2009. október 12., 08:542009. október 12., 08:54
Közel másfél év után tegnap újra körülvették a beszterceiek a város főterén álló evangélikus templomot. De míg 2008. június 11-én bánatot és kétségbeesést lehetett leolvasni az arcokról, amint felnéztek a lángokban álló toronyra, tegnap örömkönnyek és remény csillogott a szemekben.
Tizennégy hónap szünet után ugyanis megszólaltak az új harangok, melyeket a külföldre kitelepedett erdélyi szászok egyesülete adományozott a városnak. Mint ismeretes, a régi harangok a tavaly júniusi tűzvészben elolvadtak, és megsemmisült a régi toronyóra, valamint a torony teljes tetőzete és a templomhajó gerendázatának egy része is. Az ünnepségen, felekezettől és nemzetiségtől függetlenül – a német mellett román és magyar szót is lehetett hallani –, százával jelentek meg a beszterceiek és állták körül a masszív fémállványok övezte templomtornyot.
Johann Dieter Krauss evangélikus lelkipásztor bemutatta a híveknek a három új harangot, sorra megszólaltatva őket. A kicsit, amely reggel és este hív imára, a középsőt, amely az idő múlására emlékeztet, valamint a nagyot, amely nagyon ritkán, nagypénteken, esetleg a püspök vagy a parókus lelkész halálakor szól egymagában. Ezt követően Christoph Klein nagyszebeni evangélikus püspök német és román nyelven mondott áldást, míg Geréd Péter besztercei római katolikus plébános, főesperes magyar nyelven mondott köszönetet Istennek, amiért megsegítette a kisszámú besztercei szász közösséget, hogy újra harangok ékesítsék Erdély legmagasabb templomtornyát.
Drága munkálat. A templom teljes felújítása 4,5 millió euróba kerül Fotó: Agerpres |
Ezt követően beinvitálták a híveket a templomba. A máskor félig üres katedrális méretű istenháza ezúttal kicsinek bizonyult, sokan az ajtóban állva hallgatták végig a német nyelvű, részben románra fordított istentiszteletet. Bár a hallgatóság nagy része nem volt evangélikus vallású és nem értette a német nyelvet, türelemmel és tisztelettel hallgatta végig a ceremóniát.
„Sokat veszítettünk, de nem veszítettük el a benned való hitet, a reményt és testvéreinket, akik segítettek a bajban” – hangsúlyozta beszédében Johann Dieter Krauss parókus lelkész, aki szerint ennek köszönhető, hogy a város szimbólumának tartott evangélikus templom kezd „feléledni a hamvaiból”. A tisztelendő külön köszöntötte a különböző felekezetek képviselőit és tagjait, a római katolikus híveket „Dicsértessék a Jézus Krisztus!”, a reformátusokat „Békesség Istentől!” formulával üdvözölve. Christoph Klein püspök prédikációjában a harangok fontosságára hívta fel a figyelmet, arra, hogy „szeretetre tanítanak”.
A prédikációt és úrvacsorát követően Krauss köszönetet mondott mindazoknak, akik kivették a részüket a templom újjáépítésében. „Köszönjük, hogy megmutattátok: nem vagyunk egyedül, hogy vannak testvérek, akik segítenek még akkor is, ha nem tartozunk ugyanahhoz a valláshoz, ugyanahhoz a nemzethez” – fogalmazott a lelkész, elmesélve, hogy a sok száz adományozó között egy koldus is bement a parókiára, és aznapi keresetét – 2,5 lejt – a templom javítására ajánlotta fel. A lelkész külön köszönetet mondott Geréd Péter katolikus főesperesnek, aki miután megtudta, hogy az evangélikus templom harangjai megsemmisültek, felajánlotta, hogy a katolikus istenháza harangjai nekik is fognak szólni. Jelképes ajándékként egy csengőt nyújtott át a plébánosnak, amely a harangokhoz hasonlóan a passaui öntödében készült.
Az ünnepségre sajnos a kampány is begyűrűzött, a rendezvény főszónoka Mircea Geonă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, egyben államfőjelöltje volt. Elemzők szerint Ovidiu Creţu PSD-s polgármester ugyanis épp a templomot ért katasztrófa révén nyerte meg a tavalyi önkormányzati választásokat és kerekedett felül a második fordulóban elődjén, a demokrata-liberális párti (PDL) Vasile Moldovanon, akit sokan azzal vádoltak, hogy nem vigyázott eléggé Beszterce jelképére, és így maga is felelős a tragédiáért.
