Az istenek is elfordultak a Monarchia szétlopott gyöngyszemétől

Rejtőzködve haldokló építészeti kincs. A Szapáry-fürdő sorsa mindent elmond a herkulesfürdői viszonyokról •  Fotó: Herculane Project

Rejtőzködve haldokló építészeti kincs. A Szapáry-fürdő sorsa mindent elmond a herkulesfürdői viszonyokról

Fotó: Herculane Project

Kiapadt két közkedvelt gyógyforrás Herkulesfürdőn, a rómaiak által alapított, fénykorát az Osztrák–Magyar Monarchia idején megélt bánsági üdülőhelyen, amely éppen a hévizek uraként is tisztelt istenről kapta a nevét. Miközben a Ferenc József császár által Európa legszebb gyógyfürdőjének nevezett kisváros páratlan épített öröksége lassan összeroskad a korrupt magánosítás eredményeként szűnni nem akaró pereskedések terhe alatt, a források kiapasztásával is egy törvénytelennek vélt fúrást elvégző vállalkozót vádolnak.

Páva Adorján

2024. augusztus 30., 18:272024. augusztus 30., 18:27

2024. augusztus 30., 19:112024. augusztus 30., 19:11

A helyi hatóságok megpróbálják kideríteni, mi okozhatta két közkedvelt, rengeteg turistát vonzó gyógyforrás kiapadását Herkulesfürdőn. Ugyanis a szembántalmakkal, illetve gyomorbajokkal küszködő betegek számára kifejezetten ajánlott gyógyhatású források eltűnése a beszámolók szerint érezhetően visszavetette az idegenforgalmi célpont népszerűségét.

Ismét „megfúrták” Herkulesfürdőt?

A Krassó-Szörény megyei üdülőváros polgármesteri hivatala a kialakult helyzet láttán a napokban közvitát is szervezett az érintett hatóságok képviselői, szakemberek, helyi lakosok, turisták, civil aktivisták részvételével. Doru Coșei megyei tanácsos a román közszolgálati rádió resicabányai szerkesztőségének beszámolója szerint kijelentette:

a kiszáradás összefüggésben állhat bizonyos, törvénytelennek vélt fúrásokkal.

„Elveszítettünk két létfontosságú forrást, a Szem és a Gyomor nevűt, és nem tudjuk, hogy valaha visszanyerhetjük őket. A hatóságok rendelkezésünkre bocsátották az összes iratot, láttuk, hol a probléma. Bizonyos engedélyeknek hála folytattak egy 2016-ban elkezdett fúrást, amely teljesen törvénytelen volt, aztán jogtalanul adtak neki törvényes hátteret” – nyilatkozta Doru Coșei. Aki szerint alaposan kivizsgálják az ügyet, és közben sürgős geotechnikai elemzéseket végeznek, beavatkozásokat eszközölnek a források megmentéséért. Amelynek sikere ilyen körülmények között is kérdéses.

A hatóságok alapos gyanúja szerint a források eltűnése egy panziótulajdonos nyakába varrható, aki mélyfúrásokat végzett, hogy vízzel töltse fel szállója medencéjét.

Az Országos Ásványkincsügynökség (ANRM) engedélyt adott, viszont arra már nem derült fény, hogy milyen vizet találtak: ha ugyanis ásvány- vagy termálvízről van szó, a törvények értelmében le kellett volna állítani annak kiaknázását, le kellett volna zárni a kutat.

Tagad a panziótulajdonos

Eközben a panziótulajdonos állítja: törvényesen járt el, minden szükséges engedélyt megkapott, sőt le sem fúrtak a megengedett 120 méteres mélységig, ugyanis már 90 méternél vizet találtak. Ilie Mihan a Ziare.com portál beszámolója szerint kijelentette, a források napokkal vagy már hetekkel azelőtt kiapadtak, hogy ő nekifogott volna a fúrásoknak. Ugyanakkor jelezte, hogy

miközben az ő területe a Cserna bal partján található, az említett források a jobb parton, a szemközti hegyből erednek, légvonalban mintegy 100 méter távolságra.

Emlékeztetett, hogy évtizedekkel ezelőtt a fürdővállalat 350 méter mély fúrást végzett a két forrás között, ami nem befolyásolta emezek vízhozamát, illetve a polgármesteri hivatal nemrég tőle 20 méterre épített egy medencét, amelynek ellátását nem befolyásolta a vállalkozó fúrása. Ezért Mihan nem érti, miért gondolják, hogy neki köze lehet a kiszáradáshoz, amit amúgy szerinte egyszerűen az aszály vagy lerakódások okoztak a forrásoknál, amelyeknél hosszú ideje nem végeztek karbantartási munkálatokat.

