Az istenek is elfordultak a Monarchia szétlopott gyöngyszemétől

Rejtőzködve haldokló építészeti kincs. A Szapáry-fürdő sorsa mindent elmond a herkulesfürdői viszonyokról •  Fotó: Herculane Project

Rejtőzködve haldokló építészeti kincs. A Szapáry-fürdő sorsa mindent elmond a herkulesfürdői viszonyokról

Fotó: Herculane Project

Kiapadt két közkedvelt gyógyforrás Herkulesfürdőn, a rómaiak által alapított, fénykorát az Osztrák–Magyar Monarchia idején megélt bánsági üdülőhelyen, amely éppen a hévizek uraként is tisztelt istenről kapta a nevét. Miközben a Ferenc József császár által Európa legszebb gyógyfürdőjének nevezett kisváros páratlan épített öröksége lassan összeroskad a korrupt magánosítás eredményeként szűnni nem akaró pereskedések terhe alatt, a források kiapasztásával is egy törvénytelennek vélt fúrást elvégző vállalkozót vádolnak.

Páva Adorján

2024. augusztus 30., 18:272024. augusztus 30., 18:27

2024. augusztus 30., 19:112024. augusztus 30., 19:11

A helyi hatóságok megpróbálják kideríteni, mi okozhatta két közkedvelt, rengeteg turistát vonzó gyógyforrás kiapadását Herkulesfürdőn. Ugyanis a szembántalmakkal, illetve gyomorbajokkal küszködő betegek számára kifejezetten ajánlott gyógyhatású források eltűnése a beszámolók szerint érezhetően visszavetette az idegenforgalmi célpont népszerűségét.

Ismét „megfúrták” Herkulesfürdőt?

A Krassó-Szörény megyei üdülőváros polgármesteri hivatala a kialakult helyzet láttán a napokban közvitát is szervezett az érintett hatóságok képviselői, szakemberek, helyi lakosok, turisták, civil aktivisták részvételével. Doru Coșei megyei tanácsos a román közszolgálati rádió resicabányai szerkesztőségének beszámolója szerint kijelentette:

a kiszáradás összefüggésben állhat bizonyos, törvénytelennek vélt fúrásokkal.

„Elveszítettünk két létfontosságú forrást, a Szem és a Gyomor nevűt, és nem tudjuk, hogy valaha visszanyerhetjük őket. A hatóságok rendelkezésünkre bocsátották az összes iratot, láttuk, hol a probléma. Bizonyos engedélyeknek hála folytattak egy 2016-ban elkezdett fúrást, amely teljesen törvénytelen volt, aztán jogtalanul adtak neki törvényes hátteret” – nyilatkozta Doru Coșei. Aki szerint alaposan kivizsgálják az ügyet, és közben sürgős geotechnikai elemzéseket végeznek, beavatkozásokat eszközölnek a források megmentéséért. Amelynek sikere ilyen körülmények között is kérdéses.

A hatóságok alapos gyanúja szerint a források eltűnése egy panziótulajdonos nyakába varrható, aki mélyfúrásokat végzett, hogy vízzel töltse fel szállója medencéjét.

Az Országos Ásványkincsügynökség (ANRM) engedélyt adott, viszont arra már nem derült fény, hogy milyen vizet találtak: ha ugyanis ásvány- vagy termálvízről van szó, a törvények értelmében le kellett volna állítani annak kiaknázását, le kellett volna zárni a kutat.

Tagad a panziótulajdonos

Eközben a panziótulajdonos állítja: törvényesen járt el, minden szükséges engedélyt megkapott, sőt le sem fúrtak a megengedett 120 méteres mélységig, ugyanis már 90 méternél vizet találtak. Ilie Mihan a Ziare.com portál beszámolója szerint kijelentette, a források napokkal vagy már hetekkel azelőtt kiapadtak, hogy ő nekifogott volna a fúrásoknak. Ugyanakkor jelezte, hogy

miközben az ő területe a Cserna bal partján található, az említett források a jobb parton, a szemközti hegyből erednek, légvonalban mintegy 100 méter távolságra.

