Ázsiai vendégmunkások: nyugalomra és a szélsőségek elutasítására intette a ditróiakat az RMDSZ elnöke

Ázsiai vendégmunkások: nyugalomra és a szélsőségek elutasítására intette a ditróiakat az RMDSZ elnöke

Fotó: Erdély Bálint Előd

Nyugalomra és a szélsőséges nézetek elutasítására intette a ditróiakat a Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

MTI

2020. február 03., 11:572020. február 03., 11:57

2020. február 03., 13:152020. február 03., 13:15

Kelemen Hunor emlékeztetett rá: a szövetség már szerdán állást foglalt a ditrói kérdésben, amikor a gyűlölet minden formáját elutasította. Kijelentette: nem lehet megbélyegezni egy egész közösséget és nem lehet a kollektív bűnösség elve szerint ítélkezni „egy egzaltált lelkész és egyes személyek miatt, akik elfogadhatatlan, fenntarthatatlan véleményt fogalmaztak meg”.

„Azt üzenem a ditróiaknak, hogy őrizzék meg nyugalmukat, ne hagyják magukat manipulálni, és utasítsák el a szélsőségesség minden formáját” – idézte az MTI a politikust.

Kelemen Hunor arra figyelmeztetett, hogy súlyosan téved, aki a ditrói eset kapcsán arra a következtetésre jut, hogy a magyarok szélsőségesek, az RMDSZ szélsőséges. „Sem a programunkban, sem a nyilatkozatainkban nem fognak erre példát találni. (.) Lehet, hogy itt egy telhetetlenebb, durvább vállalkozó áll az egyik oldalon, és sértett emberek a másik oldalon, de ami történt, nem jellemző a közösségre, az RMDSZ-re pedig a legkevésbé. A két Srí Lanka-i vendégmunkás nem illegális bevándorló, hanem törvényesen jöttek dolgozni. Szükség van a munkaerőre, és szívesen látottak” – fogalmazott Kelemen Hunor.

A ditrói vendégmunkások ügye egyébként továbbra is az érdeklődés középpontjában áll, a történtekre a vezető román politikusok, közéleti személyiségek, és a román állam intézményei is reagáltak. Rareș Bogdan, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke vasárnap úgy vélte, hogy a ditrói ügy kényes helyzetbe sodorja Romániát Európában. Úgy vélte: a gyűlölködő retorikát a Fidesz terjesztette el Romániában is. Hasonló szellemben vélekedett Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia elnöke. Szerinte a ditrói esetnek mélyebb gyökerei vannak, amelyek az intoleranciához, a kirekesztéshez, a xenofóbiához és a rasszizmushoz vezetnek.

Az akadémia elnöke megemlítette: a magyar állam restriktív és diszkriminatív politikát folytat az idegenekkel szemben, „falakat és kerítéseket” épített az ország határára, és a székelyföldieket a magyarországi televíziókon keresztül éri el ennek a hatása. Kijelentette: Románia teljesen másként tekint erre (a bevándorlás) a kérdésre, Ditró pedig Románia területén van, és „a román törvényeknek, moralitásnak, és állampolitikának kell alávetnie magát”.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) szombaton hivatalból indított rasszizmus miatt eljárást a pékség vezetői ellen, akik a falugyűlésnek küldött levelükben közölték, hogy kivonják a két Srí Lanka-i péket a kenyérkészítés folyamatából, és segédmunkásként alkalmazzák őket. Vasárnap a pékség illetékesei közleményben tudatták: tekintettel arra, hogy a falu közgyűlése elutasította a bocsánatkérésüket és a kompromisszumos javaslatukat, nem változtatnak a két ázsiai pék munkabeosztásán. Azt is közölték, hogy mindent megtesznek a konfliktus lecsillapításáért, a konfliktus kirobbanása óta ugyanis visszaestek az eladásaik. A Hargita megyei rendőr-főkapitányság vasárnap közölte, hogy gyűlöletkeltés miatt indított kivizsgálást Ditróban. Hétfőn a munkaügyi hatóság indított ellenőrzést a ditrói pékségnél. Azokat a panaszokat vizsgálja ki, amelyeket a szombati falugyűlésen a pékség korábbi alkalmazottai fogalmaztak meg.

