Kiss Tamás és Toró Tibor a hétfői sajtótájékoztatón
Fotó: Bálványos Intézet
Romániában az oltatlanok 60 százaléka, vagyis a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól, azaz oltásszkeptikus. Ezek az arányok az erdélyi magyarok között 57, illetve 24 százalék, a Székelyföldön pedig 65, illetve 40 százalék – derül ki a Bálványos Intézet hétfőn ismertetett kutatásából.
2022. január 17., 16:312022. január 17., 16:31
A Bálványos Intézet szakértői hétfőn sajtótájékoztató keretében ismertették az Oltásszkepticizmus és a Covid-19-cel kapcsolatos lakossági attitűdök Romániában és az erdélyi magyarok körében című kutatásuk eredményeit. Felmérésük egyaránt tartalmaz a romániai lakosságra vonatkozó általános információkat és az erdélyi magyarokat érintő számokat és következtetéseket; a székelyföldi alacsony átoltottságot figyelembe véve külön koncentráltak erre a régióra.
A kutatást Toró Tibor, Kiss Tamás és Geambașu Réka szociológus végezte. Az adatgyűjtés telefonon történt 2021. november 16. – december 20. között,
Fotó: Bálványos Intézet
Eredményeik szerint a 18 év fölötti romániai népesség 48 százaléka kapott legalább két oltást, 6 százalékuk pedig egy dózist, tehát az oltatlanok a népesség 46 százalékát teszik ki. Az erdélyi magyarok körében az átoltottság kissé magasabb: 53 százalékuk kapott legalább két oltást és további 5 százalékuk egy dózist (itt az oltatlanok aránya 42 százalék).
Hangsúlyozták, hogy bár az adatok látszólag eltérnek a hivatalosan közölt számoktól, ez abból adódik, hogy ők a statisztikai hivatal által nyilvántartott népességhez viszonyították a számokat, míg a hivatalos szervek az arány kiszámításakor a lakosságnyilvántartóban szereplő 12 év fölötti népesség számából indulnak ki.
Romániában az oltatlanok 60 százaléka, vagyis a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól, azaz oltásszkeptikus. Ezek az arányok az erdélyi magyarok között 57, illetve 24 százalék, a Székelyföldön pedig 65, illetve 40 százalék.
Az intézet kutatói az oltásszkeptikusság okait, hátterét és körülményeit egyaránt vizsgálták. Az adatok szerint Romániában a lakosság egyaránt 47-47 százaléka fél az oltás mellékhatásaitól, illetve úgy gondolja, „aggasztó, hogy az oltást túl gyorsan fejlesztették ki”. Ezek az arányok az erdélyi magyarok esetében 50 és 43, a székelyföldiek esetében pedig 61, illetve 52 százalék.
Fotó: Bálványos Intézet
Azt is vizsgálták, hogy a koronavírussal kapcsolatos tapasztalatok hogyan hatottak az emberek oltáshoz való viszonyulására. Itt olyan kérdéseket vizsgáltak, hogy a válaszadóknak hunyt-e el családtagjuk, ismerősük Covid 19-ben, esetleg ismernek-e olyat, aki kórházi ellátásra szorult vagy egyáltalán van-e ismerősük, aki koronavírusos volt. Szembetűnő, hogy
A vallásosság és a társadalmi szolidaritás kérdéskörét is vizsgálták. Utóbbit azáltal próbálták vizsgálni, hogy milyen azok aránya, akik az utóbbi fél évben végeztek önkéntes munkát. Bár Székelyföldön magas azok aránya, akik önkénteskedtek (27 százalék), úgy tűnik, ez nincs befolyással az átoltottságra. Az erdélyi magyarok esetében arra jutottak, hogy akik végeznek önkéntes munkát (29 százalék), inkább vannak beoltva, míg a románok esetében az derült ki: az teszi valószínűbbé, hogy valaki be van oltva, ha közéleti szerepet tölt be.
A vallásosság kapcsán kiemelték, hogy bár hajlamosak lennénk az oltásszkepticizmust az ortodoxiával összefüggésbe hozni,
Ennek okait a jövőben részletesebben is szeretnék feltárni.
