvenezerrel többen, mint három évtizeddel korábban, amikor 247 086 halálesetet jegyeztek. Mindezek a statisztikák rávilágítanak arra, hogy mennyire felgyorsult az ország demográfiai hanyatlása, és mennyire fontosnak kell lennie ennek a kérdésnek a döntéshozók számára.
A Fenntartható Románia projekt keretén belül végzett legújabb közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 58 százaléka a külföldre távozást jelölte meg a romániai demográfiai hanyatlás fő okaként. Mindemellett a válaszadók ennél is nagyobb hányada, azaz 68 százaléka úgy gondolja, hogy a külföldön élők segítenek Romániának. Ugyanakkor a közvélemény-kutatásban résztvevők mintegy fele (49 százalékuk) úgy gondolja, hogy a külföldön élők majd visszatérnek az országba.
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
szóljon hozzá!