Kiss Tamás és Toró Tibor a hétfői sajtótájékoztatón
Fotó: Bálványos Intézet
Romániában az oltatlanok 60 százaléka, vagyis a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól, azaz oltásszkeptikus. Ezek az arányok az erdélyi magyarok között 57, illetve 24 százalék, a Székelyföldön pedig 65, illetve 40 százalék – derül ki a Bálványos Intézet hétfőn ismertetett kutatásából.
2022. január 17., 16:312022. január 17., 16:31
A Bálványos Intézet szakértői hétfőn sajtótájékoztató keretében ismertették az Oltásszkepticizmus és a Covid-19-cel kapcsolatos lakossági attitűdök Romániában és az erdélyi magyarok körében című kutatásuk eredményeit. Felmérésük egyaránt tartalmaz a romániai lakosságra vonatkozó általános információkat és az erdélyi magyarokat érintő számokat és következtetéseket; a székelyföldi alacsony átoltottságot figyelembe véve külön koncentráltak erre a régióra.
A kutatást Toró Tibor, Kiss Tamás és Geambașu Réka szociológus végezte. Az adatgyűjtés telefonon történt 2021. november 16. – december 20. között,
Fotó: Bálványos Intézet
Eredményeik szerint a 18 év fölötti romániai népesség 48 százaléka kapott legalább két oltást, 6 százalékuk pedig egy dózist, tehát az oltatlanok a népesség 46 százalékát teszik ki. Az erdélyi magyarok körében az átoltottság kissé magasabb: 53 százalékuk kapott legalább két oltást és további 5 százalékuk egy dózist (itt az oltatlanok aránya 42 százalék).
Hangsúlyozták, hogy bár az adatok látszólag eltérnek a hivatalosan közölt számoktól, ez abból adódik, hogy ők a statisztikai hivatal által nyilvántartott népességhez viszonyították a számokat, míg a hivatalos szervek az arány kiszámításakor a lakosságnyilvántartóban szereplő 12 év fölötti népesség számából indulnak ki.
Romániában az oltatlanok 60 százaléka, vagyis a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól, azaz oltásszkeptikus. Ezek az arányok az erdélyi magyarok között 57, illetve 24 százalék, a Székelyföldön pedig 65, illetve 40 százalék.
Az intézet kutatói az oltásszkeptikusság okait, hátterét és körülményeit egyaránt vizsgálták. Az adatok szerint Romániában a lakosság egyaránt 47-47 százaléka fél az oltás mellékhatásaitól, illetve úgy gondolja, „aggasztó, hogy az oltást túl gyorsan fejlesztették ki”. Ezek az arányok az erdélyi magyarok esetében 50 és 43, a székelyföldiek esetében pedig 61, illetve 52 százalék.
Fotó: Bálványos Intézet
Azt is vizsgálták, hogy a koronavírussal kapcsolatos tapasztalatok hogyan hatottak az emberek oltáshoz való viszonyulására. Itt olyan kérdéseket vizsgáltak, hogy a válaszadóknak hunyt-e el családtagjuk, ismerősük Covid 19-ben, esetleg ismernek-e olyat, aki kórházi ellátásra szorult vagy egyáltalán van-e ismerősük, aki koronavírusos volt. Szembetűnő, hogy
A vallásosság és a társadalmi szolidaritás kérdéskörét is vizsgálták. Utóbbit azáltal próbálták vizsgálni, hogy milyen azok aránya, akik az utóbbi fél évben végeztek önkéntes munkát. Bár Székelyföldön magas azok aránya, akik önkénteskedtek (27 százalék), úgy tűnik, ez nincs befolyással az átoltottságra. Az erdélyi magyarok esetében arra jutottak, hogy akik végeznek önkéntes munkát (29 százalék), inkább vannak beoltva, míg a románok esetében az derült ki: az teszi valószínűbbé, hogy valaki be van oltva, ha közéleti szerepet tölt be.