Emlékeztetett, hogy évtizedekkel ezelőtt a fürdővállalat 350 méter mély fúrást végzett a két forrás között, ami nem befolyásolta emezek vízhozamát, illetve a polgármesteri hivatal nemrég tőle 20 méterre épített egy medencét, amelynek ellátását nem befolyásolta a vállalkozó fúrása. Ezért Mihan nem érti, miért gondolják, hogy neki köze lehet a kiszáradáshoz, amit amúgy szerinte egyszerűen az aszály vagy lerakódások okoztak a forrásoknál, amelyeknél hosszú ideje nem végeztek karbantartási munkálatokat.

Évek óta civilek „tartják életben” a Szapáry-fürdőt •  Fotó: Herculane Project/Mihai Toth & Sabin Cercel Galéria

Évek óta civilek „tartják életben” a Szapáry-fürdőt

Fotó: Herculane Project/Mihai Toth & Sabin Cercel

Szétlopott fürdőváros

A „csodatévő” gyógyforrásairól, hévizeiről évezredek óta híres fürdő mintha el lenne átkozva: legalábbis névadó istene, a görög hérosszal, Héraklésszel is azonosított római Herkules – akiben többek között a gyógyító meleg források urát tisztelték – bizonyára elfordult tőle a mai állapotok láttán.

Hiszen bármi is okozta a kiapadást, a szomorú történések csak ráerősítenek a rómaiak által felfedezett, majd a Monarchia idején világhírűvé tett bánsági üdülővároska mai haldokló képére.

Köztudott, hogy a még a kommunizmus idején is népszerű gyógyfürdőhely páratlan épített öröksége rohamos pusztulásnak indult, miután a 2000-es évek elején óriási korrupciós húzások révén magánosították az egykori állami fürdővállalat ingatlanvagyonát, a sötét ügyletek lassú leleplezése pedig végeláthatatlan pereskedéseket eredményezett, melyek nyomán ellehetetlenült a műemlék épületek megmentése: mivel perek tárgyát képezik, közpénzt nem lehet költeni rájuk, és az aktuális tulajdonosok sem akarnak vagy mernek nagyobb összegeket költeni, amíg nem tisztázzák a tulajdonviszonyokat.

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2022-ben emelt vádat a termálvizeiről híres Herkulesfürdő fürdővállalatát privatizáló és a vállalat tönkretételéből törvénytelenül hasznot húzó bűnszövetkezet több tucat tagja ellen. Az ügyben még nem született jogerős bírósági ítélet.

A DIICOT szerint az akkor még ötven ingatlannal, köztük a fürdőtelepülés legnagyobb szállodáival, vendéglőivel és strandjaival, valamint a termálvíz kitermelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező fürdővállalat többségi részvénycsomagját olyan cég szerezte meg, amely a vádlottak egyikének ellenőrzése alatt állt. A fő gyanúsított ellenőrzése alá került fürdővállalat 2008-ban fizetésképtelenné vált, ezért az általa létrehozott bűnszövetkezet tulajdonába játszotta át a fürdővállalat javait, megelőzendő, hogy azok a hitelezők birtokába kerüljenek.

korábban írtuk

Vádat emeltek a Herkulesfürdő kifosztásával gyanúsított bűnszövetkezet 35 tagja ellen
Vádat emeltek a Herkulesfürdő kifosztásával gyanúsított bűnszövetkezet 35 tagja ellen

Vádat emeltek Romániában a termálvizeiről híres bánsági Herkulesfürdő fürdővállalatát privatizáló és a vállalat tönkretételéből törvénytelenül hasznot húzó bűnszövetkezet 35 tagja ellen.

Azóta rendkívül kusza, átláthatatlan ügyletek tárgyává vált számos műemlék is; több esetben maga az épület az önkormányzaté, viszont a terület, melyen áll, magánkézben van, a másik tulajdonjogát pedig kölcsönösen vitatják a felek.

