– véli Kali István, a marosvásárhelyi RMDSZ ügyvezető elnöke. A szoborállítás ügyével foglalkozó illetékes nemtörődömséggel vegyülő rosszindulatot sejt a városháza részéről, amikor az engedélyek kibocsátásáról van szó. Mint mondta, a polgármesteri hivatal, a hideg időszakra hivatkozva, február 4-én elrendelte a már elkezdett térrendezési munkálatok március 9-ig való felfüggesztését.

„A városháza, amely hosszas eljárás után kibocsátotta az építkezési engedélyt, már januártól errefelé arról próbált győzködni, hogy halasszunk, mert hideg van, ilyenkor nem szabad építkezni, nem köt a beton. Holott az utóbbi évtizedek legenyhébb tele volt. Végül felfüggesztették az építkezési engedélyt, így a szakcégnek, amely a dísz­kivilágítás szerelését végzi, félbe kellett hagynia a munkáját” – idézi fel a történteket Kali.

A városközponti térrendezés és a talapzat kiöntése március 9. után sem folytatódhatott. Az RMDSZ ügyvezetője szerint ekkor már a járvány okozta városházi zűrzavar akadályozta a munkafolyamatot. „A valóság az, hogy a polgármesteri hivatal egészen más okok miatt húzza az időt. A városháza az egyesülés centenáriumára egy szoborcsoportot szeretett volna állítani a memorandisták emlékére, de bizonyos esztétikai kifogások miatt nem kapta meg a művelődési minisztérium engedélyét. Eredetileg a két műemlék, az úgymond magyar szobor és román szoborcsoport felállítását, ha nem is egyszerre, de egymáshoz közel álló időpontba képzelték el” – állítja Kali István. A politikus lát némi logikát az „áru-összekapcsolásban”, hiszen választási évben egyetlen román politikus sem örülne annak, ha a város mindössze egy „magyar” szoborral gyarapodna.

Tavaly október elején még úgy tűnt, hogy november 15-én, a fejedelem születésének 439. és halálának 390. egybeeső évfordulóján megtarthatják az avatóünnepséget. Hat hónappal ezelőtt Cosmin Blaga városházi szóvivő a Krónikának arról beszélt, hogy az önkormányzat „már a napokban kiállítja az építkezési engedélyt, és átadja a főtér alsó felében kiválasztott területet az építőnek”.

Most nagyjából ugyanezt mondja Viorel Bătăran, a közterület-fenntartó igazgatóság szoborállítással megbízott illetékese.

– nyilatkozta lapunknak osztályvezető.

Marosvásárhelyen ez lenne az első magyar vonatkozású szobor, amelyet 1990 után teljes egészében önkormányzati pénzből finanszíroznak. A tanács 2017-ben egymillió lejt szavazott meg Harmath István alkotására. Az eddig elvégzett munkálatokra kiállított számlákat a városháza kifizette. A jelentős csúszás ellenére, a szoborállítás folyamatát az RMDSZ részéről irányító Vass Levente még mindig derűlátó. Mint mondta, nem tapasztalt semmiféle rosszindulatúságot sem Dorin Florea polgármester, sem más állami hatóság részéről.

„Nagyon remélem, hogy Erdély egykori fejedelmét, aki 404 évvel ezelőtt Marosvásárhely néven szabad királyi városi rangra emelte településünket, mindkét közösség a magáénak fogja érezni. Hiszem, hogy Bethlen Gábor szobrára a románok nagy része is úgy tekint majd, mint egy olyan alkotásra, amely a két nemzetet összeköti, nem pedig szétválasztja” – bizakodik a parlamenti képviselő.