Arad lehet a körgyűrűk első ura, Váradon is kiteljesítenék a terelőút-hálózatot, Zilahon csak kínlódnak a kínaiakkal

Arad lehet a körgyűrűk első ura, Váradon is kiteljesítenék a terelőút-hálózatot, Zilahon csak kínlódnak a kínaiakkal

Kiteljesül. Az A1-es autópálya Aradot övező része körgyűrűrészként is szolgál

Fotó: Wikipédia/Eokto

Arad lesz Románia első megyeszékhelye, amely teljes körgyűrűvel rendelkezik – közölte Iustin Cionca megyei tanácselnök, miután kiadták az építési engedélyt a terelőút-hálózat még hiányzó, délkeleti részére. Miközben a liberális politikus szerint Arad megye fordít a legtöbb pénzt a közúti infrastruktúra fejlesztésére, köztudottan „erős” ebben a szomszédos Bihar megye is, ahol többek között szintén tervben van Nagyvárad körgyűrűjének kiegészítése, és számos más hasonló jellegű beruházás a Körös-parti város vonzáskörzetében. A helyi önkormányzatok országszerte csaknem félszáz hasonló terelőútprojektben érdekeltek, köztük Zilah is, ahol falnak csapódott az első kínai „fecske”. Közben Marosvásárhelyen is „mozgolódnak”.

Páva Adorján

2023. október 09., 10:002023. október 09., 10:00

A Porr osztrák építkezési vállalat hivatalosan is nekifoghat az aradi körgyűrű még hiányzó, délkeleti része megépítésének, miután a megyei önkormányzat kibocsátotta az építési engedélyt és átadta a terepet. Azért „hivatalosan is”, mert a helyi sajtó szerint a cég „fű alatt” már a nyár folyamán elkezdte az előkészületeket, néhol már a leendő út nyomtávja is körvonalazódott.

A cég ugyanis még tavaly elnyerte a 11 kilométer hosszú, 308 millió lejből megépítendő út kivitelezési jogát. A tervek szerint idén tavasszal kellett volna nekilátnia a munkálatoknak, de a szokásos bürokratikus eljárások máris féléves késést eredményeztek. Azonban a Porr a jelek szerint bizonyítani akar, és mindenképp befejezné a megadott 18 hónap alatt az útszakaszt, mely a nagyrészt a dél-erdélyi (Nagyszeben–Nagylak II) autópálya Aradot övező része által alkotott körgyűrűt egészíti ki.

A munkálatok egy új Maros-híd megépítését is feltételezik Angyalkút mellett, illetve egy új vasúti felüljárót Glogovácon.

Iustin Cionca megyei tanácselnök a „zöld jelzés” keddi kiadása alkalmával emlékeztetett: a beruházás az általa vezetett önkormányzat projektje. „Arad az a megye, amely a legtöbbet ruház be a közúti infrastruktúrába. Az újabb 11 kilométerrel teljes lesz a város körgyűrűje. Megépülése után Arad lesz az első megyeszékhely, amely teljes körgyűrűvel rendelkezik” – hangsúlyozta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa. Aki azt is kiemelte, hogy országos szinten ez az első projekt, amelyet a közúti infrastruktúrát kezelő hatóság (CNAIR) egy megyei tanáccsal közösen bonyolít le.

Ezzel arra utalt, hogy Sorin Grindeanu közlekedési miniszter tavaly decentralizációt hirdetett e téren, miután több, központilag irányított körgyűrűépítés elképesztően hosszúra nyúlt.

Például Târgu Jiuban, ahol a CNAIR több mint nyolc éve képtelen befejezni egy terelőutat, így elérhetik a Mihăilești és Tecuci városában egyaránt jegyzett évtizedes határidőt. De ide lehet sorolni a jelenlegi miniszter egyetemi városát, Temesvárt is, ahol 2017-ben – amikor Grindeanu kormányfő volt – hirdettek győztest a déli szakasz kivitelezésére, ám tavaly szerződést kellett bontani.

Az Arena Construcții című szaklap szerint – a meghirdetett decentralizáció jegyében – idén tavaszig 42 hasonló jellegű együttműködés köttetett a helyi önkormányzatok és a CNAIR között. Ezektől azt remélik, hogy ha a „gazda” helyben van, gyorsabban haladnak a dolgok. Ugyanakkor egyesek arra figyelmeztettek, ha Bukarest nem irányítja központilag „felhalmozott” szakember-apparátusát vidékre, sok helyen így is megtorpanhatnak a körgyűrűprojektek.

Galéria

Az Angyalkútnál tervezett új Maros-híd látványterve

Fotó: Facebook/Iustin Cionca/látványterv

Aradon most úgy néz ki, nem ennek leszünk tanúi, és hamarosan valóban elkészül a teljes körgyűrű. Amivel eddig csak Bukarest büszkélkedett – ám a nagyrészt menetirányonként egysávos terelőút-hálózat már nem tudja megfelelően kiszolgálni a fővárost, ezért nagyobb sugarú sztrádakörgyűrűt is építenek –, illetve néhány éve a Suceava megyei Radóc (Rădăuți) városa is.

Egyébként Iustin Cionca mostani bejelentésekor kiválónak nevezte az együttműködést a CNAIR-rel és a közlekedési minisztériummal, és nemcsak a körgyűrű délkeleti szakasza, hanem az Arad–Nagyvárad-gyorsforgalmi út ügyében is. Amint arról beszámoltunk, a Nagyszalontánál a magyarországi M44-es úttal is összeköttetést teremtő aszfaltcsík éppen a napokban kapta meg a bukaresti környezetvédelmi tárca jóváhagyását, majd a közlekedési minisztérium illetékes szaktestülete is rábólintott. A kétszer kétsávos, 119 kilométeres autóút a legnagyobb olyan infrastrukturális beruházás Romániában, amelynek a megvalósítását az önkormányzatok átvették a közlekedési minisztériumtól. Az optimista forgatókönyv szerint már jövő tavasszal elkezdődhet a munka.

korábban írtuk

Zöld jelzést kapott a környezetvédelmi tárcától a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi
Zöld jelzést kapott a környezetvédelmi tárcától a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi

Megkapta a bukaresti környezetvédelmi tárca jóváhagyását hétfőn a Nagyvárad és Arad között megépítendő, Nagyszalontánál a magyarországi M44-es úttal is összeköttetést teremtő gyorsforgalmi út – jelentette be Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

Közben a gyorsforgalmi északi végén, Váradon, illetve vonzáskörzetében sem tétlenkednek, ha közútfejlesztésről van szó. Mint ismeretes, régóta megvan a Körös-parti várost délről elkerülő terelőút, ám az északi részen még nincsen összefüggő alternatíva. A Bihar Megyei Tanács azonban egyik augusztusi ülésén elfogadta, hogy együttműködést kössenek a CNAIR-rel a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése érdekében. Az előzetes tervek szerint az új, mintegy 13 kilométeres út Hegyközpályi és Bihar község területét is érintve kötné össze a Kolozsvárról „befutó” DN1-es jelzésű utat a Szatmárnémeti felé tartó DN19-cel.

Galéria

Nagy lesz az útsűrűség Várad és az észak-erdélyi autópálya között

Fotó: Facebook/Consiliul Judeţean Bihor

A térségben egyébként „hemzsegnek” a hasonló jellegű beruházások.

Bihar község saját körgyűrűrészt kap: éppen a napokban írta alá a megyei tanács az 55 millió lejes kivitelezési szerződést az összesen 8,7 kilométeres szakaszra, amelyből 5,6 km a Bihart elkerülő út, 3,1 km pedig a bekötőút Hegyközpályi felé. Az új út célja, hogy könnyebb elérést biztosítson az észak-erdélyi autópálya felé (amelyből jelenleg csak a Bors II–Bihar közötti 5,5 km van meg a megyében), illetve hogy fellendítse a helyi gazdaságot. Érdekesség, hogy közben Bihar község másik, nyugati oldalán halad el majd a meglévő váradi körgyűrűt szintén az A3-as sztrádával összekötő gyorsforgalmi út is.

Mindezek mellett Nagyvárad vonzáskörzetének más részein is terelőutak épülnek, Fugyivásárhely (5,8 km), Biharszentandrás (5 km), Nagyürögd (8,4 km) és Váradszentmárton (5,75 km) lakóinak nagy örömére, egyaránt európai uniós forrásokból.

Galéria

Épülnek a körgyűrűk a váradi agglomerációban, a nagyürögdi terelőútra szeptember végén került fel az első aszfaltréteg

Fotó: Facebook/Consiliul Judeţean Bihor

Azonban nem mindenhol dübörög így a körgyűrűmunka. A Partiumban maradva, hangzatos a zilahi példa, ahol 2020 nyarán írták alá a szerződést egy 5,5 kilométeres szakasz megépítésére, ám az eredeti, idén márciusi határidőig a munkálatok felével sem készültek el.

Az ügy pikantériája, hogy a fő kivitelező a Sinohydro nevű vállalat, az első kínai cég, amely útépítési versenykiírást nyert Romániában.

A jelentős késésre sokféle magyarázattal próbáltak szolgálni: a román alvállalkozók gyenge mozgósítása, földcsuszamlások, munkaerőhiány, az országba hozni kívánt kínai dolgozók vízumproblémái. A hatóságok egyelőre megértőnek bizonyultak, ugyanis maga Grindeanu is kijelentette augusztusban: bár a munkálatok alig több, mint fele van meg, egyelőre nem bontanak szerződést, csak utolsó figyelmeztetést adnak a kivitelezőnek, amely ha összeszedi magát, jövő nyárra elkészülhet a Zilahot délről elkerülő, a Kolozsvár felől érkező DN1F-et a 191-es megyei úttal összekötő terelőúttal.

Bár sokan nagyot legyintenek, és a hírhedt „kínai minőségre” hivatkoznak, amikor azt hallják, hogy az ázsiai országból érkezett a kivitelező, a helyzet ennél jóval összetettebb. Hiszen az is köztudott: ha a kínaiak nagyon akarnak valamit, azt „seperc alatt” összedobják. Zilahon pedig a jelek szerint nem nagyon akarják.

Galéria

Mélyponton . A zilahi körgyűrűn alig haladnak a munkával (archív felvétel)

Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură

Szakemberek szerint a munkálatokért kért – áfa nélkül – 185 millió lej az önköltséghez közelít, tehát a fővállalkozó biztos nem ebből akart meggazdagodni. Az egyik legnagyobb kínai építkezési vállalatnak inkább az volt az elsődleges célja a munka elvállalásával, hogy „belekóstoljon” az európai és romániai viszonyokba, és kedvező körülmények esetén megvesse a lábát a térségben.

Ionuț Ciurea, a Pro Infrastruktúra Egyesület elnöke a Szabad Európa romániai portáljának nemrég úgy nyilatkozott, 2019 és 2021 között a kínai cégek agresszívan be akartak törni a romániai infrastruktúra piacára. Csakhogy 2021 áprilisában a bukaresti kormány elfogadott egy sürgősségi rendeletet, melyben – európai uniós nyomásra – közvetetten megtiltotta, hogy az ázsiai ország cégei is részt vehessenek infrastrukturális beruházásokat célzó versenytárgyalásokon. A Kínával számos fronton vívott nyugati-európai gazdasági háború egyik magyarázata, hogy az ázsiai vállalatok jelentős állami támogatást kapnak, aminek köszönhetően mindent olcsóbban adnak-vállalnak el, ezzel pedig sérül az egészséges versenyhelyzet.

Amint a kormányrendelet életbe lépett, a zilahi építőtelepen drasztikusan lelassult a munka. Éppen ezért sokan nem értik, mire várnak még a román hatóságok, és miért nem bontanak szerződést, hogy új vállalkozó fejezhesse be a körgyűrűszakaszt.

Közben Marosvásárhelyen is „mozgolódnak”: Soós Zoltán polgármester a minap közösségi oldalán bejelentette, hogy a városnak is lesz terelőútja. Ugyanis „több mint kétéves erőfeszítés után” sikerült megszerezni a Tudor negyedet elkerülő 6-os szakasz végleges hatósági engedélyét.