Folyamatosan várják az adományokat a Szapáry-fürdő megmentésére •  Fotó: Herculane Project/From Rust To Roadtrip Galéria

Folyamatosan várják az adományokat a Szapáry-fürdő megmentésére

Fotó: Herculane Project/From Rust To Roadtrip

Harc a Szapáry-fürdőért

Ilyen helyzetben van Herkulesfürdő egyik legcsodálatosabb jelképe, a Szapáry-fürdő is, amely minden bizonnyal már összedőlt volna, ha civilek nem fognak össze megmentéséért.

Amint arról beszámoltunk, a fiatal temesvári építészek által alapított Locus Egyesület az immár hét éve útjára indított Herculane Project keretében minden követ próbál megmozgatni, hogy egyrészt végre feloldódjon a jogi patthelyzet, másrészt addig is adományokból pénzt kerítsenek a legsürgősebb műemlékmentő beavatkozásokra.

Az évente néhány tízezer eurót „összekalapozó” civilek sziszifuszi munkát végeznek, hiszen mindig csak „életmentő” munkálatokba foghatnak, és ahogy megvan az egyik, jöhet a másik. Bár gyakorlatilag most ez a legfontosabb küldetésük, szintén jelentős tett, hogy számos szakembert bevontak a projektbe, érzékenyítették a társadalmat, folyamatos nyomást gyakorolnak a hatóságokra, miközben azt is „kijárták”, hogy a Neptun-fürdőnek is nevezett látványosságot felvegyék Európa legveszélyeztetettebb műemlékeinek szűk listájára.

korábban írtuk

Nyílt levélben kérnek kormánytámogatást a herkulesfürdői Szapáry fürdőnek a szakemberek
Nyílt levélben kérnek kormánytámogatást a herkulesfürdői Szapáry fürdőnek a szakemberek

Nem elegendő a civil segítség, a kormány hathatós segítségére is szükség van a herkulesfürdői Szapáry fürdő megmentéséhez – írják a kormánynak címzett nyílt levelükben a Locus Egyesület tagjai. 

A fiatal építészek és a mozgalomhoz csatlakozott önkéntesek közben számos más „életlehelő” projektet bonyolítanak le Herkulesfürdőn. Például a napokban büszkélkedtek a Cserna partján véghez vitt turistabarát megvalósításokkal: többek között kénes gyógyfürdőkádakat, pihenőhelyeket létesítettek, rendezték a területet, ahol zöldövezeteket is kialakítanak.

Ugyanakkor továbbra is gyűjtenek a legszükségesebb beavatkozásokra a Szapáry-fürdőben, amelyet becslések szerint mintegy 12 millió euróból lehetne teljesen felújítani – persze csak azután, ha végre jogerős ítélet születik a tulajdonviszonyról.

A monumentális Szapáry-fürdő Alpár Ignác tervei alapján épült 1883–1886 között, francia reneszánsz stílusban. A kétszintes, lapos tetős épülettömböket időnként megszakítja hat, gúla alakú tetővel záródó épülettömb, illetve középen a főbejárat kupolás, előreugró előcsarnokos tömege, melyhez egy fahídon át lehet eljutni.

Pozitív példa: megújult a kőhíd, amelyen anno császárok is közlekedtek •  Fotó: Facebook/Cristian Miclău Galéria

Pozitív példa: megújult a kőhíd, amelyen anno császárok is közlekedtek

Fotó: Facebook/Cristian Miclău

Császárok és királyok kedvelt üdülőhelye

Herkulesfürdő az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában élte aranykorát, de a Cserna folyó völgyében levő termálvízforrásokat már a rómaiak is ismerték, akik templomot és oltárt emeltek itt a meleg források isteneként tisztelt Herkulesnek.

Az első fürdőt valószínűleg Traianus császár építtette. A település 1817-ben, I. Ferenc király látogatásakor kapta a nevét, ekkor már ismert volt balneoturizmusáról. A Herkules-szobrot 1847-ben Károly osztrák herceg ajándékozta a városnak hálából azért, mert sok katonája itt nyerte vissza egészségét. Császárok és császárnék is megfordultak itt: I. Ferenc, II. József és I. Ferenc József osztrák császár, Karolina és a Sisiként is ismert Erzsébet császárné, I. Károly román és I. Sándor szerb király.

