Kiteljesül. Az A1-es autópálya Aradot övező része körgyűrűrészként is szolgál
Fotó: Wikipédia/Eokto
Arad lesz Románia első megyeszékhelye, amely teljes körgyűrűvel rendelkezik – közölte Iustin Cionca megyei tanácselnök, miután kiadták az építési engedélyt a terelőút-hálózat még hiányzó, délkeleti részére. Miközben a liberális politikus szerint Arad megye fordít a legtöbb pénzt a közúti infrastruktúra fejlesztésére, köztudottan „erős” ebben a szomszédos Bihar megye is, ahol többek között szintén tervben van Nagyvárad körgyűrűjének kiegészítése, és számos más hasonló jellegű beruházás a Körös-parti város vonzáskörzetében. A helyi önkormányzatok országszerte csaknem félszáz hasonló terelőútprojektben érdekeltek, köztük Zilah is, ahol falnak csapódott az első kínai „fecske”. Közben Marosvásárhelyen is „mozgolódnak”.
2023. október 09., 10:002023. október 09., 10:00
A Porr osztrák építkezési vállalat hivatalosan is nekifoghat az aradi körgyűrű még hiányzó, délkeleti része megépítésének, miután a megyei önkormányzat kibocsátotta az építési engedélyt és átadta a terepet. Azért „hivatalosan is”, mert a helyi sajtó szerint a cég „fű alatt” már a nyár folyamán elkezdte az előkészületeket, néhol már a leendő út nyomtávja is körvonalazódott.
A cég ugyanis még tavaly elnyerte a 11 kilométer hosszú, 308 millió lejből megépítendő út kivitelezési jogát. A tervek szerint idén tavasszal kellett volna nekilátnia a munkálatoknak, de a szokásos bürokratikus eljárások máris féléves késést eredményeztek. Azonban a Porr a jelek szerint bizonyítani akar, és mindenképp befejezné a megadott 18 hónap alatt az útszakaszt, mely a nagyrészt a dél-erdélyi (Nagyszeben–Nagylak II) autópálya Aradot övező része által alkotott körgyűrűt egészíti ki.
Iustin Cionca megyei tanácselnök a „zöld jelzés” keddi kiadása alkalmával emlékeztetett: a beruházás az általa vezetett önkormányzat projektje. „Arad az a megye, amely a legtöbbet ruház be a közúti infrastruktúrába. Az újabb 11 kilométerrel teljes lesz a város körgyűrűje. Megépülése után Arad lesz az első megyeszékhely, amely teljes körgyűrűvel rendelkezik” – hangsúlyozta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa. Aki azt is kiemelte, hogy országos szinten ez az első projekt, amelyet a közúti infrastruktúrát kezelő hatóság (CNAIR) egy megyei tanáccsal közösen bonyolít le.
Például Târgu Jiuban, ahol a CNAIR több mint nyolc éve képtelen befejezni egy terelőutat, így elérhetik a Mihăilești és Tecuci városában egyaránt jegyzett évtizedes határidőt. De ide lehet sorolni a jelenlegi miniszter egyetemi városát, Temesvárt is, ahol 2017-ben – amikor Grindeanu kormányfő volt – hirdettek győztest a déli szakasz kivitelezésére, ám tavaly szerződést kellett bontani.
Az Arena Construcții című szaklap szerint – a meghirdetett decentralizáció jegyében – idén tavaszig 42 hasonló jellegű együttműködés köttetett a helyi önkormányzatok és a CNAIR között. Ezektől azt remélik, hogy ha a „gazda” helyben van, gyorsabban haladnak a dolgok. Ugyanakkor egyesek arra figyelmeztettek, ha Bukarest nem irányítja központilag „felhalmozott” szakember-apparátusát vidékre, sok helyen így is megtorpanhatnak a körgyűrűprojektek.
Az Angyalkútnál tervezett új Maros-híd látványterve
Fotó: Facebook/Iustin Cionca/látványterv
Aradon most úgy néz ki, nem ennek leszünk tanúi, és hamarosan valóban elkészül a teljes körgyűrű. Amivel eddig csak Bukarest büszkélkedett – ám a nagyrészt menetirányonként egysávos terelőút-hálózat már nem tudja megfelelően kiszolgálni a fővárost, ezért nagyobb sugarú sztrádakörgyűrűt is építenek –, illetve néhány éve a Suceava megyei Radóc (Rădăuți) városa is.
Egyébként Iustin Cionca mostani bejelentésekor kiválónak nevezte az együttműködést a CNAIR-rel és a közlekedési minisztériummal, és nemcsak a körgyűrű délkeleti szakasza, hanem az Arad–Nagyvárad-gyorsforgalmi út ügyében is. Amint arról beszámoltunk, a Nagyszalontánál a magyarországi M44-es úttal is összeköttetést teremtő aszfaltcsík éppen a napokban kapta meg a bukaresti környezetvédelmi tárca jóváhagyását, majd a közlekedési minisztérium illetékes szaktestülete is rábólintott. A kétszer kétsávos, 119 kilométeres autóút a legnagyobb olyan infrastrukturális beruházás Romániában, amelynek a megvalósítását az önkormányzatok átvették a közlekedési minisztériumtól. Az optimista forgatókönyv szerint már jövő tavasszal elkezdődhet a munka.
