2012. január 06., 14:442012. január 06., 14:44
Tőkés László pénteken, Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: nyílt levelében Băsescu elnök támogatását kérte ahhoz, hogy az etnikai arányosság elve bekerüljön a választási törvénybe.
Mint elmondta: nem egy új ötletről van szó, a javaslat már felmerült 2004-ben is, a választási törvényhez benyújtott módosítási kezdeményezés formájában, de akkor elutasították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői 2007 végén is tárgyaltak az államfővel többek között az etnikai arányosság elvének alkalmazásáról, amikor az államfő megbeszéléseket folytatott Tőkés Lászlóval és az EMNT más vezetőivel.
Tőkés szerint az etnikai arányosság elvének alkalmazása a választásokon kettős előnnyel jár: egyrészt fölöslegessé teszi, hogy a romániai pártok a magyarellenes szólamokkal álljanak elő, ezzel leplezve a valódi problémákra adott válaszaik hiányát, másrészt pedig megteremtené a demokratikus választás és a pluralizmus lehetőségét a magyar közösségen belül.
A Băsescuhoz intézett nyílt levélhez Tőkés mellékeli azt a kezdeményezést, amelyet az EMNT 2008 elején juttatott el az államelnöki hivatalba, és amelyben javasolják az etnikai arányosság elvének alkalmazását.
Tőkés László Traian Băsescuhoz intézett nyílt levele megtekinthető itt.
Ugyanazon a sajtótájékoztatón Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke kifejtette: a Néppárt azt szeretné, hogy az etnikai arányosság elve alapján a választási törvény a nemzeti kisebbségek számarányának függvényében rögzítse az egyes közösségeknek járó képviselői és szenátori mandátumok számát.
Toró szerint egy mintegy 300 tagú törvényhozás esetén a magyar közösségnek 20-22 képviselői és szenátori mandátum járna, ezeknek megszerzéséért versenyeznének a romániai magyar politikai alakulatok. Az EMNP megbízott elnöke szerint ezzel megszűnnének a nacionalista politikai viták, de az a demokráciadeficit is, amelyet az RMDSZ politikai monopóliuma jelent a magyar közösségen belül.
Toró T. Tibor egyébként 2011 novemberében javasolta az RMDSZ-nek az etnikai arányosság elvének érvényesítését a választási rendszer módosításáról folyó tárgyalásokon, a szövetség vezetése azonban elutasította a felvetést.
A Krónikához eljuttatott tájékoztatásában a magyar honvédelmi minisztérium közli: nem tartja megfelelőnek az aradi Alsótemetőt a Románia területén nyugvó magyar világháborús hősök földi maradványainak központi temetője létrehozása céljából.
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.