Rejtőzködve haldokló építészeti kincs. A Szapáry-fürdő sorsa mindent elmond a herkulesfürdői viszonyokról
Fotó: Herculane Project
Kiapadt két közkedvelt gyógyforrás Herkulesfürdőn, a rómaiak által alapított, fénykorát az Osztrák–Magyar Monarchia idején megélt bánsági üdülőhelyen, amely éppen a hévizek uraként is tisztelt istenről kapta a nevét. Miközben a Ferenc József császár által Európa legszebb gyógyfürdőjének nevezett kisváros páratlan épített öröksége lassan összeroskad a korrupt magánosítás eredményeként szűnni nem akaró pereskedések terhe alatt, a források kiapasztásával is egy törvénytelennek vélt fúrást elvégző vállalkozót vádolnak.
2024. augusztus 30., 18:272024. augusztus 30., 18:27
2024. augusztus 30., 19:112024. augusztus 30., 19:11
A helyi hatóságok megpróbálják kideríteni, mi okozhatta két közkedvelt, rengeteg turistát vonzó gyógyforrás kiapadását Herkulesfürdőn. Ugyanis a szembántalmakkal, illetve gyomorbajokkal küszködő betegek számára kifejezetten ajánlott gyógyhatású források eltűnése a beszámolók szerint érezhetően visszavetette az idegenforgalmi célpont népszerűségét.
A Krassó-Szörény megyei üdülőváros polgármesteri hivatala a kialakult helyzet láttán a napokban közvitát is szervezett az érintett hatóságok képviselői, szakemberek, helyi lakosok, turisták, civil aktivisták részvételével. Doru Coșei megyei tanácsos a román közszolgálati rádió resicabányai szerkesztőségének beszámolója szerint kijelentette:
„Elveszítettünk két létfontosságú forrást, a Szem és a Gyomor nevűt, és nem tudjuk, hogy valaha visszanyerhetjük őket. A hatóságok rendelkezésünkre bocsátották az összes iratot, láttuk, hol a probléma. Bizonyos engedélyeknek hála folytattak egy 2016-ban elkezdett fúrást, amely teljesen törvénytelen volt, aztán jogtalanul adtak neki törvényes hátteret” – nyilatkozta Doru Coșei. Aki szerint alaposan kivizsgálják az ügyet, és közben sürgős geotechnikai elemzéseket végeznek, beavatkozásokat eszközölnek a források megmentéséért. Amelynek sikere ilyen körülmények között is kérdéses.
Az Országos Ásványkincsügynökség (ANRM) engedélyt adott, viszont arra már nem derült fény, hogy milyen vizet találtak: ha ugyanis ásvány- vagy termálvízről van szó, a törvények értelmében le kellett volna állítani annak kiaknázását, le kellett volna zárni a kutat.
Eközben a panziótulajdonos állítja: törvényesen járt el, minden szükséges engedélyt megkapott, sőt le sem fúrtak a megengedett 120 méteres mélységig, ugyanis már 90 méternél vizet találtak. Ilie Mihan a Ziare.com portál beszámolója szerint kijelentette, a források napokkal vagy már hetekkel azelőtt kiapadtak, hogy ő nekifogott volna a fúrásoknak. Ugyanakkor jelezte, hogy
Emlékeztetett, hogy évtizedekkel ezelőtt a fürdővállalat 350 méter mély fúrást végzett a két forrás között, ami nem befolyásolta emezek vízhozamát, illetve a polgármesteri hivatal nemrég tőle 20 méterre épített egy medencét, amelynek ellátását nem befolyásolta a vállalkozó fúrása. Ezért Mihan nem érti, miért gondolják, hogy neki köze lehet a kiszáradáshoz, amit amúgy szerinte egyszerűen az aszály vagy lerakódások okoztak a forrásoknál, amelyeknél hosszú ideje nem végeztek karbantartási munkálatokat.
Évek óta civilek „tartják életben” a Szapáry-fürdőt
Fotó: Herculane Project/Mihai Toth & Sabin Cercel
A „csodatévő” gyógyforrásairól, hévizeiről évezredek óta híres fürdő mintha el lenne átkozva: legalábbis névadó istene, a görög hérosszal, Héraklésszel is azonosított római Herkules – akiben többek között a gyógyító meleg források urát tisztelték – bizonyára elfordult tőle a mai állapotok láttán.
