Felmérés: az erdélyi magyarok sokkal jobban bíznak embertársaikban, mint általában a romániaiak

(Képünk illusztráció) •  Fotó: Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága

(Képünk illusztráció)

Fotó: Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága

Egy kutatás eredménye szerint az erdélyi magyarok sokkal jobban bíznak az emberekben, mint általában a romániaiak. Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés eredményeinek harmadik csomagját a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei ismertették kedden kolozsvári online sajtótájékoztatójukon.

2020. november 17., 21:132020. november 17., 21:13

2020. november 17., 21:142020. november 17., 21:14

Horváth István, az intézet igazgatója elmondta, az European Values Study (EVS) felmérésében először vizsgálták az erdélyi magyar közösség értékválasztásait. Az Európa 42 országában végzett felmérésnek ezúttal a bizalommal, a politikai értékrenddel és a környezetvédelemmel kapcsolatos eredményeit ismertették.

Kiss Tamás szociológus elmondta, az emberek iránti általános bizalom tekintetében az erdélyi magyarok a magyarországiakhoz hasonlítanak. A magyarországiak 28,5 százaléka, az erdélyi magyaroknak pedig 27,6 százaléka gondolja, hogy az emberekben meg lehet bízni.

A bizalom szintje lényegesen kiemelkedik a romániai lakosság összességéhez viszonyítva, ez utóbbit tekintve csupán 13,2 százalék bízik meg a többiekben.

Az általános bizalom kérdésében Magyarország és az erdélyi magyarok a keleti blokk első harmadában találhatók, nagyjából azon a szinten, mint a nyugati blokk legalacsonyabb bizalmi indexű országai (Olaszország és Franciaország), Románia viszont a keleti tömb legtöbb országától is elmarad.

Az általános bizalmon túl az EVS 17 intézmény iránti bizalomra is rákérdezett. A válaszokból kiderült: az erdélyi magyarok lényegesen jobban bíznak az egyházakban, mint a magyarországiak, és a romániai átlagot is lényesen meghaladják. Lényegesen kevésbé bíznak meg az erdélyi magyarok a romániaiak összességéhez viszonyítva a fegyveres erőkben (42, illetve 80 százalék), az oktatási rendszerben (52, illetve 70 százalék), az EU-ban (39, illetve 49 százalék) és az igazságszolgáltatásban (38, illetve 47 százalék).

A kutatás kimutatta, hogy az erdélyi magyarok nagyobb arányban tagjai szervezeteknek, mint akár a magyarországiak, akár általában a romániai területen élők. Ez azonban elsősorban a vallási szervezeteknek köszönhető: 40 százalék számolt be arról, hogy tagja egy ilyen szervezetnek, (ami alatt jelentős részük valószínűleg egyháztagságot értett), szemben az összes romániai 21 és a magyarországiak 17 százalékával.

Székely István Gergő kutató ismertette:

a felmérés az erdélyi magyarok politika iránti alacsony érdeklődését rajzolta ki. Csupán 37 százalékuk válaszolta, hogy nagyon vagy némileg érdekli a politika.

Bár ez az arány meghaladja a romániai átlagot (32 százalék), lényegesen elmarad a magyarországi értéktől (46 százalék), ami a szintén jóval alacsonyabb, mint néhány nyugat-európai állam (például Németország, Norvégia, Dánia) szintje.

A kérdőíven a válaszadókat arra is megkérték, hogy egy 1-től 10-ig terjedő skálán helyezzék el magukat a politikai bal-jobb-spektrumon. Ezt az önbesorolást aztán néhány konkrét politikai kérdés követte, amelyek elsősorban az individualizmus, illetve az etatizmus között próbálták elhelyezni a megkérdezettek álláspontját. Az adatok azt rajzolták ki, hogy az erdélyi magyarok jobboldalibbak mind általában a romániai, mind a magyarországi átlagnál.

