Pászkát, azaz hagyományos édes kenyeret is sütnek idén húsvétkor az ukrán menekültek Kolozsváron
Fotó: wikipedia.org
A háború elől Kolozsvárra érkezett, többségében ortodox vallású ukrán menekültek idén a húsvétot otthonuktól, családjuktól távol is megünneplik. Ukrán asszonyokkal beszélgettünk a húsvéti szokásaikról, és arról, hogy háború idején ezeket mennyire tudják megtartani egy másik országban, kultúrában.
2022. április 23., 08:562022. április 23., 08:56
A húsvét a keresztény közösségek, így az Ukrajnában élő ortodoxok számára is az egyik legfontosabb ünnep. A háború elől többek között Kolozsvárra menekült ukránok idén rendhagyó módon készülődnek a feltámadás ünnepére.
Natalija és Diana Kijevből, Ileana Cserkasziból, Natalija pedig Mariupolból érkezett a kincses városba. A kolozsvári unitárius egyház tanácstermében szervezett kávézás közben a Krónikának elmesélték, hogy ukránul a húsvétot velikdennek nevezik, azaz a nagy napnak, és nemcsak a vallásos emberek számára fontos, hanem minden ukrán megünnepli.
A húsvét előtti időszakban sokan tartják a hathetes böjtöt, így ennek lejártával a húsvéti asztalra mindenképp hús kerül – családonként változik, hogy milyen hús, de nem jellemző náluk a bárány, mint nálunk.
A legtöbben disznót esznek, amit kőből rakott kemencében sütnek, illetve sokaknál kerül kolbász az ünnepi asztalra. Az ünnep alkalmából készül egy specifikus desszert, sütemény is, ahogy Natalija említette, édes kenyér, amit pászkának neveznek, és a hagyomány szerint ezt kell először húsvét napján enni.
Misére hagyományosan szombatról vasárnapra virradó éjszaka mennek, illetve vasárnap reggel is ellátogatnak a templomba. Akárcsak nálunk, Ukrajnában is írnak és festenek tojást. A méhviasszal írott, díszes, kifújt tojásokat piszankinak nevezik, ezeket dekorációként felaggatják a lakásban vagy a fák ágaira, illetve asztaldíszként is használják.
A főtt, általában hagymahéjjal és céklával festett tojást kraszankinak nevezik, ezeket húsvétvasárnap – akárcsak a románok – összekoccantják. Az, hogy mi történik a két tojás összekoccantása nyomán, régiónként változik, van, ahol egyszerűen csak veszít az, akinek összetörik a tojása, van, ahol a vesztesnek meg kell ennie a tojást, illetve van, ahol másnak kell adnia.
A tojásfestéshez több legenda is kapcsolódik, az egyik egészen a pogány időkig nyúlik vissza, e szerint egy gonosz szörny készült megtámadni egy falut, ám amikor meglátott ott egy tojásíró embert, letett eredeti szándékáról.
Azóta minden évben elküldi a szolgáit a faluba, hogy ellenőrizzék, az emberek még írnak-e tojást. Így a tojásírás hagyománya tulajdonképpen a béke zálogaként is értelmezhető – jegyezték meg az ukrán asszonyok.
Azt is elmondták, hogy a virágvasárnapot Ukrajnában fűzfavasárnapnak nevezik, mivel náluk nincs pálmafa, ahogy a világ sok országában, ahol szó szerint pálmavasárnap ez az ünnep. Az ukránoknál a nagycsütörtök a megtisztulás napja, ilyenkor végzik a nagytakarítást, illetve az ember magáról is „le kell hogy mossa” az egy év alatt összegyűlt szennyet, bűnt.
Húsvéthétfő munkaszüneti nap Ukrajnában is, ehhez a naphoz nem kapcsolódnak különleges szokások, ellenben a húsvét utáni hét a halottakra való emlékezés hete, ilyenkor a temetőbe is ki szoktak menni elhunyt hozzátartozóik, barátjaik sírjához.
amihez bár még nem talált még olyan kenyérformát, amelyet ilyenkor használnak, de „majd csak kitalál valamit”. Tojásokat is tervez festeni, de a korábbi évektől eltérően nem hagymával, hanem üzleti festékkel.
Utóbbit mind a négyen tervezik, szerintük fontos, hogy a gyerekeikkel együtt az otthonuktól távol is éltessék hagyományaikat, és vasárnap összekocogtassák a tojásokat. Templomba is terveznek menni, ugyanis amióta Kolozsváron vannak,
Sajnálják, hogy a román ortodoxoknál nincs ételszentelés, de elmondták, hogy tudják, hogy itt az a szokás, hogy szentelt kenyeret (ostyát) kapnak a hívek. Nevetve mesélték el, hogy eddigi tapasztalataik alapján az a különbség az ukrajnai és a romániai ortodox mise között, hogy itt nem kell az egész szertartást végigállni – osztozva Krisztus szenvedésében –, hanem le is lehet ülni, ha elfárad az ember.
Azt is kiemelték, hogy a nyugati szokások nem honosodtak meg náluk, nincs nyuszi vagy tojáskeresés, nem kapnak ilyenkor édességeket a gyerekek. Attól függetlenül, hogy valaki vallásos, vagy sem, a húsvét egy fontos ünnep, amikor összegyűl a család, és együtt fogyasztják el az ünnepi ebédet, mások elutaznak vidékre és együtt piknikeznek.
„Ebben az évben nem olyan lesz a húsvét, mint általában. Épp tegnap este gondolkodtam ezen, és kicsit elszomorodtam”– mondta Ileana hozzátéve, tervezik, hogy a gyerekekkel együtt elutaznak valahova a környékre, hogy „jobbá” tegyék ezt az ünnepet.
Kiszálltak vasárnap a rendőrök a mezőméhesi gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj fiú- és lánytestvérének lakásához. A nyomozáshoz közel álló források szerint egy másik nő lakásán is házkutatást tartanak.
Szülőhazájában, az afrikai Kamerunban szentelték pappá a tavaly október óta Kolozsváron szolgáló Chrysanthus Yvesimbom Njungba SchP piaristát.
Elkezdtek együttműködni a nyomozó hatóságokkal a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított Emil Gânjhez közel álló személyek – nyilatkozták szombaton rendőrségi források. A férfit továbbra is nagy erőkkel keresi a rendőrség.
Kaszáló Kalákát tartottak Csíkszentkirályon – közölte Facebook-oldalán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Egy 32 éves motoros meghalt, egy 15 éves kiskorú pedig megsérült egy péntekről szombatra virradó éjszaka történt közlekedési balesetben a Kolozs megyei Magyarkapuson. A motoros egy szabályosan közlekedő személygépkocsiba futott bele hátulról.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 30 éves Brassó megyei férfi, aki ellen a sepsiszentgyörgyi rendőrség indított nyomozást csalás vádjával. A gyanúsított 9 ezer lejt csalt ki cégektől.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közölte, feladatának érzi, hogy hangot adjon a diákoknak és pedagógusoknak.
Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
szóljon hozzá!