A vallásosság kapcsán kiemelték, hogy bár hajlamosak lennénk az oltásszkepticizmust az ortodoxiával összefüggésbe hozni,
Ennek okait a jövőben részletesebben is szeretnék feltárni.
Fotó: Bálványos Intézet
Egy másik vizsgált tényező a bizalom kérdése volt, melynek két vonatkozását vizsgálták: egyrészt az emberek iránti bizalmat – mind az idegenek, mind pedig a közvetlen környezet iránt, másrészt az intézmények iránti bizalmat. Kiss Tamás hangsúlyozta, hogy a romániai lakosság bizalmatlansága eddig is, nemzetközi szinten is ismert volt, és ezt a jelen kutatás csak megerősítette:
Míg az erdélyi magyarok a közvetlen környezetükben többnyire megbíznak, a románoknál ez az arány is alacsony: szomszédokban a megkérdezettek 49, az ismerősökben 38 százaléka bízik meg. A személyközi bizalom és az oltásszkepticizmus közötti egyértelmű összefüggés fedezhető fel Románia vonatkozásában, a bizalomhiány táplálja az alacsony átoltottságot és az oltásszkepticizmust.
Fotó: Bálványos Intézet
A románok csupán 10 százaléka bízik az államban, 7 százalékuk a parlamentben, 3 százalékuk a kormányban, 2 százalékuk a pártokban, 22 százalékuk a polgármesteri hivatalban és 20 százalékuk az Európai Unióban. Az erdélyi magyarok esetében a bizalmi szint magasabb, a Székelyföldön az állam és a parlament esetében alacsonyabb a romániai átlagnál.
Az oltáshoz való viszonyulás a politikai preferenciákkal is összefügg: az AUR szimpatizánsai az átlagnál sokkal nagyobb arányban oltásszkeptikusok, a PNL és az USR hívei pedig jóval kisebb eséllyel azok. A magyarok esetében az RMDSZ aktív támogatói a legkevésbé oltásszkeptikusok és legnagyobb számban oltottak.
Fotó: Bálványos Intézet
A székelyföldiek a legbizalmatlanabbak az egészségügyi rendszerrel, intézményekkel szemben; az emberek 58 százaléka jobban hisz a természetes gyógymódokban, mint az orvostudományban.
Fotó: Bálványos Intézet
Fontos kiemelni: úgy tűnik, hogy a székelyföldi alacsony átoltottság szoros összefüggésben van a háziorvosok szerepével, hiszen régió válaszadónak csupán 24 százaléka kapott biztatást az oltás felvételére a családorvosától, míg a háziorvosok 18 százaléka kifejezetten az oltás ellen érvelt.
November elsején, pénteken egyházzenei áhítatot tartanak az elhunytak lelki üdvéért a kolozsvári Szent Mihály Templomban.
Meleg marad az idő a következő napokban, a hőmérsékleti csúcsértékek 19-20 Celsius-fok körül alakulnak a régiók többségében, november első napjaiban azonban lehűlés várható.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Kolozsváron lesz látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 évét bemutató vándorkiállítás.
Beiktatták tisztségébe hétfőn Bíró Barna Botondot, Hargita megye új tanácselnökét, és a székelyföldi megye közgyűlése is megalakult.
A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – jelentette be hétfőn Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot.
Amikor már úgy tűnt, hogy a román állam visszaszolgáltatja a római katolikus egyháznak az egykori nagyváradi Katolikus Kör épületét, a nagyváradi táblabíróság a Bihar Megyei Tanács fellebbezése nyomán érvénytelenítette a restitúcióról szóló döntést.
Jövő évtől vezetik be az úgynevezett okosparkolást Arad belvárosában: a várakozóhelyekre telepített szenzorok egy applikáció révén jelzik majd a gépjárművezetők számára a szabad parkolók számát és pozícióját, felesleges keresgéléstől kímélve meg őket.
Az elmúlt nap során 29 embert mentettek meg a Salvamont csapatai, hármat közülük kórházba szállítottak – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!