Parászka-ügy: agresszió vagy diverzió a Marosvásárhelyi Rádióban?

Parászka-ügy: agresszió vagy diverzió a Marosvásárhelyi Rádióban?

Fotó: Haáz Vince

A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni Parászka Boróka, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, aki közösségi oldalán tette közzé, hogy április elején „polgári, értelmiségi, keresztény, védett környezetben atrocitás érte”. A rádiós újságíró nem említ sem nevet, sem helyszínt, az intézmény vezetőségéhez eljuttatott beadványában azonban kollégáját, Kiss Dénest nevezi meg a fizikai agresszió elkövetőjeként. Parászka a zúzódást alátámasztó fényképpel erősíti állítását, Kiss viszont azt mondja, a sebet nem a kettőjük vitája közben szerezte, sőt azt állítja, hogy éppen a kolléganője volt az, aki hisztérikus kirohanása alatt meglökdöste, és trágár szavakkal illette.

Szucher Ervin

2020. április 20., 16:052020. április 20., 16:05

2020. április 20., 18:102020. április 20., 18:10

Elkékült karjáról készült fényképfelvétellel döbbentette meg a hétvégén Facebook-oldalának követőit Parászka Boróka. A Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője szerint nem ez az első eset, amikor szakmája miatt kockázatokkal kell számolnia. „Ez viszont nem Irakban, nem Törökországban, nem Bangladesben és nem Nigerben történt, nem katonai övezetekben. Hanem Marosvásárhelyen. Méterre pontosan ugyanott, ahol hetedik éve zaklatnak, ahol már több verbális abúzus ért. Polgári, értelmiségi, keresztény, védett környezetben” – olvasható a bejegyzésben.

Parászka azt is szóvá teszi, hogy a zaklatása hét évvel ezelőtt kezdődött, azonban sem a helyszínt, sem a zaklató nevét nem fedi fel. A Krónikának sem volt hajlandó elárulni, hogy ki volt az, aki legutóbb bántalmazta; mint mondta, nem az a lényeg, hanem maga a jelenség. Máshonnan sikerült megtudnunk, hogy Parászka Boróka kollégájára, Kiss Dénesre utalt, róla állítja, hogy a közszolgálati rádió regionális stúdiójának épületében bántalmazta 12 nappal ezelőtt. Erről tanúskodik az a beadvány is, amit április 8-án iktatott a területi stúdió titkárságán.

Parászka a jelenségre akarja felhívni a figyelmet

Rendőrségi feljelentés egyelőre nem született, de az érintett hétfőn délután arról beszélt lapunknak, hogy jogász ismerősével dolgozik azon. „Egyelőre nem akarok konkrétumokról beszélni. Bármit mondanék, az emberek elkezdenének találgatni. Másrészt tartok a bosszútól. Csupán azért fordultam a nyilvánosság elé, hogy az ügyet ne lehessen eltussolni” – magyarázta Parászka Boróka. A rádiós újságíró azon is sokat vívódott, hogy egyáltalán ossza-e meg valakivel a történteket.

Galéria

Parászka Boróka ezt a fotót tette közzé a bántalmazás jeleit magán hordozó karjáról

Fotó: Parászka Boróka/Facebook

„Tíz nap után úgy döntöttem, leírom és megmutatom, mi történt. Nem azért, mert ne tudnék csendben tovább élni. Hanem azért, mert felelősségem van. Ha én, a nyilvános tér első vonalában megtanulok elhallgatni, mi lesz azokkal, akiknek morzsányi nyilvánosság sem jut? Nem szereztem maradandó sérüléseket, nem törtek az életemre, és ezek a zúzódások akár jelentéktelennek is tekinthetőek. De az erőszakhoz pont így szokunk hozzá: először a néma gesztusokhoz, aztán a csendes szavakhoz, aztán a sötét, be nem kamerázott sikátorokban, folyosókon, aztán a szomszéd házában, aztán az orrunk előtt történtekhez. És végül teljesen az erőszak természetes, sőt kért, támogatott, lesz. Hát ezt nem akarom. Ugyanakkor bátorítani szeretném azokat a nőket, akiket bántalmazás ér, ne takargassák sebeiket” – mondta el a Marosvásárhelyi Rádió, illetve több magyarországi lap és portál munkatársa.