„Most, hogy a jóváhagyás megtörtént, tovább lépünk a projekt következő szakaszába, amely magában foglalja a földterület kisajátításához szükséges kormányhatározat kezdeményezését. Ezzel párhuzamosan a kivitelezéshez szükséges műszaki terv és pályázati dokumentáció előkészítésén dolgozunk. Az építkezés megállapított összege 96 millió lej” – írta az elöljáró.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 08., szerda

Romániai egyetemi rangsor: 1. a BBTE, 27. a Sapientia

Közzétette szerdán a bukaresti oktatási minisztérium a romániai felsőoktatási intézmények metarangsorát, amelyet a Nemzetközi Rangsorolási Szakértői Csoport (IREG) által globálisan elismert egyetemi rangsorok alapján állítottak össze.

Romániai egyetemi rangsor: 1. a BBTE, 27. a Sapientia
2024. május 08., szerda

Az összefogás sikerében bízik az MPE és az RMDSZ Kolozs megyében

Ahol a magyarok számaránya megkívánta, a Magyar Polgári Erő mindenhol összefogott az RMDSZ-szel – jelentette ki a Krónikának Kulcsár-Terza József. Az MPE vezetője Csoma Botonddal, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével tartott sajtótájékoztatót.

Az összefogás sikerében bízik az MPE és az RMDSZ Kolozs megyében
2024. május 08., szerda

„A Wizz Air-nek köszönhetően a repülés bárki számára elérhető a térségben” – Váradi József vezérigazgató a Krónikának

Húsz évvel ezelőtt szállt fel az első Wizz Air-gép a dél-lengyelországi Katowiceből, azóta az összes kelet-közép-európai országból üzemeltet járatokat a magyar tőkéjű diszkont légitársaság. A Wizz Air vezérigazgatójával, Váradi Józseffel beszélgettünk.

„A Wizz Air-nek köszönhetően a repülés bárki számára elérhető a térségben” – Váradi József vezérigazgató a Krónikának
2024. május 08., szerda

Kitüntette az Akadémia a BBTE két kolozsvári oktatóját

Arany János-díjjal tüntették ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) éves közgyűlésén a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két oktatóját, Sándor Bulcsút és Bartos-Elekes Zsombort.

Kitüntette az Akadémia a BBTE két kolozsvári oktatóját
2024. május 08., szerda

Összeütközött két villamos Aradon, a balesetben megsérült két nő

Összeütközött két villamos szerdán Aradon. Két utas megsérült, egyiküket kórházba kellett szállítani.

Összeütközött két villamos Aradon, a balesetben megsérült két nő
2024. május 08., szerda

Árvízkészültséget rendeltek el több erdélyi és partiumi megyében is

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország több megyéjében.

Árvízkészültséget rendeltek el több erdélyi és partiumi megyében is
2024. május 08., szerda

Nyolcan is versenybe szállnak a jelenlegi elöljáróval Nagyszeben polgármesteri tisztségéért folyó küzdelemben

Kilenc jelölt száll versenybe Nagyszeben polgármesteri tisztségéért, köztük a jelenlegi polgármester, Astrid Fodor (Romániai Német Demokrata Fórum) – jelentette be szerdán a megyeszékhely 1-es számú választási irodája.

Nyolcan is versenybe szállnak a jelenlegi elöljáróval Nagyszeben polgármesteri tisztségéért folyó küzdelemben
2024. május 08., szerda

Szerdán is viharokra kell készülni, Erdély és a Partium egy része is érintett

Sárga viharriasztást adott ki szerdára az Országos Meteorológiai Igazgatóság az ország több régiójára, beleértve Erdély egyes részeit is.

Szerdán is viharokra kell készülni, Erdély és a Partium egy része is érintett
2024. május 08., szerda

Rendkívüli „Szent György Napok” Marosszentgyörgyön

A híres rocklegenda, a Republic, Tamás Gábor, a fiatalok által kedvelt Intim Torna Illegál, valamint a Compact is koncertezik a hétvégén Marosszentgyörgyön!

Rendkívüli „Szent György Napok” Marosszentgyörgyön
2024. május 07., kedd

Hét kihívója akadt Soós Zoltán polgármesternek Marosvásárhelyen

Nyolc jelölt száll versenybe Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért, öten közülük függetlenként indulnak a június 9-i helyhatósági választásokon – derül ki a jelöléseket véglegesítő jegyzőkönyvből.

Hét kihívója akadt Soós Zoltán polgármesternek Marosvásárhelyen