A politika tartalmát illetően is a jobboldali álláspontokkal azonosultak a legnagyobb arányban.

A kutatás eredményei szerint a környezettudatosság tekintetében az erdélyi magyarság a posztszocialista országok egyik élen járó közössége. 71 százalékuk válaszolta azt, hogy a környezetvédelmet akkor is előnyben kell részesíteni, ha ez lassítja a gazdasági növekedést, és néhány munkahely megszűnését okozza. Ebben a kérdésben megelőzik a magyarországiakat (68,9) és álláspontjuk jelentősen különbözik a romániai átlagtól (49,7). A témát jobban kibontó kérdésekre adott válaszok közül azonban csak egyesek erősítették meg ezt az erősen környezetbarátnak tűnő képet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Megvétózta a reptéri igazgatótanács tagjainak illetményemelését a megyei tanácselnök

Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.

Megvétózta a reptéri igazgatótanács tagjainak illetményemelését a megyei tanácselnök
2025. július 08., kedd

Erdély-szerte károkat okozott a viharos időjárás

A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.

Erdély-szerte károkat okozott a viharos időjárás
2025. július 08., kedd

Elítélik az európai diákszervezetek a romániai ösztöndíjak megkurtítását, nőhet az iskolaelhagyás

Európai szintű támogatást kapott a romániai ösztöndíjak megnyirbálása ellen fellépő diákmozgalom. Az EU-s diákszervezetek támogatásának jelentőségéről, a nyugat-európai ösztöndíjrendszerek jó gyakorlatairól Kassay Ákos, a MAKOSZ külügyi referense beszélt.

Elítélik az európai diákszervezetek a romániai ösztöndíjak megkurtítását, nőhet az iskolaelhagyás
2025. július 08., kedd

Hosszú bűnlajstroma van a házát az élettársára rágyújtó Maros megyei férfinak

Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.

Hosszú bűnlajstroma van a házát az élettársára rágyújtó Maros megyei férfinak
2025. július 08., kedd

Megrongálták a temesvári református templomon a magyar nyelvű táblát, amelyen az áll: „Éljen Tőkés László!”

A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.

Megrongálták a temesvári református templomon a magyar nyelvű táblát, amelyen az áll: „Éljen Tőkés László!”
2025. július 08., kedd

Lakástűzben halt meg egy nő Maros megyében, a szándékos gyújtogatás gyanúsítottját nagy erőkkel keresi a rendőrség

Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.

Lakástűzben halt meg egy nő Maros megyében, a szándékos gyújtogatás gyanúsítottját nagy erőkkel keresi a rendőrség
2025. július 08., kedd

Cégeknél gyakorlatozhatnak a BBTE duális képzésében részt vevő hallgatók

A duális képzést népszerűsíti a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új képzési formaként: a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik végzésével egy időben egy munkáltatónál is gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják az egyetemen tanultakat.

Cégeknél gyakorlatozhatnak a BBTE duális képzésében részt vevő hallgatók
2025. július 08., kedd

Veszélyben a tordai és a Slănic Prahova-i sóbánya is, lépni kell, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló katasztrófa

A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Slănic Prahova hatalmas sóbányája is veszélyben van.

Veszélyben a tordai és a Slănic Prahova-i sóbánya is, lépni kell, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló katasztrófa
2025. július 08., kedd

Marad a veszélyhelyzet Parajdon

A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.

Marad a veszélyhelyzet Parajdon
Marad a veszélyhelyzet Parajdon
2025. július 08., kedd

Marad a veszélyhelyzet Parajdon

2025. július 07., hétfő

RMDSZ: a magyar iskolák önállóak maradhatnak 500-nál kisebb diáklétszám esetén is

Az RMDSZ a hétvégi egyeztetések során „megvédte a magyar iskolákat, osztályokat” – tájékoztat hétfői közleményében a szövetség.

RMDSZ: a magyar iskolák önállóak maradhatnak 500-nál kisebb diáklétszám esetén is