„Árvák könnyeit letörlő” bárónő emlékezete: felújítják a Szentkereszty Stefánia tiszteletére épített kápolnát Kézdivásárhelyen

•  Fotó: Tamás Sándor/Facebook

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

Felújítják a 150 évvel ezelőtt leánynevelő intézetet alapító Szentkereszty Stefánia bárónő tiszteletére épített kápolnát, mely a kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központ udvarán található – közölte Facebook-oldalán Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.

Krónika

2023. július 03., 13:292023. július 03., 13:29

Amint a Tamás Sándor közölte, október 12-13. között jubileumi ünnepséggel emlékeznek a bárónő által 150 évvel ezelőtt Kézdivásárhelyen alapított Háromszék vármegyei Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézetre, és a 20 éve alakult, a bárónő nevét viselő Szentkereszty Stephanie Egyesületre.

Báró Szentkereszty Stefánia (1842-1906) nevéhez fűződik a megye első szociális, egészségügyi intézményrendszerének a megalakítása. A nők és a szegények mentoraként, több alapítvány, intézmény megálmodójaként és létrehozójaként vonult be a történelembe.

Az árvaház épülete a Kovászna Megyei Tanács tulajdonában van, ott működik a közösségi szolgáltatási és gyermekvédelmi központ igazgatósága (DGASPC). A kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központ udvarán található kápolnában nyugszanak a bárónő földi maradványai, ahogy végakaratában rendelkezett.

A bárónőről elnevezett egyesület honlapján szereplő mottó Szentkereszty Stefániától származik: „Mindenkinek minden cselekedetével
azt a közösséget kell szolgálni, amelyhez tartozik.”

A Szentkereszty Stephanie Egyesület szívügyének tekinti és felkarolja a szociálisan hátrányos helyzetűeket, fogyatékkal élőket, megváltozott munkaképességű személyeket, segít a családon belüli erőszak áldozatainak, öregeknek, hajléktalanoknak, krízishelyzetben levőknek.

Amint az egyesület honlapján szerepel, Szentkereszty Stephanie bárónő 1842 február 5-én született Kolozsváron. Alig 11 éves korában került Budapestre, az ott töltött öt év alatt nyelveket, festészetet tanult, amit később művészi szinten művelt, majd Zágonba, a szülői házhoz tért vissza.

Mindössze 29 éves, mikor közéleti munkálkodáshoz kezd, amelyben személyes tulajdonságai, megnyerő modora, műveltsége és elméje hamar vezéregyéniséggé avatja.

Az 1870-es évek elején kezdte el jótékonykodó tevékenységét, így nyerte el az „ alapítványi hölgy ” jelzőt. 1872 okt. 9-én megnyitotta kapuit az „árvaház”, amely 1874-ben felvette az Erzsébet nevet.

Az árvaház működésének célja: „Háromszék vármegye apa és anya nélkül való árvaleányait felnevelni, munkára szoktatni.”

•  Fotó: Tamás Sándor/Facebook Galéria

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

Szentkereszty Stephanie bárónő 1872-ben alapította meg az Erzsébet Árvaleány Nevelőintézetet Fenntartó Egyesületet, „azon célból, hogy abban a háromszékmegyei illetőségű, szülők- és vagyon nélküli leány- gyermekekről keresztényi szeretettel gondoskodjon, azokat élelemmel, lakással, ruházattal lássa el, s emellett a szükséges nevelésben és tanításban részesítse, hogy belőlük értelmes, jó erkölcsű nők, a társadalomnak munkás és hasznos tagjai váljanak.”

korábban írtuk

Nem sikerült a visszaállamosítás: az örökösöké marad az árkosi Szentkereszty-kastély
Nem sikerült a visszaállamosítás: az örökösöké marad az árkosi Szentkereszty-kastély

Végleges és visszavonhatatlan ítéletben mondta ki a Legfelső Ítélő- és Semmítőszék, hogy nem vizsgálják felül a visszaszolgáltatást, az árkosi Szentkereszty-kastély az örökösök vagyis a Jankovich-Bésán család tulajdonában marad.

korábban írtuk

Tovább folyik a jogi „küzdelem” az árkosi Szentkereszty-kastélyért
Tovább folyik a jogi „küzdelem” az árkosi Szentkereszty-kastélyért

Az árkosi kastély örökösei továbbra sem tudják érvényesíteni a tulajdonjogot, mivel a visszaállamosításra törekvő hatóságok ezt több perrel is akadályozzák, egyrészt a döntés felülvizsgálatát kérve, másrészt hatalmas kártérítést követelve.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 13., péntek

„Ez a szerep rám volt írva” – Interjú Tompa Eszterrel, Radu Jude új filmjének főszereplőjével

Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.

„Ez a szerep rám volt írva” – Interjú Tompa Eszterrel, Radu Jude új filmjének főszereplőjével
2025. június 13., péntek

Négy hónap leforgása alatt újabb diáklány vetette a mélybe magát a dél-erdélyi városban

Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.

Négy hónap leforgása alatt újabb diáklány vetette a mélybe magát a dél-erdélyi városban
2025. június 13., péntek

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói

Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói
2025. június 13., péntek

Önkéntes beteglátogatók járnak a máramarosszigeti kórházba, ahol a plébános szentmiséket fog tartani

A máramarosszigeti római katolikus plébánia és a városi kórház együttműködésének köszönhetően szentmiséket tartanak minden hónapban az egészségügyi intézményben – közölte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.

Önkéntes beteglátogatók járnak a máramarosszigeti kórházba, ahol a plébános szentmiséket fog tartani
2025. június 13., péntek

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében

Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében
2025. június 13., péntek

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél

A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél
2025. június 13., péntek

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás

Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás
2025. június 13., péntek

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása

Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása
2025. június 13., péntek

Halakat telepítettek a sóval szennyezett Marosba – pénteken érheti el a magyar határt a „sóhullám”

A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

Halakat telepítettek a sóval szennyezett Marosba – pénteken érheti el a magyar határt a „sóhullám”
2025. június 13., péntek

Két lehetőséget lát a parajdi sóbánya megmentésére az Európai Sótermelők Szövetsége

Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a

Két lehetőséget lát a parajdi sóbánya megmentésére az Európai Sótermelők Szövetsége