A Brassó megyei Fundáta település tengerszint fölött 1300 méteren fekszik
Fotó: Fundáta polgármesteri hivatala
Az erdélyi hegyvidéki településeken a mostani télies időjárási viszonyok közepette, a nagy havazások miatt az is előfordulhat, hogy nem tudnak kimenni az emberek a házból; így van ez például a Brassó megyei Fundáta községben. A havazás miatt az időseknek gondot okozhat az élelmiszer beszerzése is.
2025. február 18., 20:392025. február 18., 20:39
A Brassó megyei, hegyvidéki Fundáta községben valamivel több mint 600 személy él, a lakosok mindennapjait nagymértékben befolyásolja a gyakori havazás.
– derült ki a digi24.ro hírportál riportjából. A fagyos hőmérséklethez és a méteres hóhoz szokott emberek számára is többletnehézséget jelent ebben az időszakban a mindennapi élet. Az állatoknak meleg vízre van szükségük, hogy ne fagyjanak meg a nagy hidegben, a hőmérséklet -18 Celsius-fokig süllyed, és
A hegyvidéki községben a mostoha időjárás, a havazás megnehezíti az állattartók mindennapjait
Fotó: Fundáta polgármesteri hivatala
A hírportál megszólaltatott egy fundátai házaspárt, amelynek férfi tagja elmondta, ebben az időben nem könnyű, hogy el kell látniuk állataikat, a juhokat, disznókat és teheneket. A Râmbu házaspár tagjai 65 év fölöttiek, és mint elmondták,
Hegyvidéki táj a Brassó megyei Fundáta közelében
Fotó: Fundáta polgármesteri hivatala
Az emberek fával fűtenek, és folyamatosan igyekszenek eltakarítani a havat, az ajtó mellett tartják a hólapátot, a seprűt, mert – mint mondják – sohasem lehet tudni, nem esik-e annyi hó, hogy nem tudnak kimenni a házból. Az egyik helybéli azt is elmondta, hogy akadnak a faluban olyanok, akiknek nincsenek háziállataik, így a mostoha időjárási viszonyok közepette a szomszédoktól kapnak élelmet: sajtot, húst, tojást.
A vasúti közlekedés normál télies körülmények között, jelentős késések és nagyobb fennakadások nélkül zajlik – közölte kedden a román állami vasúttársaság (CFR).
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
szóljon hozzá!