Köztudott, hogy a még a kommunizmus idején is népszerű gyógyfürdőhely páratlan épített öröksége rohamos pusztulásnak indult, miután a 2000-es évek elején óriási korrupciós húzások révén magánosították az egykori állami fürdővállalat ingatlanvagyonát, a sötét ügyletek lassú leleplezése pedig végeláthatatlan pereskedéseket eredményezett, melyek nyomán ellehetetlenült a műemlék épületek megmentése: mivel perek tárgyát képezik, közpénzt nem lehet költeni rájuk, és az aktuális tulajdonosok sem akarnak vagy mernek nagyobb összegeket költeni, amíg nem tisztázzák a tulajdonviszonyokat.
A DIICOT szerint az akkor még ötven ingatlannal, köztük a fürdőtelepülés legnagyobb szállodáival, vendéglőivel és strandjaival, valamint a termálvíz kitermelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező fürdővállalat többségi részvénycsomagját olyan cég szerezte meg, amely a vádlottak egyikének ellenőrzése alatt állt. A fő gyanúsított ellenőrzése alá került fürdővállalat 2008-ban fizetésképtelenné vált, ezért az általa létrehozott bűnszövetkezet tulajdonába játszotta át a fürdővállalat javait, megelőzendő, hogy azok a hitelezők birtokába kerüljenek.
Vádat emeltek Romániában a termálvizeiről híres bánsági Herkulesfürdő fürdővállalatát privatizáló és a vállalat tönkretételéből törvénytelenül hasznot húzó bűnszövetkezet 35 tagja ellen.
Azóta rendkívül kusza, átláthatatlan ügyletek tárgyává vált számos műemlék is; több esetben maga az épület az önkormányzaté, viszont a terület, melyen áll, magánkézben van, a másik tulajdonjogát pedig kölcsönösen vitatják a felek.
Folyamatosan várják az adományokat a Szapáry-fürdő megmentésére
Fotó: Herculane Project/From Rust To Roadtrip
Amint arról beszámoltunk, a fiatal temesvári építészek által alapított Locus Egyesület az immár hét éve útjára indított Herculane Project keretében minden követ próbál megmozgatni, hogy egyrészt végre feloldódjon a jogi patthelyzet, másrészt addig is adományokból pénzt kerítsenek a legsürgősebb műemlékmentő beavatkozásokra.
Az évente néhány tízezer eurót „összekalapozó” civilek sziszifuszi munkát végeznek, hiszen mindig csak „életmentő” munkálatokba foghatnak, és ahogy megvan az egyik, jöhet a másik. Bár gyakorlatilag most ez a legfontosabb küldetésük, szintén jelentős tett, hogy számos szakembert bevontak a projektbe, érzékenyítették a társadalmat, folyamatos nyomást gyakorolnak a hatóságokra, miközben azt is „kijárták”, hogy a Neptun-fürdőnek is nevezett látványosságot felvegyék Európa legveszélyeztetettebb műemlékeinek szűk listájára.
Nem elegendő a civil segítség, a kormány hathatós segítségére is szükség van a herkulesfürdői Szapáry fürdő megmentéséhez – írják a kormánynak címzett nyílt levelükben a Locus Egyesület tagjai.
A fiatal építészek és a mozgalomhoz csatlakozott önkéntesek közben számos más „életlehelő” projektet bonyolítanak le Herkulesfürdőn. Például a napokban büszkélkedtek a Cserna partján véghez vitt turistabarát megvalósításokkal: többek között kénes gyógyfürdőkádakat, pihenőhelyeket létesítettek, rendezték a területet, ahol zöldövezeteket is kialakítanak.
A monumentális Szapáry-fürdő Alpár Ignác tervei alapján épült 1883–1886 között, francia reneszánsz stílusban. A kétszintes, lapos tetős épülettömböket időnként megszakítja hat, gúla alakú tetővel záródó épülettömb, illetve középen a főbejárat kupolás, előreugró előcsarnokos tömege, melyhez egy fahídon át lehet eljutni.
Pozitív példa: megújult a kőhíd, amelyen anno császárok is közlekedtek
Fotó: Facebook/Cristian Miclău
Herkulesfürdő az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában élte aranykorát, de a Cserna folyó völgyében levő termálvízforrásokat már a rómaiak is ismerték, akik templomot és oltárt emeltek itt a meleg források isteneként tisztelt Herkulesnek.