Hozzátette: nem volt könnyű dolog kamera elé állni és nyilvánosságra hozni a tíz nappal azelőtt készült fotót. Ugyanazt a fájdalmat és megalázást érezte, mint az ütlegelés pillanatában. Mint fejtegette, a zaklatása hét évvel ezelőtt kezdődött. „Akkor azt a választ kaptam, azért nem tudnak az ügyemben eljárni, mert a zaklatás helyszínén nincs kamera, így bizonyíték sincs, ki a tettes. Azóta ratifikálták Romániában az Isztambuli Egyezményt, több jogszabály is született a zaklatás, illetve az erőszak megelőzése érdekében, az áldozatvédelemért intézményhálózat jött létre, ismeretterjesztő-tudatosító kampányok folytak. Amikor hét év után esetemben elérkeztünk a fizikai erőszakig, és orvosi látlelettel panaszt tettem, ugyanazt a választ kaptam: »Sajnos nincs szemtanú, nem működnek a kamerák, nem lehet bizonyítani«. Szemtanú lehetett volna, amikor a zaklató férfi nekem esett, több férfi is volt a környéken, hiába kiabáltam, egyik sem jött oda. Egyikük odaszólt – távolról, látószögön kívül – nekem, hogy halkabban, ne zavarjak” – idézte fel az április 7-i incidenst Parászka Boróka.

Galéria

Parászka Boróka állítja, fizikai bántalmazás érte

Fotó: marosvasarhelyiradio.ro

Kiss szerint a kolléganője hazudik

Kiss Dénes szerint egy szó sem igaz abból, amit Parászka Boróka állít a fizikai bántalmazásról. Ellenkezőleg: szerinte a kolléganője volt, aki rátámadott. Előbb csak káromkodott, szitkozódott, majd nekirohant. Minden egy adáskabin-foglalási félreértésből indult. Parászka úgy tudta, hogy nyugodtan vételezhet, holott az ajtóra kifüggesztett program szerint Kissnek volt belépése a stúdióba. Az apróbb vitának indult nézeteltérésnek Kiss Dénes azzal próbálta élét venni, hogy emlékeztette kolléganőjét, a szabályt mindenkinek be kell tartania.

„Teljesen elborult az agya, ordított, visított, káromkodott. Olyasmiket mondott, amit újságban nem lenne ildomos leírni. Aztán váratlanul hátulról nekem rohant, nekilökött a falnak, úgy, hogy mindenem repült: a kezemből a papírjaim meg a telefonom, az orromról a szemüvegem. Egyből rájöttem, hogy mindezzel provokálni akar. Nem löktem vissza, nem ütöttem meg, nem kiabáltam vissza. Látván és hallván, hogy kikelt a képéből, egyszerűen megsajnáltam. Hátat fordítottam és lemondtam a tervezett felvételről” – osztotta meg lapunkkal a maga változatát a Kultúrpresszó szerkesztője.

Kiss Dénes fontosnak tartotta elmondani, hogy Parászka Boróka „hisztis rohamának” két műszakis kolléga, Sorin Năsălean túravezető mérnök és Marcel Mihalache operatőr is a fültanúja volt. Szerinte rendkívül furcsa, hogy a történtek után Parászka több emberrel is találkozott a stúdió folyosóján, de egyiknek sem említette, hogy valaki bántalmazta volna. A magyar szerkesztőség belső levelezési oldalán is csak az adáskabin-foglalási gondokat tette szóvá. „Erről egy kis vitát is folytattunk, nem többet. Az egész ütlegelési hazugságot másnap találta ki” – hangsúlyozta Kiss Dénes. Kérdésünkre, amennyiben nem volt ütlegelés, mitől kékülhetett-lilulhatott meg a kolléganője karja, Kiss ismételten leszögezte, ő sem a folyosói incidens alatt, sem azután nem bántalmazta Parászka Borókát.

