2009. november 05., 08:562009. november 05., 08:56
A kéményseprők egyik országos érdekvédelmi szervezete (ASFOCH) felhívja a figyelmet: akár katasztrófához is vezethet, ha képzetlen emberek kezelik a kéményeket.
A szászrégeni székhelyű kéményseprő-szövetség immár két éve működik, 70 céget tömörít, és 75 százalékos országos lefedettséggel rendelkezik. Mircea Balsoianu elnök érdeklődésünkre elmondta, az engedéllyel rendelkező kéményseprők – a füstjáratok tisztántartása mellett – a lakosság pontos tájékoztatását tekintik fő feladatuknak, valamint azt, hogy környezettudatos tüzelésre biztassák a klienseket.
„Sajnos egyre több az illegálisan tevékenykedő kéménykotró, aki nemcsak érvényes igazolvány, de kellő szakmai felkészültség nélkül dolgozik. Ezek nemcsak jogilag vétkesek, de felelőtlenségükkel akár tűzvészt is okozhatnak. Szakemberekből pedig évről évre kevesebb van” – hívta fel a figyelmet Mircea Balsoianu. Mint mondta, olyan panaszokról is hallott, hogy a feketébe öltözött álkéményseprők felmentek a padlásra, majd megkapargatták a kémény oldalát, gondolva, a gazda hallja, hogy dolgoznak, aztán komoly pénzeket zsebeltek be a háziaktól.
| Mircea Balsoianu, az ASFOCH elnöke szerint a kályhák, kémények biztonságos és energiatakarékos működése érdekében fontos, hogy jó minőségű tüzelőt használjunk, amelynek maximális nedvességtartalma nem lehet több 20 százaléknál. „Ez pontosan azt jelenti, hogy a tűzifát, felhasználása előtt, legkevesebb két évig kell szárítani. Emellett a cserépkályhákat évente legalább egyszer ki kell takarítania egy szakembernek, aki felhívja a tulajdonos figyelmét a fűtőeszköz helyes használatára, valamint meghatározza a típustól függő maximálisan alkalmazható tüzelőmennyiséget” – tette hozzá a kéményseprők szövetségének elnöke. Szerinte azért fontos meghatározni a tüzelő mennyiségét, mert a fölöslegesen elhasznált fűtőeszköz már nem melegít. „Pazarlásnak számít, környezetvédelmi szempontból káros, és elősegíti a korom lerakódását a kéményekben. Egyáltalán nem mindegy, mivel fűtünk. A rongyok, műanyag palackok és zacskók égetése során túl sok füst keletkezik, amely megterheli a szellőzőjáratokat. Ez elkerülhető, ha jó minőségű fát és megfelelően adagolt gázt használunk fűtésre” – hangzik a kéménytisztító ajánlata. Szakítani kell azzal a hagyománnyal is, hogy a falusi kéményeket kiszélesítik a padlásokon, és ott füstölik a télire való ennivalót. Ez az eljárás amellett, hogy törvénytelen, fokozottan tűzveszélyes is. A szakértők szerint a gázfűtéses eszközöket évente egyszer, a fával és szénnel üzemeltetetteket pedig kétszer kell átvizsgáltatni az illetékesekkel. „A kémények falán lerakódó korom begyulladhat. Rendszeresen találkozunk hasonló esetekkel, ezért fontos a rendszeres ellenőrzés” – hívja fel a figyelmet Balsoianu. |
„Be kell vallanom, nem szívesen engedek fel idegeneket a padlásra – mondta érdeklődésünkre Sütő Zsolt, a Szatmár megyei Szér településről. – Egyébként mifelénk az utóbbi időben nem is jártak kéményseprők, mindenki maga takarítja a füstjáratokat. Nincsenek akkora kémények, amelyeket ne tudnánk rendben tartani. Én nem bízom a mostani kéményseprőkben, csak a pénzt szedik ki a zsebünkből, aztán a végén csak nekünk kell elvégezni a munkát.”
Nem alaptalan az emberek bizalmatlansága, hiszen Mircea Balsoianu szerint több csaló a helyi polgármesteri hivataloktól szerzett működési engedéllyel kopogtat, amely korántsem feltételez megfelelő szaktudást. „Mi nem léphetünk fel a csalók ellen, ezt csak a megfelelő rendfenntartó szervek tehetik meg lakossági bejelentések alapján” – fűzte hozzá Balsoianu.
A múlt rendszerben minden tavasszal és ősszel ellenőrizték a kéményeket. Nagykárolyban például ’89 előtt 25 kéményseprő gondozta a kisvárosban és környékén füstölő kéményeket, akik a fűtésszezon elején és végén ellenőrizték a füstjáratokat. Ma egy magáncég végzi ezt a szolgáltatást. Nagykárolyban és Szatmárnémetiben is működik kéményseprő-vállalat, ám mindkettő a város kültelki részein működtet irodát, és meglehetősen nehéz eljutni hozzájuk, így csak azok dolgoztatnak velük, akik régóta ismerik őket.
A nagykárolyi cégvezető nem kívánt nyilatkozni lapunknak, ám annyit sikerült megtudnunk, hogy idén ősz elején bejárták a környéket, és aki beengedte őket, annak kitisztították a kéményét. Idén 50 lejt kérnek a munkáért, és a kiállított számla alapján évente háromszor megkotorják a ház összes kéményét.
Az egyik börvelyi lakos arról számolt be, hogy augusztus végén jártak nála kéményseprők, aztán ígéretük szerint novemberben és tavasszal újra jönni fognak. A kéményseprők szövetségének elnöke úgy tudja, a szakemberek megfelelő rendszerességgel járják a településeket. „Jövünk, ha hívnak, emellett rendszeresen járkálunk a falvakban, és ajánljuk a szolgáltatásainkat” – így a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
Látogatottsági adatok