Benkő Levente történész, újságíró faggatta Gazda József szociográfust, közírót legújabb kötetéről a kolozsvári Vallásszabadság Házában
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Gazda József háromszéki művészeti író, szociográfus, tankönyvíró, tanár, művelődésszervező legújabb önéletrajzi kötetét mutatták be szerda este a kolozsvári Vallásszabadság Házában. A jó hangulatú, nosztalgikus történetekkel átszőtt könyvbemutatón a Miért is éltem? című kiadványt ismerhette meg a közönség, amely arról is értesült, hogy többek között Szilágyi Domokos is jelentett a szerzőről. Gazda Józseffel Benkő Levente történész, újságíró, a Krónika volt főmunkatársa beszélgetett.
2023. április 06., 18:062023. április 06., 18:06
2023. április 06., 18:122023. április 06., 18:12
Benkő Levente – aki saját elmondása szerint csak azért nem kezdte azzal a felvezető szöveget, hogy száz éve ismeri Gazda Józsefet, mert ő maga még csak hatvanegy éves – felidézte a kötet szerzőjének fiatalkorát. Többek között azt, hogy első írásai a hatvanas években a Kovászna megyében indított Megyei Tükörben jelentek meg, valamint hogy „Jóska bácsi” milyen elszántan járt utána egy korabeli gyilkosságnak, s írta meg annak történetét frappánsan, Vendetta címmel.
Gazda József a moderátor kérdésére felidézte gyerekkori emlékeit, hogy mivel édesapja többnyire távol volt a családtól, mert katonáskodott, az ő és testvérei „lelki alkata” édesanyjuk (aki soha nem verte őket) gondviselő szeretetétől övezve alakult ki.
„Úgy nevelt, hogy szégyen hazudni. Ha véletlenül hazudtam, akkor neki fájt, hogy hazudtam, és akkor én szégyelltem magamat. Elhatároztam, hogy soha többé nem teszek olyat.
– fejtette ki Gazda József. Kiemelte,
„Ahogy véget ért a ceremónia, levettem és többet nem tettem fel” – idézte fel a kovásznai szakíró. Mindezt azzal egészítette ki, hogy gyerekként tanúja volt a szovjet „felszabadításnak” is, látta annak valós arcát: kitekert nyakú tyúkokat, falvakat, amiken végigpusztítottak a „felszabadítók”, hallotta a visítozásokat, amikor éjszakánként „kiviselték” magukat a katonák.
„Az egész kommunizmus arculata így gyökerezett belém. Életem legszebb tíz napját talán 1956 októberében éltem át. Hihetetlenül boldog és hihetetlenül büszke voltam arra, hogy magyar vagyok. Soha nem felejtem el, hogy egy volt katonatársam, egy román fiú, akivel együtt voltunk nyári gyakorlaton, a Szentháromság-szobornál jött szembe velem, széttekintett, hogy ki van a környéken. Odasündörgött hozzám, megszorította a kezemet, s a fülembe súgta, hogy csodálom a népedet” – nosztalgiázott a szerző, aki negyedéves egyetemi hallgató volt abban az időben Kolozsváron. Azt is elmondta, hogy épp az 56-os események miatt került fel először a Securitate által megfigyeltek listájára.
illetve elmesélte néhány, olvasva kalandosnak ható, de valójában veszélyes élményét illegális koszorúzásokról, csodával határos megmenekülésekről.
Gazda József azt is megosztotta a közönséggel, hogy könyve megírása során, illetve azt megelőzően a saját szekus-dossziéját is átolvasta, végigtanulmányozta. S bár a róla jelentő legtöbb besúgó kilétét a mai napig nem ismeri – egy kivétellel csak a fedőnevekről van tudomása –, azt például tudja, hogy Szilágyi Domokos költő jelentett róla – többek között egy Illyés Gyula-vers elszavalásának apropóján.
Gazda József mesélt a nagyenyedi évekről, majd a hazatérésről Székelyföldre, Háromszékre, arról, hogy „feketelistán szereplőként” milyen nehezen kaptak a feleségével, Olosz Ella textilművésszel lakást. Arról is szó esett, hogy néhány esetben milyen mesébe vagy filmbe illő módon szegődött melléjük a szerencse.
A hetvenes években Székelyföldön, majd Csángóföldön faggatta az embereket, magnóval járta a falvakat azokban az években, amikor mindenki bizonytalan volt a kérdezősködőkkel szemben. Az évek alatt körülbelül 2500 emberrel beszélgetett, munkája felbecsülhetetlen értékű.
Szintén megjelennek a könyvben az általában feleségével közös utazásaikat felelevenítő történetek, közel-keleti, egzotikus tájakon átélt kalandok.
Különféle élményeikbe a könyvbemutató épp csak betekintést nyújtott, de a szerző és a moderátor hangsúlyozta, hogy a könyvben részletesen megismerhetőek ezek a történetek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!