Aradi Szabadság-szobor. A várost egykor benépesítő magyarság napjainkra drasztikusan megfogyatkozott
A megyei prefektusi intézménnyel kapcsolatban rossz tapasztalatai vannak az erdélyi magyarságnak. Az utóbbi időszakban azonban Hargita és Kovászna mellett Szilágy és Arad megyének is RMDSZ-es magyar prefektusa van, akik megpróbálják jóvá tenni a tisztségen esett csorbát. Tóth Csaba, Arad megye kormánymegbízottja a Krónikának elmondta: alkotmányos reform esetén el kell gondolkodni a prefektusi intézmény szükségességéről. Addig is a prefektusnak jó kapcsolatokat kell ápolnia a helyi önkormányzatokkal.
2023. február 11., 19:002023. február 11., 19:00
2023. február 11., 19:102023. február 11., 19:10
Két éve nevezték ki Arad megyei prefektusnak Tóth Csaba jogászt. Az RMDSZ-nek jelenleg Arad, Szilágy, Kovászna és Hargita megyében van helyi kormánymegbízottja, miután tavaly márciusban a Kolozs és a Szatmár megyei prefektusi tisztséget elveszítette.
A korábbi évek tapasztalatai alapján az erdélyi magyarság elnyomó állami gépezetet látott a három székelyföldi megye prefektusi intézményében, hiszen a román tisztségviselők mondvacsinált okok miatt állóháborút folytattak a magyar polgármesteri hivatalokkal és helyi tanácsokkal. A magyar prefektusok kinevezésével ez most megszűnt, de kormányváltás esetén bármikor újrakezdődhet a nézeteltérés.
A Krónikának nyilatkozó Tóth Csaba Arad megyei prefektus szerint
,,A világon többféle modell létezik. Van a romániainál sokkal erősebb jogkörökkel rendelkező prefektus, ugyanakkor vannak országok, ahol ez az intézmény teljességgel hiányzik” – fogalmazott az RMDSZ Arad megyei kormánymegbízottja. Tóth Csaba szerint a prefektusi jogkör romániai szabályozása tágnak tűnik, a valóságban mégis szűk a mozgástere. Az állami intézmény a törvények betartatásáról szól, illetve normakontrollon keresztül tudja megtámadni a tanácsi határozatokat. Vannak megyék és települések, ahol a prefektus hozzáállása miatt elmérgesedik a viszony a helyi önkormányzatokkal, mert nem sikerül megtalálniuk a közös hangot.
Arad megyében öt magyar polgármester működik, a prefektusnak valamennyivel jó a munkakapcsolata. Az RMDSZ-politikus azt mondja, a többségi román önkormányzatokban sincsenek törvényességi aggályai a helyi tanács határozataival szemben.
,,Alapvetően másként tekintek az együttműködésre:
A bírósági eljárás számomra az utolsó lehetőség, amikor más megoldása már nincs” – érvel Tóth Csaba.
Tóth Csaba, Arad megye prefektusa nem konfrontációt, hanem tárgyalást akar a helyi önkormányzatokkal
Fotó: Facebook/Prefectura Arad
A prefektus tapasztalatai szerint minimális, egy-két hibaszázalékkal lehet számolni az önkormányzati határozatokban. A legtöbb polgármesteri hivatalban jó a jegyző, aki vigyáz a helyi határozatok formai és tartalmi követelményeire. A prefektúrák rendszeres képzéseket tartanak a jegyzők számára, ami a helyi önkormányzatok zavartalan működését segíti. Inkább vagyoni kérdésekben csúsznak be hibák, amikor hiányzik a tanácsi határozat elfogadásához szükséges kvórum, vagy formai gondok jelentkeznek. A prefektus szerint a tanácsülések nyilvánossága és az elfogadott határozatok közzététele terén vannak gyakoribb mulasztások, ami első látásra nem tűnik annak, de nélkülözhetetlen a kiküszöbölésük a törvényesség betartásához. Tóth Csaba fontosnak tartja a helyi önkormányzatokkal kiépített intézményes kapcsolatot: párbeszéddel elejét lehet venni az ilyen és az ehhez hasonló gondoknak.
Kérdésünkre, hogy fogadóóráin milyen ügyekben keresik az emberek, Tóth Csaba elmondta, a szociális kérdések a leggyakoribb problémák. A dekoncentrált intézmények segítségével próbál ezekre megoldást találni, de nem mindig sikerül. A másik nagy gond az átöröklött rendezetlen tulajdonviszonyok.
– magyarázza sommásan az Arad megyében is fellelhető nehéz helyzetet a prefektus. Közben nem csökken, hanem nő a földek tulajdonbahelyezésével kapcsolatos probléma. Egy új jogszabály értelmében a 112/1995-ös törvény alapján megvásárolt ingatlanok mellé immár földterület is igényelhető.
Nagylaki határátkelő. A schengeni határellenőrzés a határ két oldalán élők számára jelenti a legnagyobb problémát
Fotó: Román Határrendészet
Beszélgetésünk során terítékre kerül az Arad megyei magyarság drasztikus fogyása is. A tíz évvel korábbi 36 904 főről a megye magyarsága 25 731 személyre zsugorodott, ami 30 százalékos fogyást jelent. Tóth Csaba szerint a nagyméretű fogyás okai a kilencvenes évek kivándorlásában keresendők. A rendszerváltást követő évtizedben ürült ki a fiataloktól a megye és a megyeszékhely.
A prefektus kilencvenes évek derekán érettségizett osztálytársainak kilencven százaléka már nem Aradon él, túlnyomó többségük az országot is elhagyta. A kivándorlás a rendszerváltás utáni fiatal nemzedékeket érintette elsősorban, így ők hiányoznak az Arad megyei magyar közösségből is, gyerekeik pedig a helyi magyar osztályokból.
A schengeni határzárral kapcsolatban Tóth Csaba szerint az elutasító európai uniós döntés elsősorban a határmenti megyéket hozta nehéz helyzetbe. Nagyon sok aradi magyar és román család él a szomszédos Magyarországon – Békés megyei településeken vásároltak olcsó ingatlanokat maguknak –, és onnan ingáznak partiumi munkahelyükre. Ugyanakkor több multinacionális nagyvállalat aradi üzemébe magyarországi munkaerőt toborzott, akik napi rendszerességgel átjárnak busszal vagy személygépkocsin az Arad megyei településekre.
Nem az évente kétszer-háromszor elárasztó vendégmunkás-áradat visel meg, hanem a két ország között naponta ingázók tábora. Az volna az ideális, ha minél hamarabb megszűnne a határátkelés Románia és Magyarország között” – fogalmazott a Krónikának Tóth Csaba Arad megyei prefektus.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!