Évek óta civilek „tartják életben” a Szapáry-fürdőt •  Fotó: Herculane Project/Mihai Toth & Sabin Cercel Galéria

Évek óta civilek „tartják életben” a Szapáry-fürdőt

Fotó: Herculane Project/Mihai Toth & Sabin Cercel

Szétlopott fürdőváros

A „csodatévő” gyógyforrásairól, hévizeiről évezredek óta híres fürdő mintha el lenne átkozva: legalábbis névadó istene, a görög hérosszal, Héraklésszel is azonosított római Herkules – akiben többek között a gyógyító meleg források urát tisztelték – bizonyára elfordult tőle a mai állapotok láttán.

Hiszen bármi is okozta a kiapadást, a szomorú történések csak ráerősítenek a rómaiak által felfedezett, majd a Monarchia idején világhírűvé tett bánsági üdülővároska mai haldokló képére.

Köztudott, hogy a még a kommunizmus idején is népszerű gyógyfürdőhely páratlan épített öröksége rohamos pusztulásnak indult, miután a 2000-es évek elején óriási korrupciós húzások révén magánosították az egykori állami fürdővállalat ingatlanvagyonát, a sötét ügyletek lassú leleplezése pedig végeláthatatlan pereskedéseket eredményezett, melyek nyomán ellehetetlenült a műemlék épületek megmentése: mivel perek tárgyát képezik, közpénzt nem lehet költeni rájuk, és az aktuális tulajdonosok sem akarnak vagy mernek nagyobb összegeket költeni, amíg nem tisztázzák a tulajdonviszonyokat.

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2022-ben emelt vádat a termálvizeiről híres Herkulesfürdő fürdővállalatát privatizáló és a vállalat tönkretételéből törvénytelenül hasznot húzó bűnszövetkezet több tucat tagja ellen. Az ügyben még nem született jogerős bírósági ítélet.

A DIICOT szerint az akkor még ötven ingatlannal, köztük a fürdőtelepülés legnagyobb szállodáival, vendéglőivel és strandjaival, valamint a termálvíz kitermelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező fürdővállalat többségi részvénycsomagját olyan cég szerezte meg, amely a vádlottak egyikének ellenőrzése alatt állt. A fő gyanúsított ellenőrzése alá került fürdővállalat 2008-ban fizetésképtelenné vált, ezért az általa létrehozott bűnszövetkezet tulajdonába játszotta át a fürdővállalat javait, megelőzendő, hogy azok a hitelezők birtokába kerüljenek.

korábban írtuk

Vádat emeltek a Herkulesfürdő kifosztásával gyanúsított bűnszövetkezet 35 tagja ellen
Vádat emeltek a Herkulesfürdő kifosztásával gyanúsított bűnszövetkezet 35 tagja ellen

Vádat emeltek Romániában a termálvizeiről híres bánsági Herkulesfürdő fürdővállalatát privatizáló és a vállalat tönkretételéből törvénytelenül hasznot húzó bűnszövetkezet 35 tagja ellen.

Azóta rendkívül kusza, átláthatatlan ügyletek tárgyává vált számos műemlék is; több esetben maga az épület az önkormányzaté, viszont a terület, melyen áll, magánkézben van, a másik tulajdonjogát pedig kölcsönösen vitatják a felek.

Folyamatosan várják az adományokat a Szapáry-fürdő megmentésére •  Fotó: Herculane Project/From Rust To Roadtrip Galéria

Folyamatosan várják az adományokat a Szapáry-fürdő megmentésére

Fotó: Herculane Project/From Rust To Roadtrip

Harc a Szapáry-fürdőért

Ilyen helyzetben van Herkulesfürdő egyik legcsodálatosabb jelképe, a Szapáry-fürdő is, amely minden bizonnyal már összedőlt volna, ha civilek nem fognak össze megmentéséért.

Amint arról beszámoltunk, a fiatal temesvári építészek által alapított Locus Egyesület az immár hét éve útjára indított Herculane Project keretében minden követ próbál megmozgatni, hogy egyrészt végre feloldódjon a jogi patthelyzet, másrészt addig is adományokból pénzt kerítsenek a legsürgősebb műemlékmentő beavatkozásokra.

Az évente néhány tízezer eurót „összekalapozó” civilek sziszifuszi munkát végeznek, hiszen mindig csak „életmentő” munkálatokba foghatnak, és ahogy megvan az egyik, jöhet a másik. Bár gyakorlatilag most ez a legfontosabb küldetésük, szintén jelentős tett, hogy számos szakembert bevontak a projektbe, érzékenyítették a társadalmat, folyamatos nyomást gyakorolnak a hatóságokra, miközben azt is „kijárták”, hogy a Neptun-fürdőnek is nevezett látványosságot felvegyék Európa legveszélyeztetettebb műemlékeinek szűk listájára.

korábban írtuk

Nyílt levélben kérnek kormánytámogatást a herkulesfürdői Szapáry fürdőnek a szakemberek
Nyílt levélben kérnek kormánytámogatást a herkulesfürdői Szapáry fürdőnek a szakemberek

Nem elegendő a civil segítség, a kormány hathatós segítségére is szükség van a herkulesfürdői Szapáry fürdő megmentéséhez – írják a kormánynak címzett nyílt levelükben a Locus Egyesület tagjai. 

