2009. március 04., 09:052009. március 04., 09:05
Míg a dédaiak nagyon derűlátónak bizonyulnak, kormánytámogatást remélve, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa, Ábrán Péter rendkívül szkeptikus a tervet illetően. A természetvédelmi osztály felelőse csekély esélyt lát arra, hogy a terv megálmodói megszerezzék a Natura 2000 természetvédelmi területen átvezető út korszerűsítéséhez szükséges engedélyt.
A turizmus fellendítését célozná a dédai önkormányzatnak és Maros megye prefektusának az a terve, hogy átminősíttetnék, majd leaszfaltoznák az Istenszékére vezető erdei utat. Első lépésként a prefektúra már el is juttatta a Boc-kabinethez azt a kormányhatározat-javaslatot, amelynek alapján a Déda–Cofu erdei fakitermelő utat az erdészeti hivatal a község tulajdonába utalja át. Ioan Vancu, a felső-marosmenti község jegyzője lapunknak elmondta, hogy megyei szinten mind a prefektúra, mind a Romsilva vezetősége pozitív hozzáállást tanúsított az önkormányzat elképzelését illetően.
Az Istenszéke 1380 m magas hegycsúcs a Kelemen-havasok délnyugati részén. Alapanyaga andezitből, szelektív erózióval keletkezett. Észak felé haladva, a Maros mentén az első magaslat, amelyet tiszta időben valamikor, a marosvásárhelyi vegyipari kombinát megépítése előtt már a száz kilométerre fekvő Marosludasról is látni lehetett. Nevét onnan kapta, hogy távolról egy óriási székre hasonlít. Legkönynyebben Dédabisztra felől közelíthető meg, az út a csúcsig mintegy négy, négy és fél órát vesz igénybe, a szintkülönbség 800 m. A csúcs neve nemcsak földrajzi lexikonokban, útleírásokban, túraajánlatokban szerepel, Wass Albert révén a szépirodalomba is bekerült. Az Istenszéke alatt, az Urszun él egy furcsa, kerek faházban apjával, a szótlan Tóderikkel, A funtineli boszorkány című regény hősnője, a szép havasi lány, Nuca. |
„Lényegében az út már a miénk, csak a kormányhatározatra várunk. Ha ténylegesen átvettük, uniós alapokra is pályázhatunk, hogy végre leaszfaltozhassuk” – fejtette ki Vancu. Az Istenszékére vezető Bisztra-völgyi út első, 7 kilométeres szakaszát már tavaly sikerült aszfaltburkolattal borítani. A SAPARD-program keretében megvalósult fejlesztést további 9 kilométer leaszfaltozásával folytatnák.
A hatóságok elképzelése szerint a beruházást európai uniós alapokból valósítanák meg. Marius Paşcan prefektus azt reméli, hogy amennyiben a kormány felvállalja a dédaiak tervét, további 700 ezer lejnek megfelelő összeget lehetne szerezni rá az Uniótól. Az egyelőre aszfaltozatlan útszakasz 220 lakóházhoz és szinte ugyanannyi nyaralóhoz vezet. „Az elképzelés nemcsak a környékbeli lakók, hanem az erdőtulajdonosok, illetve a kirándulók hasznára válna” – jelentette ki Paşcan.
Bár Ioan Vancu szerint a terv elnyerte Ábrán Péter, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség természetvédelmi osztályfelelősének tetszését is, tegnap délután kiderült, hogy sem a jegyző által említett munkatárs, sem a hivatal felelős beosztásban lévő alkalmazottai nem hallottak a dédaiak elképzeléséről. „Most hallom először” – nevette el magát kérdésünkre Ábrán, aki szerint a prefektus és a dédai elöljárók túlságosan naivak, ha azt hiszik, hogy uniós pénzből aszfaltos utat építhetnek az 1380 méteres csúcsig.
A szakember szerint a jelenlegi környezetvédelmi rendelkezések értelmében nagyon körülményes egy erdei út átminősítése. Mint mondta, ehhez hatástanulmányt kell készíteni, amelyet csak akkor hagynak jóvá, ha abból kiderül, hogy a leendő műút nincs káros hatással a vadállományra. „Én nem hinném, hogy a hatástanulmánnyal sikerülne bebizonyítani, hogy egy csúcsra vezető aszfaltos út és az itt zajló forgalom ne zavarná az állatokat.
Ez a rész környezetvédelmi folyosónak számít, több olyan nagyvad is van, amely innen vándorol a Kárpátokból a Mezőség keleti csücskébe és fordítva” – fejtette ki a Krónikának Ábrán. Mivel a térség egy része a Natura 2000 környezetvédelmi övezethez tartozik, Ábrán Péter szerint csekély az esély a terv megvalósítására.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.
Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.
A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.