Galéria

Kiss Dénes szerint munkatársnője nem mond igazat, ő nem bántalmazta Parászkát

Fotó: Kiss Dénes/Facebook

Felelősnek érzi magát, de egészen másért

A történtek másnapján az újságírónő a rádió vezetőségéhez fordult. Feljelentéséből egyértelműen kiderül, hogy a névtelen agresszor lényegében kollégája, Kiss Dénes. A férfi szerint Parászka Borókának egy dologban van igaza: kettőjük konfliktusa hét évre nyúlik vissza. „Én voltam az, aki a Kultúrpresszó szerkesztőjeként a Marosvásárhelyi Rádióhoz hívtam őt – a műsor erősítése végett. Rövid idő alatt azonban kiderült, hogy Boróka bizonyos emberek lejáratására, manipulálásra, diverziókeltésre használja a mikrofon kínálta nyilvánosságot. Szóban is, írásban is rengeteg panaszt kaptunk, amit jeleztünk a főszerkesztőnknek. Arra kértük Szász Attilát, üljünk le, és tisztázzuk a szakmai gondokat. Kérésünk süket fülekre talált. Ezek után a szakszervezet vette kézbe az ügyet, a 18 belső munkatárs közül 15-en írtuk alá azt a levelet, amelyben szakmai kifogásainkat soroltuk fel az akkor még külsős Parászka Borókával kapcsolatban” – vázolta a konfliktus gyökerét Kiss Dénes.

Nem rejtette véka alá, ő volt a kezdeményező, mivel olyan szerkesztőként, aki a rádióhoz hívta Parászkát, felelősnek érezte magát a kolléganője miatt. Azóta még egyszer lángra lobbant a kettőjük konfliktusa, amikor a számítógépes rendszerből eltűnt Parászka néhány anyaga. „Az én nyakamba akarta varrni, mondván, én töröltem le. Holott az sem igaz. Miután lecsengett az ügy, öt éven keresztül békén hagyott” – tette hozzá.

Parászka Boróka körül viszont nem csitultak a kedélyek. Ellenkezőleg: a rádiósok többségét sokkolta a hír, hogy Parászkát egyik napról a másikra, az RMDSZ közbenjárására, versenyvizsga nélkül alkalmazták. „Parászka Boróka rádiós propagandát folytat, műsoraiban gyakran manipulál, eltér az igazságtól. (...) Sajtós és rádión kívüli tevékenysége során bizonyos (párt) körök és ideológiák elkötelezett támogatója, a romániai és magyarországi magyar média botrányos szereplője. (...) Olyan témákat és álláspontokat erőltet egyoldalú módon, amelyek hallgatóink többsége számára idegenek és irritálóak” – szerepel abban a beadványban, amit a magyar szerkesztőség tagjainak 85 százaléka aláírt.

Kiss Dénes állítja: az újabb botrány kirobbantásával Parászka ismét bebizonyította, mekkora „nagy mestere” az áldozati szerepben való tetszelgésnek. Szerinte a kolléganője ideológiai színezetet próbál kölcsönözni az állítólagos történetnek, holott „gerillaharcos, aki bizonyos körök ügyéért harcol, ami a közszolgálatiságba nem fér bele”, ő „se nem harcosa, se nem ügyvivője semmiféle ideológiának”. Kiss Dénes konzervatív, liberális, hitkereső embernek tartja magát, akit megviselt a lejárató kampány.

Szász Attila: a rádió nem igazságszolgáltatási szerv

„A Marosvásárhelyi Rádió vezetősége nem igazságszolgáltató szerv. A véleménynyilvánítás csak mélyíti az árkot, ami senkinek nem használ. Szerintem a rádiónak sem véleményt kell megfogalmaznia, hanem ki kell várnia, és a hatósági döntés után kell megtennie a megfelelő lépéseket” – válaszolta megkeresésünkre Szász Attila, az intézmény főszerkesztő-helyettese. A magyar szerkesztőségért felelős vezető képtelen állást foglalni azok után, hogy az érintettek egymásnak teljesen ellentmondó módon írták le a történteket. Szász megjegyezte, az esetleges fizikai bántalmazásnak nincs szemtanúja, a verbális csetepatét viszont más is hallotta. Pontosabban Parászka Boróka hangját. A főszerkesztő-helyettes arra kérte a feleket, panaszukkal mielőbb forduljanak a rendőrséghez.

Kérdésünkre, hogy mennyire ismeri konfliktusgerjesztőnek két beosztottját, Szász Attila kitérő választ adott. „Két jó újságíróról van szó. Bármelyiknek is az elvesztése érvágást jelentene számunkra. Márpedig az ügy tisztázása után egyiküknek mennie kell!” – jelentette ki a főszerkesztő-helyettes. Intézményvezetőként addig is annyit tudott tenni, hogy a „karanténidőszakban” úgy osztotta be kettőjük munkaidejét, hogy a Hosszú utcai épületben ne keresztezzék egymást. Szász Attila elismerte, az ügy Facebook-on való szétkürtölése nem tesz jót a Marosvásárhelyi Rádió megítélésének. Mint fogalmazott: nem lehet annak örülni, hogy konfliktusos gócként kezdik emlegetni a közszolgálati adót. Ugyanakkor megtiltani sem lehet az érintetteknek, hogy a közösségi hálón panaszkodjanak – tette hozzá.

A Krónika különben öt évvel ezelőtt megírta, hogy kibékíthetetlennek tűnő ellentétek feszülnek a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségében az újságírók többsége és Parászka Boróka között. A nézeteltérések gyökere Parászka 2012-ben történt külsős munkatársként való alkalmazásáig nyúlik vissza, ugyanakkor nem segítette a konfliktusok elsimítását, hogy a szerkesztő 2014-ben főállású státust kapott a csatornánál.

6 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 06., szombat

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében

Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében
2024. április 06., szombat

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását

Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását
2024. április 05., péntek

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron
2024. április 05., péntek

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez

Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez
2024. április 05., péntek

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia

Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia
2024. április 05., péntek

Kiszabadult a rendszerváltás utáni Románia legrettegettebb sorozatgyilkosa

Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.

Kiszabadult a rendszerváltás utáni Románia legrettegettebb sorozatgyilkosa
2024. április 05., péntek

Márton Áron-emlékkiállítás nyílik Kolozsváron a Szentegyház utcai egyházművészeti kiállítótérben

Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.

Márton Áron-emlékkiállítás nyílik Kolozsváron a Szentegyház utcai egyházművészeti kiállítótérben
2024. április 04., csütörtök

Bár még távolról sincs meg a teljes összeg, ismét csurrant némi pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására

Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.

Bár még távolról sincs meg a teljes összeg, ismét csurrant némi pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására
2024. április 04., csütörtök

A parkolóhelyek utáni hajszában látványosan megugrott a rokkantkártyával rendelkező sofőrök száma Nagyváradon

Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.

A parkolóhelyek utáni hajszában látványosan megugrott a rokkantkártyával rendelkező sofőrök száma Nagyváradon
2024. április 04., csütörtök

Restaurálják a Szentjobb-ereklyét a Nagyváradról regnáló bíboros emlékéve keretében

A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.

Restaurálják a Szentjobb-ereklyét a Nagyváradról regnáló bíboros emlékéve keretében