A fiatal építészek és a mozgalomhoz csatlakozott önkéntesek közben számos más „életlehelő” projektet bonyolítanak le Herkulesfürdőn. Például a napokban büszkélkedtek a Cserna partján véghez vitt turistabarát megvalósításokkal: többek között kénes gyógyfürdőkádakat, pihenőhelyeket létesítettek, rendezték a területet, ahol zöldövezeteket is kialakítanak.

Ugyanakkor továbbra is gyűjtenek a legszükségesebb beavatkozásokra a Szapáry-fürdőben, amelyet becslések szerint mintegy 12 millió euróból lehetne teljesen felújítani – persze csak azután, ha végre jogerős ítélet születik a tulajdonviszonyról.

A monumentális Szapáry-fürdő Alpár Ignác tervei alapján épült 1883–1886 között, francia reneszánsz stílusban. A kétszintes, lapos tetős épülettömböket időnként megszakítja hat, gúla alakú tetővel záródó épülettömb, illetve középen a főbejárat kupolás, előreugró előcsarnokos tömege, melyhez egy fahídon át lehet eljutni.

Pozitív példa: megújult a kőhíd, amelyen anno császárok is közlekedtek •  Fotó: Facebook/Cristian Miclău Galéria

Pozitív példa: megújult a kőhíd, amelyen anno császárok is közlekedtek

Fotó: Facebook/Cristian Miclău

Császárok és királyok kedvelt üdülőhelye

Herkulesfürdő az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában élte aranykorát, de a Cserna folyó völgyében levő termálvízforrásokat már a rómaiak is ismerték, akik templomot és oltárt emeltek itt a meleg források isteneként tisztelt Herkulesnek.

Az első fürdőt valószínűleg Traianus császár építtette. A település 1817-ben, I. Ferenc király látogatásakor kapta a nevét, ekkor már ismert volt balneoturizmusáról. A Herkules-szobrot 1847-ben Károly osztrák herceg ajándékozta a városnak hálából azért, mert sok katonája itt nyerte vissza egészségét. Császárok és császárnék is megfordultak itt: I. Ferenc, II. József és I. Ferenc József osztrák császár, Karolina és a Sisiként is ismert Erzsébet császárné, I. Károly román és I. Sándor szerb király.

A megújulás jelei

Minden bizonnyal többen közülük átmentek azon a több mint másfél évszázados kőhídon, amelyet – Herkulesfürdőn ritkaságszámba menően – sikerült felújítani.

Az üdülőhely névadójának szobrával ékesített térre vezető átkelőt nagyrészt uniós forrásokból, 7 millió lejből restaurálták. Bár a munkálatokkal már tavaly nyáron elkészültek, bizonyos részletkérdések és bürokratikus akadályok miatt csak idén áprilisban vette át hivatalosan a polgármesteri hivatal.

A herkulesfürdői vasútállomás Mária Terézia császárné egyik Bécs melletti vadászkastélyának mintájára készült •  Fotó: Facebook/Banatul Montan Galéria

A herkulesfürdői vasútállomás Mária Terézia császárné egyik Bécs melletti vadászkastélyának mintájára készült

Fotó: Facebook/Banatul Montan

A kőhíd után megújul Herkulesfürdő egyik legszebb épülete, a fürdőtelep kapujaként szolgáló vasútállomás is. Nemcsak a neoreneszánsz stílusú épület kapja vissza régi fényét, de környékét is visszaállítják eredeti állapotába, megszabadítják az utólag hozzáragasztott elemektől, melyek ártanak kinézetének.

Herkulesfürdő állomása 1878–1886 között épült, a magyar neoreneszánsz építészet egyik remekműve.

Mária Terézia császárné egyik Bécs melletti vadászkastélyának mintájára készült, főkupoláját geometriai formákat alkotó színes cserepek díszítik, belsejét római mitológiai vadászjeleneteket ábrázoló freskókkal és Zsolnay-kerámiával borították.

A Román Vasúttársaság (CFR) éppen a napokban nevezte meg a mintegy 17 millió lejes munkálatok elvégzőjét, amely 9 hónap tervezési és 17 hónap kivitelezési időszakot kapott a teendőkre.

korábban írtuk

Visszanyerheti régi fényét Herkulesfürdő: az állomás műemlék épülete és a kőhíd is megújul
Visszanyerheti régi fényét Herkulesfürdő: az állomás műemlék épülete és a kőhíd is megújul

A vasútállomás műemlék épülete és a fürdőtelep központjában lévő kőhíd is megújul a következő időszakban Herkulesfürdőn. A Szapáry-fürdő restaurálására még várni kell.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus