Az Erdélystat 2021 nyarán végzett, 1200 fős, az erdélyi magyarságra reprezentatív kutatásában a válaszadók 79%-a nyilatkozott úgy, hogy van otthoni internet-előfizetése. Az erdélyi magyarok további 6%-a nyilatkozott úgy, hogy bár otthoni internet-előfizetése nincs, de van mobilinternettel ellátott okostelefonja. Így tehát jelenleg már az erdélyi magyarok 85%-a hozzáfér a világhálóhoz. További 2% azok aránya, akiknek bár nincs se otthoni, se telefonos internet-hozzáférésük, de van olyan tagja a háztartásuknak, aki rendelkezik internettel ellátott mobiltelefonnal.

a kérdőívek, űrlapok számítógépes kitöltése az erdélyi magyarok 27%-ának a háztartásában jellemző. Ezekben a számokban azon személyek is szerepelnek, akik nem maguk, hanem családtagjuk intézi ezeket a tevékenységeket – olvasható a közleményben.

Nem csak az internettel ellátott mobiltelefonok elérhetősége haladja meg az otthoni internet-előfizetések elterjedtségét, de a telefonon történő digitális ügyintézés gyakorisága is nagyobb a számítógépesnél. Az erdélyi magyarok többsége (55%-a) olyan háztartásban él, ahol legalább egy valaki szokott a mobiltelefonján keresztül az interneten rendelni. A mobilon keresztüli fizetés már csak 40%-ra jellemző, a bankolás, számlák intézése 36%-ra; a kérdőívek, űrlapok kitöltése 29%-ra.

Regionális bontásban a legkedvezőbb képet a Kolozs és Maros megyéből összesített Közép-Erdélyben találjuk, itt ennek a csoportnak a nagysága 56%. Székelyföldön ez az érték 52%, tehát megfelel az erdélyi magyar átlagnak. Valamivel átlag alatti a szórványmegyék értéke (51%), de igazából az átlagot Partium „húzza” lefelé.

Utóbbi jelenségnek valószínűleg az az oka, hogy a teljes internetnélküliség a legidősebb korosztályra jellemző, ennek a csoportnak az aránya pedig az igen elöregedett magyarsággal rendelkező szórványmegyékben magas. Partiumban az internettel mint infrastruktúrával rendelkező, de digitális ügyintézési kompetenciákkal nem rendelkező csoport aránya kiemelkedő (39%) a magyarok között – mutatnak rá az Erdélystat kutatói.

Nem meglepő módon a digitális ügyintézési gyakorlatok mértéke összefügg a település típusával: a városokban élők között több embernek van hozzáférése az internethez, és nagyobb arányban is intézik ügyeiket az interneten. Ez az összefüggés annak ellenére is igaz, hogy már a községekben élők túlnyomó többsége is hozzáfér a világhálóhoz: 85%-uk úgy nyilatkozott, hogy vagy rendelkezik otthoni internet-előfizetéssel, vagy van legalább egy olyan okostelefon a háztartásban, amelyhez tartozik mobilinternet. A városokban élő erdélyi magyarok 39%-a tekinthető digitális ügyintézőnek, ez a községekben élők 22%-áról mondható csak el.

A korral nő az internet-hozzáféréssel rendelkezők, de digitális kompetenciák nélkül élők aránya: 35 év alatt ez a csoport 15%-os, 55 felett 49%-os. Az iskolai végzettség hasonlóan erős – és a feltételezhető irányú – összefüggést mutat a digitális kompetenciákkal. Míg az alapfokú végzettségűek 3%-a digitális ügyintéző, 11%-a részleges digitális ügyintéző, a felsőfokúak körében ez 66, illetve 18%.

Szinte mindenkinek – iskolai végzettségtől függetlenül – ki kell töltenie űrlapokat, fizetnie kell számlákat, be kell vásárolnia. Aki ezeket a tevékenységeket kizárólag hagyományos, „offline” módon tudja intézni, sokkal kevesebb választási lehetőség előtt áll: időt és sok esetben pénzt veszít – közölték a kutatók – Ezek a digitális ügyintézési egyenlőtlenségek egy olyan modern, újfajta társadalmi szakadék jelei, sőt okai lehetnek, amely Erdélyben épp jelenleg van kialakulóban, és amelynek csökkentése a közösség érdeke lenne.”