2009. június 19., 09:232009. június 19., 09:23
Miközben a kolozsvári polgármesteri hivatal szerint a Concefa a konkurenseinél sokkal alacsonyabb árajánlata miatt nyerte el a versenytárgyalást, hazai és magyarországi szakértők szerint a szebeniek által ajánlott összegből képtelenség kivitelezni a restaurálást. Gyanússá teszi az ügyet az is, hogy miközben Sorin Apostu szerint a Concefával 900 ezer lejben állapodtak meg, a városháza által közölt dokumentumokban 1,6 millió lejes munkadíj szerepel.
„A városházának nem kontárokra kellett volna bíznia a Mátyás-szobor felújítását, ebből az alkotásból nem lehet csúfot űzni” – méltatlankodik Kolozsi Tibor kolozsvári szobrász. A számos köztéri alkotása révén Erdély- és Magyarország-szerte elismert képzőművész alkotóként és pályázóként egyaránt felháborodott azon, hogy a kincses város polgármesteri hivatala május végén öt pályázó közül a nagyszebeni Concefa Rt.-t hirdette ki győztesnek a Fadrusz-remekmű restaurálására kiírt közbeszerzési eljárás nyomán.
Kolozsi a Part of Art Alapítvány és a nagyszebeni Sinecon alkotta konzorcium pályázata keretében vállalkozott a munkára, amelyet egy év alatt, 2,4 millió lejért (557 ezer euró) végeztek volna el. A szobrászművész úgy véli: a városháza hibázott a pályázati kiírás összeállításakor, amelyben általánosságban csak azt követelte meg a jelentkezőktől, hogy mutassanak fel előzetes műemlék-restaurálási munkálatokat, holott szerinte eleve pontosítani kellett volna, hogy bronzszoborról van szó.
Nem értenek egyet. Kolozsi Tibor szobrász és László Attila alpolgármeste |
Kolozsi emlékeztet: a művelődésügyi minisztérium által engedélyezett műemlék-restaurálás több mint tíz szakterületet ölel fel – beleértve a mérnöki munkát, a tartószerkezetek helyreállítását –, és külön fejezetet képez a művészeti tartozékok felújítása (freskófestés, fa- és kőszobrászat, fémrestaurálás, régészet), amelyeket kizárólag a szaktárca jogosítványával rendelkező magán- és jogi személyek végezhetnek el.
„A restaurálás komplex művelet, hiszen aki például jártas az ókori tárgyak terén, az nem ért az újkoriakhoz. Kétlem, hogy az eddig útépítéssel, épületfelújítással és hőközpontok szervizelésével foglalkozó szebeni cég ripsz-ropszra képes lesz szobrot restaurálni. Valószínűleg úgy gondolták, hogy elnyerik a pályázatot, aztán lesz valahogy” – nyilatkozta a Krónikának a kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem adjunktusa. Kolozsi Tibor már csak azért is kizártnak tartja, hogy a Concefa által ajánlott öszszegből kiváló minőségű felújítási munkálatot lehessen elvégezni a Mátyás-szoborcsoporton, mivel magyarországi és romániai szakértők 800 ezer euróra becsülték a restaurálás költségét, amelyet a román és a magyar kormány fele-fele arányban folyósított. (A pályázat többi részvevőjéhez hasonlóan, Sorin Apostu polgármester bejelentése alapján ekkor még Kolozsi is úgy tudta, hogy a pályázatban 1,6 millió lejt ajánló szebeniekkel 900 ezer lejben állapodott meg a városháza).
„Olyan ez, mint a sütemény: ha két tojásból a cukrász kispórol egyet, akkor a végeredmény más lesz, mint a receptben előírtak. Ne feledjük azt sem, hogy csak az emelődaru órabére egymillió lejre rúg” – illusztrálja a szobrász, aki a Part of Arttal és az Utilitas Kft.-vel közösen dolgozta ki a Kolozsvár szimbólumának számító főtéri alkotás restaurálási tervét. Kolozsi elismeri, hogy a romániai közbeszerzési törvény értelmében az állami intézmények kötelesek a költségár tekintetében legkedvezőbb ajánlattevőt kiválasztani, szerinte azonban mindezt csakis azután tehetik meg, hogy kiválogatták a szakértőket.
A Sinecon fellebbezése ügyében különben a június 11-én lejárt óvási határidőtől számított tíz napon belül, vagyis a jövő héten hirdet ítéletet az óvások elbírálására szakosodott bukaresti hatóság. Kolozsi ugyanakkor lapunknak elmondta: ha az intézmény nem érvényteleníti a kolozsvári közbeszerzés végeredményét, valószínűleg bírósághoz fordulnak; mindez várhatóan hónapokra, sőt évekre halaszthatja a restaurálást.