Megkapta a bukaresti környezetvédelmi tárca jóváhagyását hétfőn a Nagyvárad és Arad között megépítendő, Nagyszalontánál a magyarországi M44-es úttal is összeköttetést teremtő gyorsforgalmi út – jelentette be Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Közben a gyorsforgalmi északi végén, Váradon, illetve vonzáskörzetében sem tétlenkednek, ha közútfejlesztésről van szó. Mint ismeretes, régóta megvan a Körös-parti várost délről elkerülő terelőút, ám az északi részen még nincsen összefüggő alternatíva. A Bihar Megyei Tanács azonban egyik augusztusi ülésén elfogadta, hogy együttműködést kössenek a CNAIR-rel a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése érdekében. Az előzetes tervek szerint az új, mintegy 13 kilométeres út Hegyközpályi és Bihar község területét is érintve kötné össze a Kolozsvárról „befutó” DN1-es jelzésű utat a Szatmárnémeti felé tartó DN19-cel.
Nagy lesz az útsűrűség Várad és az észak-erdélyi autópálya között
Fotó: Facebook/Consiliul Judeţean Bihor
Bihar község saját körgyűrűrészt kap: éppen a napokban írta alá a megyei tanács az 55 millió lejes kivitelezési szerződést az összesen 8,7 kilométeres szakaszra, amelyből 5,6 km a Bihart elkerülő út, 3,1 km pedig a bekötőút Hegyközpályi felé. Az új út célja, hogy könnyebb elérést biztosítson az észak-erdélyi autópálya felé (amelyből jelenleg csak a Bors II–Bihar közötti 5,5 km van meg a megyében), illetve hogy fellendítse a helyi gazdaságot. Érdekesség, hogy közben Bihar község másik, nyugati oldalán halad el majd a meglévő váradi körgyűrűt szintén az A3-as sztrádával összekötő gyorsforgalmi út is.
Mindezek mellett Nagyvárad vonzáskörzetének más részein is terelőutak épülnek, Fugyivásárhely (5,8 km), Biharszentandrás (5 km), Nagyürögd (8,4 km) és Váradszentmárton (5,75 km) lakóinak nagy örömére, egyaránt európai uniós forrásokból.
Épülnek a körgyűrűk a váradi agglomerációban, a nagyürögdi terelőútra szeptember végén került fel az első aszfaltréteg
Fotó: Facebook/Consiliul Judeţean Bihor
Az ügy pikantériája, hogy a fő kivitelező a Sinohydro nevű vállalat, az első kínai cég, amely útépítési versenykiírást nyert Romániában.
A jelentős késésre sokféle magyarázattal próbáltak szolgálni: a román alvállalkozók gyenge mozgósítása, földcsuszamlások, munkaerőhiány, az országba hozni kívánt kínai dolgozók vízumproblémái. A hatóságok egyelőre megértőnek bizonyultak, ugyanis maga Grindeanu is kijelentette augusztusban: bár a munkálatok alig több, mint fele van meg, egyelőre nem bontanak szerződést, csak utolsó figyelmeztetést adnak a kivitelezőnek, amely ha összeszedi magát, jövő nyárra elkészülhet a Zilahot délről elkerülő, a Kolozsvár felől érkező DN1F-et a 191-es megyei úttal összekötő terelőúttal.
Mélyponton . A zilahi körgyűrűn alig haladnak a munkával (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Szakemberek szerint a munkálatokért kért – áfa nélkül – 185 millió lej az önköltséghez közelít, tehát a fővállalkozó biztos nem ebből akart meggazdagodni. Az egyik legnagyobb kínai építkezési vállalatnak inkább az volt az elsődleges célja a munka elvállalásával, hogy „belekóstoljon” az európai és romániai viszonyokba, és kedvező körülmények esetén megvesse a lábát a térségben.
Ionuț Ciurea, a Pro Infrastruktúra Egyesület elnöke a Szabad Európa romániai portáljának nemrég úgy nyilatkozott, 2019 és 2021 között a kínai cégek agresszívan be akartak törni a romániai infrastruktúra piacára. Csakhogy 2021 áprilisában a bukaresti kormány elfogadott egy sürgősségi rendeletet, melyben – európai uniós nyomásra – közvetetten megtiltotta, hogy az ázsiai ország cégei is részt vehessenek infrastrukturális beruházásokat célzó versenytárgyalásokon. A Kínával számos fronton vívott nyugati-európai gazdasági háború egyik magyarázata, hogy az ázsiai vállalatok jelentős állami támogatást kapnak, aminek köszönhetően mindent olcsóbban adnak-vállalnak el, ezzel pedig sérül az egészséges versenyhelyzet.
Amint a kormányrendelet életbe lépett, a zilahi építőtelepen drasztikusan lelassult a munka. Éppen ezért sokan nem értik, mire várnak még a román hatóságok, és miért nem bontanak szerződést, hogy új vállalkozó fejezhesse be a körgyűrűszakaszt.
„Most, hogy a jóváhagyás megtörtént, tovább lépünk a projekt következő szakaszába, amely magában foglalja a földterület kisajátításához szükséges kormányhatározat kezdeményezését. Ezzel párhuzamosan a kivitelezéshez szükséges műszaki terv és pályázati dokumentáció előkészítésén dolgozunk. Az építkezés megállapított összege 96 millió lej” – írta az elöljáró.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!