Az első fürdőt valószínűleg Traianus császár építtette. A település 1817-ben, I. Ferenc király látogatásakor kapta a nevét, ekkor már ismert volt balneoturizmusáról. A Herkules-szobrot 1847-ben Károly osztrák herceg ajándékozta a városnak hálából azért, mert sok katonája itt nyerte vissza egészségét. Császárok és császárnék is megfordultak itt: I. Ferenc, II. József és I. Ferenc József osztrák császár, Karolina és a Sisiként is ismert Erzsébet császárné, I. Károly román és I. Sándor szerb király.
Az üdülőhely névadójának szobrával ékesített térre vezető átkelőt nagyrészt uniós forrásokból, 7 millió lejből restaurálták. Bár a munkálatokkal már tavaly nyáron elkészültek, bizonyos részletkérdések és bürokratikus akadályok miatt csak idén áprilisban vette át hivatalosan a polgármesteri hivatal.
A herkulesfürdői vasútállomás Mária Terézia császárné egyik Bécs melletti vadászkastélyának mintájára készült
Fotó: Facebook/Banatul Montan
A kőhíd után megújul Herkulesfürdő egyik legszebb épülete, a fürdőtelep kapujaként szolgáló vasútállomás is. Nemcsak a neoreneszánsz stílusú épület kapja vissza régi fényét, de környékét is visszaállítják eredeti állapotába, megszabadítják az utólag hozzáragasztott elemektől, melyek ártanak kinézetének.
Mária Terézia császárné egyik Bécs melletti vadászkastélyának mintájára készült, főkupoláját geometriai formákat alkotó színes cserepek díszítik, belsejét római mitológiai vadászjeleneteket ábrázoló freskókkal és Zsolnay-kerámiával borították.
A Román Vasúttársaság (CFR) éppen a napokban nevezte meg a mintegy 17 millió lejes munkálatok elvégzőjét, amely 9 hónap tervezési és 17 hónap kivitelezési időszakot kapott a teendőkre.
A vasútállomás műemlék épülete és a fürdőtelep központjában lévő kőhíd is megújul a következő időszakban Herkulesfürdőn. A Szapáry-fürdő restaurálására még várni kell.
Magyar részen jó ütemben halad a magyar-román határ felé tartó M-49-es autópálya, amelyik Nyíregyházát köti majd össze Szatmárnémetivel. Lázár János szerint az M3-as autópályát meghosszabbító sztrádaszakasz 2027-re készül el.
Kánikula lesz a hétvégén a Bánságban, a Körösvidéken és Olténia nyugati és déli régióiban – közölte pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Emil Boc ismételten megerősítette, hogy megvan az európai uniós finanszírozás a kolozsvári metró megépítésére, miután a sajtó kormányforrásokra hivatkozva arról cikkezett, hogy Brüsszel megvonja a 300 millió eurós támogatást.
A vonatozás lehet kellemes élmény még Erdélyben is – a Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakasz felújítása miatti kényszerű kerülő nyomán azonban ma egyáltalán nem az.
A Forgatag ma már összeköt, évről évre kiszínezi a várost, teret ad az alkotásnak, az önkifejezésnek, és újra meg újra beteljesíti az eredeti célt: közösségünk összegyűl, ünnepel – hangzott el csütörtök este a 11. Vásárhelyi Forgatag nyitógáláján.
A 130 évvel ezelőtt elhunyt Ormós Zsigmondról, a város neves szülöttéről, néhai temesi főispánról és múzeumalapítóról nevezték el a pécskai román és magyar tannyelvű 2-es számú általános iskolát.
Jövő héten indul a magyar állam által a határon túli magyar diákoknak biztosított 100 ezer forintos (napi árfolyamon 1266 lej) oktatási-nevelési támogatás folyósítása.
Súlyos baleset történt csütörtökön az A1-es jelzésű autópályán Temesvár és Lugos között, az ütközés során életét vesztette Magyarország bukaresti konzulátusának egyik munkatársa, Vágó Ferenc konzul.
Tartósítószerként használatos szalicilt hív vissza forgalomból több erdélyi megyéből az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság, miután a vizsgálatok kimutatták, hogy néhány cég terméke ártalmas az egészségre.
Megszavazta a Kolozs megyei képviselő-testület csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amely díszpolgári címet adományoz Uray Zoltán biológusnak, radiológusnak, vívónak, a biológia tudományok doktorának, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!