Az erdélyi magyarok többsége nem bízik az államban és az egészségügyben, ami növeli az oltásszkepticizmust

A Bálványos Intézet szakértői hétfőn sajtótájékoztató keretében ismertették az Oltásszkepticizmus és a Covid-19-cel kapcsolatos lakossági attitűdök Romániában és az erdélyi magyarok körében című kutatásuk eredményeit. Felmérésük egyaránt tartalmaz a romániai lakosságra vonatkozó általános információkat és az erdélyi magyarokat érintő számokat és következtetéseket; a székelyföldi alacsony átoltottságot figyelembe véve külön koncentráltak erre a régióra.

A kutatást Toró Tibor, Kiss Tamás és Geambașu Réka szociológus végezte. Az adatgyűjtés telefonon történt 2021. november 16. – december 20. között,

a megkérdezett 2055 fő közül 1014 volt romániai (akiket véletlenszerű mintavétellel kerestek meg), 1031 pedig erdélyi magyar (esetükben rétegzett véletlenszerű mintavételt alkalmaztak).

Eredményeik szerint a 18 év fölötti romániai népesség 48 százaléka kapott legalább két oltást, 6 százalékuk pedig egy dózist, tehát az oltatlanok a népesség 46 százalékát teszik ki. Az erdélyi magyarok körében az átoltottság kissé magasabb: 53 százalékuk kapott legalább két oltást és további 5 százalékuk egy dózist (itt az oltatlanok aránya 42 százalék).

Hangsúlyozták, hogy bár az adatok látszólag eltérnek a hivatalosan közölt számoktól, ez abból adódik, hogy ők a statisztikai hivatal által nyilvántartott népességhez viszonyították a számokat, míg a hivatalos szervek az arány kiszámításakor a lakosságnyilvántartóban szereplő 12 év fölötti népesség számából indulnak ki.

Romániában az oltatlanok 60 százaléka, vagyis a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól, azaz oltásszkeptikus. Ezek az arányok az erdélyi magyarok között 57, illetve 24 százalék, a Székelyföldön pedig 65, illetve 40 százalék.

Az intézet kutatói az oltásszkeptikusság okait, hátterét és körülményeit egyaránt vizsgálták. Az adatok szerint Romániában a lakosság egyaránt 47-47 százaléka fél az oltás mellékhatásaitól, illetve úgy gondolja, „aggasztó, hogy az oltást túl gyorsan fejlesztették ki”. Ezek az arányok az erdélyi magyarok esetében 50 és 43, a székelyföldiek esetében pedig 61, illetve 52 százalék.

Míg a románok 32 százaléka gondolja azt, hogy a vírus nem jelent veszélyt, mondhatni vírusszkeptikus, addig ez a szám Székelyföldön már jelentősen nagyobb: 40 százalék.

Azt is vizsgálták, hogy a koronavírussal kapcsolatos tapasztalatok hogyan hatottak az emberek oltáshoz való viszonyulására. Itt olyan kérdéseket vizsgáltak, hogy a válaszadóknak hunyt-e el családtagjuk, ismerősük Covid 19-ben, esetleg ismernek-e olyat, aki kórházi ellátásra szorult vagy egyáltalán van-e ismerősük, aki koronavírusos volt. Szembetűnő, hogy

míg a románok 70 százaléka vallotta azt, hogy ismer olyat, aki koronavírusos volt, Székelyföldön ez a szám sokkal alacsonyabb, csupán 45 százalék. Ez állhat annak a hátterében, hogy nem tekintenek valós veszélyként a vírusra: azért, mert nem látják maguk körül.

A vallásosság és a társadalmi szolidaritás kérdéskörét is vizsgálták. Utóbbit azáltal próbálták vizsgálni, hogy milyen azok aránya, akik az utóbbi fél évben végeztek önkéntes munkát. Bár Székelyföldön magas azok aránya, akik önkénteskedtek (27 százalék), úgy tűnik, ez nincs befolyással az átoltottságra. Az erdélyi magyarok esetében arra jutottak, hogy akik végeznek önkéntes munkát (29 százalék), inkább vannak beoltva, míg a románok esetében az derült ki: az teszi valószínűbbé, hogy valaki be van oltva, ha közéleti szerepet tölt be.

A vallásosság kapcsán kiemelték, hogy bár hajlamosak lennénk az oltásszkepticizmust az ortodoxiával összefüggésbe hozni,

a kutatás rávilágított, hogy az erdélyi magyarok körében van összefüggés a gyakori, illetve rendszeres templomba járás és az oltásszkepticizmust között.

Ennek okait a jövőben részletesebben is szeretnék feltárni. 

Egy másik vizsgált tényező a bizalom kérdése volt, melynek két vonatkozását vizsgálták: egyrészt az emberek iránti bizalmat – mind az idegenek, mind pedig a közvetlen környezet iránt, másrészt az intézmények iránti bizalmat. Kiss Tamás hangsúlyozta, hogy a romániai lakosság bizalmatlansága eddig is, nemzetközi szinten is ismert volt, és ezt a jelen kutatás csak megerősítette:

a románok mindössze 12 százaléka bízik meg azokban az emberekben, akiket először lát, míg a magyarok esetében 44, Székelyföldön 49 százalék.

Míg az erdélyi magyarok a közvetlen környezetükben többnyire megbíznak, a románoknál ez az arány is alacsony: szomszédokban a megkérdezettek 49, az ismerősökben 38 százaléka bízik meg. A személyközi bizalom és az oltásszkepticizmus közötti egyértelmű összefüggés fedezhető fel Románia vonatkozásában, a bizalomhiány táplálja az alacsony átoltottságot és az oltásszkepticizmust.

A románok csupán 10 százaléka bízik az államban, 7 százalékuk a parlamentben, 3 százalékuk a kormányban, 2 százalékuk a pártokban, 22 százalékuk a polgármesteri hivatalban és 20 százalékuk az Európai Unióban. Az erdélyi magyarok esetében a bizalmi szint magasabb, a Székelyföldön az állam és a parlament esetében alacsonyabb a romániai átlagnál.

Az oltásszkepticizmust az intézményben való bizalmatlanság növeli (a magyar és a román mintában egyaránt), ám az oltási hajlandóságot a magyarok esetében nem csökkenti.

Az oltáshoz való viszonyulás a politikai preferenciákkal is összefügg: az AUR szimpatizánsai az átlagnál sokkal nagyobb arányban oltásszkeptikusok, a PNL és az USR hívei pedig jóval kisebb eséllyel azok. A magyarok esetében az RMDSZ aktív támogatói a legkevésbé oltásszkeptikusok és legnagyobb számban oltottak.

Az is kiderült, hogy Romániában viszonylag nagy az általános oltásellenesség (10 százalék), Erdélyben és Székelyföldön 4-4 százalék.

A székelyföldiek a legbizalmatlanabbak az egészségügyi rendszerrel, intézményekkel szemben; az emberek 58 százaléka jobban hisz a természetes gyógymódokban, mint az orvostudományban.

Fontos kiemelni: úgy tűnik, hogy a székelyföldi alacsony átoltottság szoros összefüggésben van a háziorvosok szerepével, hiszen régió válaszadónak csupán 24 százaléka kapott biztatást az oltás felvételére a családorvosától, míg a háziorvosok 18 százaléka kifejezetten az oltás ellen érvelt.