A megújulás jelei

Minden bizonnyal többen közülük átmentek azon a több mint másfél évszázados kőhídon, amelyet – Herkulesfürdőn ritkaságszámba menően – sikerült felújítani.

Az üdülőhely névadójának szobrával ékesített térre vezető átkelőt nagyrészt uniós forrásokból, 7 millió lejből restaurálták. Bár a munkálatokkal már tavaly nyáron elkészültek, bizonyos részletkérdések és bürokratikus akadályok miatt csak idén áprilisban vette át hivatalosan a polgármesteri hivatal.

A herkulesfürdői vasútállomás Mária Terézia császárné egyik Bécs melletti vadászkastélyának mintájára készült •  Fotó: Facebook/Banatul Montan Galéria

A herkulesfürdői vasútállomás Mária Terézia császárné egyik Bécs melletti vadászkastélyának mintájára készült

Fotó: Facebook/Banatul Montan

A kőhíd után megújul Herkulesfürdő egyik legszebb épülete, a fürdőtelep kapujaként szolgáló vasútállomás is. Nemcsak a neoreneszánsz stílusú épület kapja vissza régi fényét, de környékét is visszaállítják eredeti állapotába, megszabadítják az utólag hozzáragasztott elemektől, melyek ártanak kinézetének.

Herkulesfürdő állomása 1878–1886 között épült, a magyar neoreneszánsz építészet egyik remekműve.

Mária Terézia császárné egyik Bécs melletti vadászkastélyának mintájára készült, főkupoláját geometriai formákat alkotó színes cserepek díszítik, belsejét római mitológiai vadászjeleneteket ábrázoló freskókkal és Zsolnay-kerámiával borították.

A Román Vasúttársaság (CFR) éppen a napokban nevezte meg a mintegy 17 millió lejes munkálatok elvégzőjét, amely 9 hónap tervezési és 17 hónap kivitelezési időszakot kapott a teendőkre.

korábban írtuk

Visszanyerheti régi fényét Herkulesfürdő: az állomás műemlék épülete és a kőhíd is megújul
Visszanyerheti régi fényét Herkulesfürdő: az állomás műemlék épülete és a kőhíd is megújul

A vasútállomás műemlék épülete és a fürdőtelep központjában lévő kőhíd is megújul a következő időszakban Herkulesfürdőn. A Szapáry-fürdő restaurálására még várni kell.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek
2025. június 30., hétfő

Közel 40 fok és viharos időjárás vár ránk

A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.

Közel 40 fok és viharos időjárás vár ránk
2025. június 30., hétfő

BBTE-kutatás: a digitalizáció nem segíti az autóipar nyereségességét

A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.

BBTE-kutatás: a digitalizáció nem segíti az autóipar nyereségességét
2025. június 30., hétfő

Orvhalász bűnbandára csaptak le a rendőrök

Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.

Orvhalász bűnbandára csaptak le a rendőrök
2025. június 30., hétfő

Mintegy 1500 helyre várják a felvételizőket a Sapientián

Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.

Mintegy 1500 helyre várják a felvételizőket a Sapientián
2025. június 30., hétfő

Minden megvolt az ünnephez a nagyváradi Szent László Napokon

Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.

Minden megvolt az ünnephez a nagyváradi Szent László Napokon
2025. június 30., hétfő

Rendőrségi razzia Bihar megyében: több száz szabálytalankodó sofőrt bírságoltak meg

Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.

Rendőrségi razzia Bihar megyében: több száz szabálytalankodó sofőrt bírságoltak meg
2025. június 30., hétfő

Újranyílt az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb túraútvonala

Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.

Újranyílt az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb túraútvonala
2025. június 30., hétfő

HPV-fertőzést megelőző koalíció alakult Kolozsváron

Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.

HPV-fertőzést megelőző koalíció alakult Kolozsváron
2025. június 29., vasárnap

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”

Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”