Augusztus elsejétől indul a külhoni magyarok választási regisztrációja

Az irodavezető a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban rendezett kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: eddig 233 ezer tájékoztató levelet és nyomtatványt küldtek ki az állampolgárságot már megszerzőknek. A regisztráció azt jelenti, hogy a választópolgároknak ki kell tölteniük egy nyomtatványt, és azt vissza kell juttatniuk az NVI részére. Folyamatosan lehet majd regisztrálni egészen a választásokat megelőző 15. napig. Mindenki regisztrálhat, aki 17. életévét betöltötte, de szavazati jogával csak 18 éves kora után élhet. A regisztráltak levélben adják majd le szavazatukat.

Székely István Gergő, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa arról, hogy a külhoniak választójegyzéke nem lesz nyilvános úgy, mint a magyarországiaké, azt mondta: a jegyzéket kockázatos lenne kifüggeszteni, látva, hogy Szlovákia milyen lépéseket tett. Ugyanakkor a szavazásra jogosultak számát, a beérkezett szavazatokat országonkénti bontásban nyilvánosságra kell majd valahol hozni – tette hozzá. „Meg kell gondolni, hogy a román posta kézbesítse-e a dokumentumokat\" – jegyezte meg Székely, hozzátéve: hosszú távon a levélben való szavazás mellett más megoldásokon is kellene gondolkodni. Szerinte egyébként Erdélyből a 100 ezer körül szavazat nem tűnik lehetetlennek, a kérdés, hogy a magyarországi pártok mit szeretnének: intenzív kampány legyen, vagy szimbolikus lehetőségként tekintenek erre.

Az elhangzottakra reagálva Pálffy Ilona azt mondta: az összes uniós tagország és a világ számos államának gyakorlatát megnézték. Egyelőre, \"jobb híján\", a regisztráltak országos listája lett a megoldás – mondta, s hozzátette: a választási szervekbe delegálhatnak majd a pártok megfigyelőket az NVI munkatársai mellé. A postai útról azt mondta: a kistelepüléseken élő állampolgárok esetében nem tudtak más megoldást elképzelni. Jelezte: a borítékba tett szavazatokat el lehet juttatni postai úton az NVI-hez, vagy fel lehet adni Magyarországon, illetve a választásokat megelőző 15 naptól számítva a külképviseleteken egy postaládába be lehet dobni. Emellett Magyarországon a 106 egyéni választókerület székhelyén szintén elhelyeznek majd ilyen postaládákat.

Az ellenzék csalást kiált

A témában a hét végén Pálffy Ilona tévéinterjút is adott, amit követően az Együtt-PM ellenzéki csoportosulás közleményt adott, ki, amely szerint az interjúban választási csalást lehetővé tevő technikai megoldásokra utalt a Nemzeti Választási Iroda elnöke. A választási szövetség ezért felszólította a kormányt, hogy ne trükközzön a választásokon, és ne használja fel politikai játszmájához a külhoni magyarságot.

Az ellenzéki szövetség vasárnapi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Pálffy Ilona HírTV-ben elhangzott mondataira a 444.hu portál hívta fel a szélesebb nyilvánosság figyelmét. A választások lebonyolításáért felelős szerv vezetője e szerint így fogalmazott a külhonban élő, kettős állampolgárok szavazatainak leadásával kapcsolatban: azokat eljuttathatja \"(...) a választást megelőző 15. naptól az adott országban lévő konzulátusokra, nagykövetségekre. Ott majd lesz egy ilyen postaládának nevezett urna, ahol nem kell semmit sem igazolni, hanem bedobhatja. De bedobhatja akár az egész faluét is, hogyha valakit megbíznak azzal, hogy szedje össze, és vigye már be a konzulátusra, mondjuk Csíkszeredára ezeket a levélszavazatokat, borítékokat. Áthozhatják Magyarországra, ott is fel lehet adni postán.\"

Az Együtt-PM hangsúlyozza, hogy bárkiről is legyen szó, ha mindenféle igazolás nélkül, akár mások nevében is adhat le szavazatot, akkor azzal sérülhet a választás tisztasága, ha viszont beazonosítható, hogy mely szavazat kihez tartozik, azzal sérülhet a választás titkossága. \"Ez a rezsim olyan rosszul kormányoz, hogy tiszta választások esetén bizonyosan megbukna. Normális országokban azonban erre nem a választások elcsalása, hanem a jobb kormányzásra való törekvés a válasz\" – fogalmaznak.

Fidesz-válasz a baloldalnak

A Fidesz válaszreakciójában eközben leszögezte, egyedül \"a bukott baloldal, a vereségébe beletörődni képtelen Gyurcsány-Bajnai-szövetség\" az, amely veszélyezteti a választások tisztaságát. A Fidesz szerint a Portik-ügy és a Szilvásy-ügy lebuktatta a maffiabaloldalt, hogy a hatalomért bármire képes. „Az alvilággal is lepaktáltak, hogy a 2010-es választásokat manipulálják: megfigyeltek, hazudtak, lehallgattak, kémkedtek\" – fogalmaznak.  Pálffy Ilona az MTI megkeresésére hasonlóképpen leszögezte: nem fordulhat elő, hogy valaki igazolás nélkül, mások nevében adhasson le szavazatot a választáson.

Más-más részvétel a különböző vidékeken

A Tusványoson ugyanakkor egyik panelben a határon túli magyar közösségek vezetői is értekeztek a 2014-es magyarországi országgyűlési választásokról. Mint egyebek mellett elhangzott, a magyar állampolgárságot felvettek körében Szlovákiában és Ukrajnában alacsony, Erdélyben, a Vajdaságban és Horvátországban magas részvételre lehet számítani a 2014-es magyarországi választásokon.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egy egyelőre nem nyilvános felmérésre hivatkozva mondta el, a magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek 35 százaléka biztosra mondta, további 40 százaléka valószínűsítette, hogy részt vesz a választásokon. Toró szerint az erdélyi magyar pártoknak nem a kampány, hanem a tájékoztatás, a segítségnyújtás lesz a feladatuk a folyamatban. 

Borboly Csaba, a az RMDSZ csíkszéki szervezetének az elnöke eközben azt hangsúlyozta, le kell vinni a nemzetpolitikát az emberek szintjére, és mind a magyar–magyar, mind a román–magyar versenyben a feleknek gesztusokat kell tenniük egymás irányába. Toró T. Tibor úgy vélte, hogy akárcsak az elmúlt évszázadokban jelenleg is a főhatalomhoz való viszony osztja meg a magyar nemzetpolitikát.