Értesüléseink szerint az anyaországi Szobrászművészeti Szövetség is felháborodott azon, hogy egy útépítő vállalat nyerte el a Mátyás-szobor restaurálási jogát, és a magyarországi szobrászok attól tartanak: „elgányolják” a felújítást. Eközben rendellenességeket véltek felfedezni a közbeszerzési eljárás során a magyarországi pályázók is. Az 550 ezer eurós, vagyis második legjobb árajánlattal részt vevő Kalória Hőtechnikai Kft. – amely a másik magyarországi pályázóval, a Reneszánsz Zrt.-vel újította fel a Hősök terét – például amiatt terjesztett be óvást a városházára, mert szerinte törvénytelenül zárták ki az elbírálás végső szakaszából. Schrödl Péter, a Kalória neve alatt, azzal közösen pályázó Bencsik Alkotóközösség Művészeti Kft. ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta: borítékbontás után cégüket azért zárták ki, mert a megengedett három helyett nyolc szükséges iratuk hiányzott a dokumentációból.
Ők azonban romániai ügyvédi irodával konzultálva arra a következtetésre jutottak, hogy a kolozsvári városháza jogtalanul döntött kiiktatásukról a 2006/34-es számú, a közbeszerzési eljárásokat szabályozó törvény végrehajtási útmutatásai alapján, a jogszabály ugyanis felülírja a 2006/925-os kormányrendeletet, és engedélyezi a háromnál több hiányzó okirat pótlását is. „Ráadásul mi csak a sajtóból értesültünk a kizárásunkról, hivatalos választ csak azután kaptunk a polgármesteri hivataltól, hogy felszólítottuk: fizessék vissza a másfél millió forintért megvásárolt tenderfüzetet. Kizárásunkat később a 34-es törvény 77. paragrafusával indokolták, ez viszont arról rendelkezik, hogy négy nap áll rendelkezésre a hiányzó iratok pótlására” – mondja Schrödl Péter.
A magyarországi szakember ugyancsak úgy véli: a Concefa legfeljebb a 30 köbméteres kőtalapzatot lesz képes felújítani a felajánlott pénzből, holott a román és a magyar kormány által erre a célra folyósított összegből akár több száz évre újjá lehetne varázsolni a Mátyás-szobrot, hiszen napjainkra jelentősen fejlődött a bronztechnológia, és attól sem kell tartani, hogy például megrongálja egy világháború. A Bencsik Alkotóközösség Kft. csütörtökön a városháza korábbi megkeresésére leszögezte: árajánlatát és a vállalási határidőt december 31-éig fenntartja, a pályázattól pedig semmilyen körülmények között nem hajlandó visszalépni.
Szerettük volna kikérni a nagyszebeni társaság álláspontját is, a Concefa kolozsvári kirendeltsége azonban lapunkat úgy tájékoztatta: a közbeszerzési eljárás felfüggesztését maga után vonó fellebbezés elbírálásáig nem kívánnak nyilatkozni az ügyben. „Az általunk végzett munkálatok kapcsán eddig még egyetlen panaszt sem kaptunk megrendelőinktől, és a Mátyás-szobor felújításával is szép dolgot kívánunk megvalósítani, valamennyi kolozsvári örömére.
Elvégre diákkorunkban valamennyien a ló farkánál adtunk találkát egymásnak” – fogalmazott érdeklődésünkre Maria Cioncan, a cég munkatársa, elhárítva arra vonatkozó kérdésünket, hogy milyen szobrot restauráltak mindeddig. László Attila kolozsvári alpolgármestertől, a Mátyás-szobor restaurálására beérkezett pályázatokat elbíráló bizottság elnökétől ugyanakkor megtudtuk: a Concefa felmutatott korábbi szoborfelújításról szóló referenciát, és két, kellő szakmai tapasztalattal rendelkező művésszel közreműködve kívánja helyreállítani a Fadrusz-alkotást.
Az Agenda Clujeană hetilap szerint egyikük a marosvásárhelyi Nagy Benjámin, aki többek között kőszobrok felújítására feljogosító engedéllyel rendelkezik a művelődési minisztériumtól, míg a bronzmunkálatokat a Turnef Kft. végezné, amelyet azonban lapunk eredménytelenül keresett a restaurálási jogosítvánnyal rendelkező cégeknek a szaktárca honlapján található nyilvántartásában.
László Attila szerint a fellebbező Sinecon és az állítólagos törvénytelenség miatt óvó Kalória cégek vádjai alaptalanok. Az alpolgármester közölte: a közbeszerzési eljárás lebonyolításáról szóló román törvény az EU egész területén érvényes, így a magyarországi társaság kifogása nem állja meg a helyét. Az alpolgármester a Krónikának elmondta: a városháza és a pályázatokat vizsgáló bizottság a győztes kiválasztásakor objektív döntést hozott, amelynek alapját az árajánlat képezte, ami 95 százalékban játszott közre az elbíráláskor. „Mi nem filozofálhattunk, egy matematikai képletbe kellett számokat behelyettesítenünk, amelynek nyomán kiderült, hogy a fellebbező Sinecon és a Concefa árajánlata között 200 ezer euró a különbség. Mi a pályázók rendelkezésére bocsátottuk a kivitelezési tervet, és megkérdeztük: ez alapján mennyiért tudják megvalósítani a restaurálást” – hangsúlyozta László Attila.
