Fotó: Barabás Ákos
Alkotmányos az RMDSZ azon törvénytervezete, amely kiterjeszti a kisebbségek anyanyelv-használatát az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben – döntött szerdán az Alkotmánybíróság.
2017. május 10., 15:282017. május 10., 15:28
2017. május 10., 15:412017. május 10., 15:41
„Az RMDSZ üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, azt, hogy egyhangúlag elutasította a PNL, PMP és USR keresetét.
hogy valótlanok az ellenzéki pártok erre utaló állításai” – idézte Kelemen Hunor szövetségi elnököt az RMDSZ hírlevele.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) azt követően támadta meg a törvénytervezetet, hogy előtte a képviselőházban támogatta azt. Kelemen Hunor rámutatott: az ellenzéki pártok pálfordulása versenyfutás volt a kisebbségellenességben, azt bizonyította, hogy a nyitottság, a kisebbségek iránti tisztelet – amelyet képviselőik gyakorta emlegetnek szólamok szintjén – mindmáig nem érvényesül törekvéseikben. Az RMDSZ elnöke korábbi állásfoglalásában ugyanakkor sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a PNL és a PMP az Európai Néppárt elveivel és értékeivel is szembement akkor, amikor az Alkotmánybírósághoz fordult.
Mint arról beszámoltunk, a képviselőház által elfogadott törvénytervezet értelmében az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben kötelesek lesznek magyar nyelven is beszélő személyzetet alkalmazni azokon a településeken, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot vagy az 5000 főt. A Krónika által megszólaltatott szakemberek úgy vélték, hogy a törvénytervezetet nem lesz egyszerű gyakorlatba ültetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!