Benkő Levente történész, újságíró faggatta Gazda József szociográfust, közírót legújabb kötetéről a kolozsvári Vallásszabadság Házában
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Gazda József háromszéki művészeti író, szociográfus, tankönyvíró, tanár, művelődésszervező legújabb önéletrajzi kötetét mutatták be szerda este a kolozsvári Vallásszabadság Házában. A jó hangulatú, nosztalgikus történetekkel átszőtt könyvbemutatón a Miért is éltem? című kiadványt ismerhette meg a közönség, amely arról is értesült, hogy többek között Szilágyi Domokos is jelentett a szerzőről. Gazda Józseffel Benkő Levente történész, újságíró, a Krónika volt főmunkatársa beszélgetett.
2023. április 06., 18:062023. április 06., 18:06
2023. április 06., 18:122023. április 06., 18:12
Benkő Levente – aki saját elmondása szerint csak azért nem kezdte azzal a felvezető szöveget, hogy száz éve ismeri Gazda Józsefet, mert ő maga még csak hatvanegy éves – felidézte a kötet szerzőjének fiatalkorát. Többek között azt, hogy első írásai a hatvanas években a Kovászna megyében indított Megyei Tükörben jelentek meg, valamint hogy „Jóska bácsi” milyen elszántan járt utána egy korabeli gyilkosságnak, s írta meg annak történetét frappánsan, Vendetta címmel.
Gazda József a moderátor kérdésére felidézte gyerekkori emlékeit, hogy mivel édesapja többnyire távol volt a családtól, mert katonáskodott, az ő és testvérei „lelki alkata” édesanyjuk (aki soha nem verte őket) gondviselő szeretetétől övezve alakult ki.
„Úgy nevelt, hogy szégyen hazudni. Ha véletlenül hazudtam, akkor neki fájt, hogy hazudtam, és akkor én szégyelltem magamat. Elhatároztam, hogy soha többé nem teszek olyat.
– fejtette ki Gazda József. Kiemelte,
„Ahogy véget ért a ceremónia, levettem és többet nem tettem fel” – idézte fel a kovásznai szakíró. Mindezt azzal egészítette ki, hogy gyerekként tanúja volt a szovjet „felszabadításnak” is, látta annak valós arcát: kitekert nyakú tyúkokat, falvakat, amiken végigpusztítottak a „felszabadítók”, hallotta a visítozásokat, amikor éjszakánként „kiviselték” magukat a katonák.
„Az egész kommunizmus arculata így gyökerezett belém. Életem legszebb tíz napját talán 1956 októberében éltem át. Hihetetlenül boldog és hihetetlenül büszke voltam arra, hogy magyar vagyok. Soha nem felejtem el, hogy egy volt katonatársam, egy román fiú, akivel együtt voltunk nyári gyakorlaton, a Szentháromság-szobornál jött szembe velem, széttekintett, hogy ki van a környéken. Odasündörgött hozzám, megszorította a kezemet, s a fülembe súgta, hogy csodálom a népedet” – nosztalgiázott a szerző, aki negyedéves egyetemi hallgató volt abban az időben Kolozsváron. Azt is elmondta, hogy épp az 56-os események miatt került fel először a Securitate által megfigyeltek listájára.
illetve elmesélte néhány, olvasva kalandosnak ható, de valójában veszélyes élményét illegális koszorúzásokról, csodával határos megmenekülésekről.
Gazda József azt is megosztotta a közönséggel, hogy könyve megírása során, illetve azt megelőzően a saját szekus-dossziéját is átolvasta, végigtanulmányozta. S bár a róla jelentő legtöbb besúgó kilétét a mai napig nem ismeri – egy kivétellel csak a fedőnevekről van tudomása –, azt például tudja, hogy Szilágyi Domokos költő jelentett róla – többek között egy Illyés Gyula-vers elszavalásának apropóján.
Gazda József mesélt a nagyenyedi évekről, majd a hazatérésről Székelyföldre, Háromszékre, arról, hogy „feketelistán szereplőként” milyen nehezen kaptak a feleségével, Olosz Ella textilművésszel lakást. Arról is szó esett, hogy néhány esetben milyen mesébe vagy filmbe illő módon szegődött melléjük a szerencse.
A hetvenes években Székelyföldön, majd Csángóföldön faggatta az embereket, magnóval járta a falvakat azokban az években, amikor mindenki bizonytalan volt a kérdezősködőkkel szemben. Az évek alatt körülbelül 2500 emberrel beszélgetett, munkája felbecsülhetetlen értékű.
Szintén megjelennek a könyvben az általában feleségével közös utazásaikat felelevenítő történetek, közel-keleti, egzotikus tájakon átélt kalandok.
Különféle élményeikbe a könyvbemutató épp csak betekintést nyújtott, de a szerző és a moderátor hangsúlyozta, hogy a könyvben részletesen megismerhetőek ezek a történetek.
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
szóljon hozzá!