„Ezek a harangok 78 méter magasan hangosabban és erősebben hangzanak, mint bármikor az évszázadok folyamán, hiszen egységre hívják a különböző felekezetek, nemzetek képviselőit” – kezdte beszédét Mircea Goană, arra utalva, hogy az új torony két méterrel magasabb a réginél. A szenátus elnöke hangsúlyozta: a harangszentelés a nemzeti önazonosság visszanyerésének ünnepe, és köszönetet mondott a szászoknak mindazért, amit az évszázadok folyamán tettek Erdélyben.
Kifejtette: „kötelességünk helyrehozni a kommunizmus hibáit, amelyek a szászok tömeges kivándorlásához vezettek”, és ezáltal jelentős értékektől fosztották meg az országot. „Először vagyunk tanúi annak, hogy országos erőfeszítéssel próbálnak visszanyerni egy jelképet. Köszönjük azt, hogy önbizalmat adtatok nekünk, hogy tisztelni tudjuk a múltat, a közöttünk lévő különbségeket, és hogy be tudjuk bizonyítani Európának: mi is méltók vagyunk a tiszteletre” – hangsúlyozta a politikus.
Ioan Andreica fejlesztési államtitkár beszédében szimbolikusnak nevezte a harangok megszólalását, mely jelképezi a templom „újjászületését”. Mint részletezte, az általa képviselt minisztérium is kivette a részét a templomhajó és a torony tetőzetének helyreállítási munkálataiból, és megismételte Vasile Blaga miniszter korábbi ígéretét, miszerint a tárca a műemlék épület teljes restaurálását finanszírozza.
A külföldön élő erdélyi szászok üzenetének tolmácsolása után – akik mintegy 120 ezer eurót gyűjtöttek össze, amiből Passauban megöntötték a három harangot és beszerezték az ultramodern, GPS-szel vezérelt toronyórát – Ovidiu Creţu polgármester szólt az egybegyűltekhez. „Mi ajándékba kaptuk ezt a templomot, anélkül, hogy dolgoztunk volna érte, és lehet, hogy meg sem érdemeltük” – mondta az elöljáró, emlékeztetve arra, hogy a beszterceiek zöme „öröknek” vélte a műemlék épületet, és azt hitte, semmit sem kell tennie érte. Érdektelenül mentek tovább, amikor egy-egy leeső téglát, vakolatdarabot láttak, és azt hitték, egy kis csoport képes karbantartani azt.
A polgármester „isteni jelnek” nevezte a tavalyi tűzesetet, amely ráébresztette a város lakóit arra, hogy Beszterce jelképe elpusztulhat az ő nemtörődömségük miatt, és egyesítette a beszterceieket itthon és külföldön egyaránt. „Ezek a harangok arra szólítanak, hogy toleránsak legyünk, hogy elfogadjunk másokat magunk körül, és arra intenek, hogy az érdektelenség, nemtörődömség pusztuláshoz vezet” – hangsúlyozta az elöljáró. Mint mondta, 2013. augusztus 24-én az evangélikus gyülekezet a templom megszentelésének 450. évfordulóját ünnepli, és úgy vélte, ha mindenki összefog, el lehet érni, hogy az ingatlan újra olyan legyen, amilyennek építői megálmodták.
Idén több mint egymillió lej értékben végeztek helyreállítási munkálatokat a 15. századi épületen, felújították a tetőszerkezetet, hőszigetelték a boltozatot, felszerelték a villámhárítót, a harangok és az új toronyóra is megérkezett. Ugyanakkor elkezdődött a torony tetőszerkezetének a helyreállítása is, mely novemberben fejeződik be. Az önkormányzat tárgyalásokat folytat egy németországi céggel egy felvonó vásárlásáról, amely felvinné a turistákat a toronyba, miután annak lépcsőzete is leégett a tűzvészben. Mint ismeretes, a torony és a hajó tetőzetének egy része azután égett le, hogy utcagyerekek meggyújtották a templomot körülvevő faállványzatot. A helyreállítási költségeket egymillió euróra becsülték, míg a teljes épület restaurálása 4,5 millió euróba kerülne.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.