Az elöljáró elmondta: Kolozsi Tibor „monopolhelyzetben” van azáltal, hogy ő az egyedüli restaurátor Romániában, aki egyszerre rendelkezik műemlékek, valamint kőből és fémből készült művészeti alkotások felújítására feljogosító engedéllyel. Ennek ellenére szerinte a városháza a nemzetközi közbeszerzés során nem szabhatott kritériumot eme „monopolhelyzet” alapján, mivel Magyarországon például nem létezik restaurátori jogosítvány, és ezért kértek csak műemlékek felújítására feljogosító tanúsítványt a pályázóktól. László szerint a Concefának többek között azáltal sikerült lefaragnia az árból, hogy például saját emelődaruval rendelkezik, emellett az alpolgármester is úgy véli, hogy a kincses városban kifejtett eddigi tevékenysége során a nagyszebeni cég jó munkát végzett.
A László Attilával folytatott beszélgetésünk során sem sikerült eloszlatni azonban a győztes pályázó anyagi javadalmazását övező rejtélyt. Miközben ugyanis Sorin Apostu polgármester május 25-én arról tett bejelentést, hogy az eredetileg 1,6 millió lejes árajánlattal előrukkolt szebeni társaság 900 ezer lejre csökkentette a munkadíjat, a városháza később az alulmaradt cégeknek eljuttatott tájékoztatásban is a nagyobbik összeget közölte végleges árként.
Meg nem erősített értesüléseink szerint ugyanakkor a kolozsvári városháza abban reménykedik, hogy a közbeszerzés során megspórolt több mint 400 ezer eurót nem kell visszaszolgáltatnia a budapesti és a bukaresti kormánynak.
Úgy tudjuk, a magyar és a román művelődési minisztérium elvileg beleegyezett abba, hogy a fennmaradó összeget olyan projektek finanszírozására fordítsák, amelyek már szerepeltek a két kormány együttes üléseinek napirendjén. Ez is meghiúsulhat azonban, ha az 1902-ben leleplezett Mátyás-szoborcsoport felújításának ügye az igazságszolgáltatás elé kerül, évekig tartó pereskedés esetén ugyanis nem lehet nekilátni a restaurálásnak, a két kormánytól származó 800 ezer euró egyik költségvetési évről a másikra történő átutalása pedig bürokratikus akadályokkal jár.
A román közútkezelő társaság szerdán bejelentette, hogy kijelölték az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezőjét. A 47,07 kilométeres gyorsforgalmi útszakasz megépítése 2,85 milliárd lejbe kerül áfa nélkül.
Műemléki védettséget kapott Kolozsvár egyik legmegosztóbb, mégis építészetileg kiemelkedő, a szocialista korszakból származó épülete, a Telefonpalota. A szocmodern épített örökség védelmének fontosságáról Pál Emese művészettörténésszel beszélgettünk.
Amatőr versennyel és fesztivállal bővül a Székelyföldi Kerékpáros Körverseny, hivatalos nevén Tour of Szeklerland, melyet augusztus 7. és 9. között rendeznek meg.
Az Arad megyei határrendészek egy forgalomban megállított nyerges vontató rakterében 23 migránst találtak elrejtőzve – közölte szerdán a hatóság.
Holtan találták meg a rendőrök kedd este azt az Arad megyei férfit, akinek eltűnését a családja kedden jelentette, és aki ellen büntetőeljárás volt folyamatban a szépfalui gyerekotthonban elkövetett bántalmazás ügyében.
Kellemetlen incidens történt egy, Nagyváradról a román tengerparton található Konstancára tartó vonaton: a szerelvény egyszerűen elhagyta két kocsiját a nyílt pályán.
Tizenhat megye összesen 32 településén és a fővárosban okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában – vont mérleget szerda reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Antiszemita uszítás miatt feljelentést tettek Gehorghe Funar, Kolozsvár egykori, magyargyűlöletéről elhíresült polgármestere ellen.
Halálra gázolt a vonat kedd este egy 67 éves nőt a Szeben megyei Mikeszászán (Micăsasa) – közölte a megyei rendőrség.
Igazi síparadicsom épülhet a Bánságban az ország jelenlegi leghosszabb sípályája mentén, amelyet már lesiklásra alkalmassá tettek a Szemenik-hegységben, viszont a java csak ezután jön a 40 millió eurót felemésztő nagyberuházásnak köszönhetően.