Az 5500 lakosú, 98 százalékban magyarok által lakott gyergyószéki Ditróban január közepén állt munkába két Sri Lanka-i pékmester, akiket a pékséget működtető helyi vállalkozó munkaközvetítő cég segítségével szerződtetett, miután megelégelte, hogy nem talál helyben megfelelő munkaerőt. A sötét bőrű pékeket bevándorlóknak tekintette a község lakosságának egy része, és ellenségesen viszonyult hozzájuk. A szombat délelőtt tartott falugyűlésen kiderült: a faluközösség haragja elsősorban a pékséget működtető helyi származású vállalkozó ellen irányul, aki azért nem talál helyi munkavállalókat, mert embertelenül bánik az alkalmazottaival.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 24., szerda

Szili Katalin a Tusványoson: a magyar állam számára már 800 éve is fontos volt a nemzeti kisebbségekkel való jó együttélés

A magyar uniós elnökség alatt is napirenden kell tartani az őshonos európai kisebbségek kérdését, az Andreanum pedig egy olyan jó példa, melyet a mostani politikai közegben is meg kell ismerjen mindenki.

Szili Katalin a Tusványoson: a magyar állam számára már 800 éve is fontos volt a nemzeti kisebbségekkel való jó együttélés
2024. július 24., szerda

Csigaként a szeretkező vagy harcoló elefántok között: geopolitikai kérdésekről beszéltek Tusványoson magyar, román politikusok

Fajsúlyos témákat érintő előadásokkal indult a 33. Tusványos szerdai napja, Háború és béke címmel aktuális geopolitikai kérdésekről beszélgettek romániai és magyarországi politikusok a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva.

Csigaként a szeretkező vagy harcoló elefántok között: geopolitikai kérdésekről beszéltek Tusványoson magyar, román politikusok
2024. július 24., szerda

Szinte az összes, nyolcadik osztályt végzett diák kilencedik osztályos helyhez jutott a számítógépes elosztás alapján

A képességfelmérő vizsgán részt vevő tanulók számítógépes elosztását követően a felvételire beiratkozott összesen 113 567 diák közül 111 960 (98,58 százalék) jutott kilencedik osztályos helyhez a megjelölt opciók alapján.

Szinte az összes, nyolcadik osztályt végzett diák kilencedik osztályos helyhez jutott a számítógépes elosztás alapján
2024. július 24., szerda

Kolozsvár 11 templomában csendül fel a Magyar Egyházzenei Biennálé muzsikája

Kolozsvár 11 templomában tartják a Magyar Egyházzenei Biennálét a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt, augusztus 16. és 21. között – közölték a szervezők.

Kolozsvár 11 templomában csendül fel a Magyar Egyházzenei Biennálé muzsikája
2024. július 24., szerda

A szárazság és a perzselő hőség miatt a kukoricatermés nyolcvan százaléka kárba vész Arad megyében

Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén.

A szárazság és a perzselő hőség miatt a kukoricatermés nyolcvan százaléka kárba vész Arad megyében
2024. július 24., szerda

Vízbe fulladt egy férfi az egyik erdélyi településen

Egy 37 éves férfi belefulladt egy tóba a Maros megyei Hármasfalu határában.

Vízbe fulladt egy férfi az egyik erdélyi településen
2024. július 24., szerda

Az erőszak és az agresszivitás elleni fellépés fontosságának jegyében rajtolt el az idei Tusványos

Tiltakozni kell az erőszak és az agresszivitás eszkalációja ellen – mondta Németh Zsolt szerdán Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjainak megnyitóján.

Az erőszak és az agresszivitás elleni fellépés fontosságának jegyében rajtolt el az idei Tusványos
2024. július 24., szerda

Székelyföldi autonómia: a román kormány nem tárgyal „arról, ami nincs” „azzal, aki nincs”

Érdekes levélváltást vont maga után az a petíció, amelyet a Székely Szabadság napjának résztvevői ez év március 10-én közfelkiáltással fogadtak el a székely vértanúk marosvásárhelyi emlékművénél.

Székelyföldi autonómia: a román kormány nem tárgyal „arról, ami nincs” „azzal, aki nincs”
2024. július 23., kedd

Elkezdődött a koncertprogram a 33. Tusványoson

A Blahalouisiana koncertjével kedd este megkezdődött a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – közismert nevén Tusványos – vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozata az erdélyi Tusnádfürdőn.

Elkezdődött a koncertprogram a 33. Tusványoson
2024. július 23., kedd

Nagyboldogasszony ünnepén, a Kolozsvári Magyar Napok nyitányaként áldják meg az eredeti helyére visszaállított Mária-oszlopot

Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én áldják meg az Egyetem utcában elhelyezett kolozsvári Mária-oszlopot – olvasható László Attila főesperesnek, a Szent Mihály Római Katolikus Plébánia plébánosának közleményében.

Nagyboldogasszony ünnepén, a Kolozsvári Magyar Napok nyitányaként áldják meg az eredeti helyére visszaállított Mária-oszlopot