Fotó: Bálványos Intézet
Egy másik vizsgált tényező a bizalom kérdése volt, melynek két vonatkozását vizsgálták: egyrészt az emberek iránti bizalmat – mind az idegenek, mind pedig a közvetlen környezet iránt, másrészt az intézmények iránti bizalmat. Kiss Tamás hangsúlyozta, hogy a romániai lakosság bizalmatlansága eddig is, nemzetközi szinten is ismert volt, és ezt a jelen kutatás csak megerősítette:
Míg az erdélyi magyarok a közvetlen környezetükben többnyire megbíznak, a románoknál ez az arány is alacsony: szomszédokban a megkérdezettek 49, az ismerősökben 38 százaléka bízik meg. A személyközi bizalom és az oltásszkepticizmus közötti egyértelmű összefüggés fedezhető fel Románia vonatkozásában, a bizalomhiány táplálja az alacsony átoltottságot és az oltásszkepticizmust.
Fotó: Bálványos Intézet
A románok csupán 10 százaléka bízik az államban, 7 százalékuk a parlamentben, 3 százalékuk a kormányban, 2 százalékuk a pártokban, 22 százalékuk a polgármesteri hivatalban és 20 százalékuk az Európai Unióban. Az erdélyi magyarok esetében a bizalmi szint magasabb, a Székelyföldön az állam és a parlament esetében alacsonyabb a romániai átlagnál.
Az oltáshoz való viszonyulás a politikai preferenciákkal is összefügg: az AUR szimpatizánsai az átlagnál sokkal nagyobb arányban oltásszkeptikusok, a PNL és az USR hívei pedig jóval kisebb eséllyel azok. A magyarok esetében az RMDSZ aktív támogatói a legkevésbé oltásszkeptikusok és legnagyobb számban oltottak.
Fotó: Bálványos Intézet
A székelyföldiek a legbizalmatlanabbak az egészségügyi rendszerrel, intézményekkel szemben; az emberek 58 százaléka jobban hisz a természetes gyógymódokban, mint az orvostudományban.
Fotó: Bálványos Intézet
Fontos kiemelni: úgy tűnik, hogy a székelyföldi alacsony átoltottság szoros összefüggésben van a háziorvosok szerepével, hiszen régió válaszadónak csupán 24 százaléka kapott biztatást az oltás felvételére a családorvosától, míg a háziorvosok 18 százaléka kifejezetten az oltás ellen érvelt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Idén is rengeteg ember volt kíváncsi a Kolozsvári Magyar Napok boros rendezvényeire. A Borutcában esténként hömpölygött a tömeg, sokan kóstolták a finom nedűket. Videós riportunkban pincészetek képviselőit és fogyasztókat szólaltattunk meg.
Három évvel azután, hogy végleg leállították a Déva melletti marosnémeti hőerőművet, az egykor „Maros csillagaként” emlegetett energetikai óriás új életre kel.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült vashídon az útburkolat leaszfaltozásától eltekintve nem végeztek állagmegőrzést az illetékes román hatóságok, így súlyos szerkezeti károsodásokat szenvedett.
Ötállomásos koncertsorozatot tartanak szeptemberben és októberben neves magyar és román zenekarok részvételével a székelyföldi Sóvidéken a térség turizmusának fellendítésére – közölte kedden a Hargita megyei önkormányzat.
Orvhalászat és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsított három férfit vettek őrizetbe a Bihar megyei rendőrök hétfőn, augusztus 25-én. Az elkövetők illegálisan behatoltak egy halgazdaságba, ahonnan hálóval halat loptak.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb alap- és mesterképzésekkel bővíti kínálatát a szeptemberi felvételire. Az érdeklődők két új magyar nyelvű kettős szakon is tanulhatnak.
Rengeteg szemét hever az Erdélyi-középhegységben, így a hatóságok nagy bírságokat helyeznek kilátásba, a helyiek közül pedig vannak, akik közömbösek a környezetszennyezés iránt.
Illegálisan működő üzemre bukkant a román rendőrség Szeben megyében, Sellenberk (Șelimbăr) településen. Az illegális cigarettagyárat működtető bűnbanda kilenc tagját őrizetbe vette a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
„A romániai oktatásban most nem reform, hanem túlélés zajlik” – hangsúlyozta Daniel David oktatási miniszter a Kolozsvári Magyar Napokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!