Parászka-ügy: agresszió vagy diverzió a Marosvásárhelyi Rádióban?

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni Parászka Boróka, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, aki közösségi oldalán tette közzé, hogy április elején „polgári, értelmiségi, keresztény, védett környezetben atrocitás érte”. A rádiós újságíró nem említ sem nevet, sem helyszínt, az intézmény vezetőségéhez eljuttatott beadványában azonban kollégáját, Kiss Dénest nevezi meg a fizikai agresszió elkövetőjeként. Parászka a zúzódást alátámasztó fényképpel erősíti állítását, Kiss viszont azt mondja, a sebet nem a kettőjük vitája közben szerezte, sőt azt állítja, hogy éppen a kolléganője volt az, aki hisztérikus kirohanása alatt meglökdöste, és trágár szavakkal illette.

Szucher Ervin

2020. április 20., 16:052020. április 20., 16:05

2020. április 20., 18:102020. április 20., 18:10

Elkékült karjáról készült fényképfelvétellel döbbentette meg a hétvégén Facebook-oldalának követőit Parászka Boróka. A Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője szerint nem ez az első eset, amikor szakmája miatt kockázatokkal kell számolnia. „Ez viszont nem Irakban, nem Törökországban, nem Bangladesben és nem Nigerben történt, nem katonai övezetekben. Hanem Marosvásárhelyen. Méterre pontosan ugyanott, ahol hetedik éve zaklatnak, ahol már több verbális abúzus ért. Polgári, értelmiségi, keresztény, védett környezetben” – olvasható a bejegyzésben.

Parászka azt is szóvá teszi, hogy a zaklatása hét évvel ezelőtt kezdődött, azonban sem a helyszínt, sem a zaklató nevét nem fedi fel. A Krónikának sem volt hajlandó elárulni, hogy ki volt az, aki legutóbb bántalmazta; mint mondta, nem az a lényeg, hanem maga a jelenség. Máshonnan sikerült megtudnunk, hogy Parászka Boróka kollégájára, Kiss Dénesre utalt, róla állítja, hogy a közszolgálati rádió regionális stúdiójának épületében bántalmazta 12 nappal ezelőtt. Erről tanúskodik az a beadvány is, amit április 8-án iktatott a területi stúdió titkárságán.

Parászka a jelenségre akarja felhívni a figyelmet

Rendőrségi feljelentés egyelőre nem született, de az érintett hétfőn délután arról beszélt lapunknak, hogy jogász ismerősével dolgozik azon. „Egyelőre nem akarok konkrétumokról beszélni. Bármit mondanék, az emberek elkezdenének találgatni. Másrészt tartok a bosszútól. Csupán azért fordultam a nyilvánosság elé, hogy az ügyet ne lehessen eltussolni” – magyarázta Parászka Boróka. A rádiós újságíró azon is sokat vívódott, hogy egyáltalán ossza-e meg valakivel a történteket.

Parászka Boróka ezt a fotót tette közzé a bántalmazás jeleit magán hordozó karjáról •  Fotó: Parászka Boróka/Facebook Galéria

Parászka Boróka ezt a fotót tette közzé a bántalmazás jeleit magán hordozó karjáról

Fotó: Parászka Boróka/Facebook

„Tíz nap után úgy döntöttem, leírom és megmutatom, mi történt. Nem azért, mert ne tudnék csendben tovább élni. Hanem azért, mert felelősségem van. Ha én, a nyilvános tér első vonalában megtanulok elhallgatni, mi lesz azokkal, akiknek morzsányi nyilvánosság sem jut? Nem szereztem maradandó sérüléseket, nem törtek az életemre, és ezek a zúzódások akár jelentéktelennek is tekinthetőek. De az erőszakhoz pont így szokunk hozzá: először a néma gesztusokhoz, aztán a csendes szavakhoz, aztán a sötét, be nem kamerázott sikátorokban, folyosókon, aztán a szomszéd házában, aztán az orrunk előtt történtekhez. És végül teljesen az erőszak természetes, sőt kért, támogatott, lesz. Hát ezt nem akarom. Ugyanakkor bátorítani szeretném azokat a nőket, akiket bántalmazás ér, ne takargassák sebeiket” – mondta el a Marosvásárhelyi Rádió, illetve több magyarországi lap és portál munkatársa.

Hozzátette: nem volt könnyű dolog kamera elé állni és nyilvánosságra hozni a tíz nappal azelőtt készült fotót. Ugyanazt a fájdalmat és megalázást érezte, mint az ütlegelés pillanatában. Mint fejtegette, a zaklatása hét évvel ezelőtt kezdődött. „Akkor azt a választ kaptam, azért nem tudnak az ügyemben eljárni, mert a zaklatás helyszínén nincs kamera, így bizonyíték sincs, ki a tettes. Azóta ratifikálták Romániában az Isztambuli Egyezményt, több jogszabály is született a zaklatás, illetve az erőszak megelőzése érdekében, az áldozatvédelemért intézményhálózat jött létre, ismeretterjesztő-tudatosító kampányok folytak. Amikor hét év után esetemben elérkeztünk a fizikai erőszakig, és orvosi látlelettel panaszt tettem, ugyanazt a választ kaptam: »Sajnos nincs szemtanú, nem működnek a kamerák, nem lehet bizonyítani«. Szemtanú lehetett volna, amikor a zaklató férfi nekem esett, több férfi is volt a környéken, hiába kiabáltam, egyik sem jött oda. Egyikük odaszólt – távolról, látószögön kívül – nekem, hogy halkabban, ne zavarjak” – idézte fel az április 7-i incidenst Parászka Boróka.

Parászka Boróka állítja, fizikai bántalmazás érte •  Fotó: marosvasarhelyiradio.ro Galéria

Parászka Boróka állítja, fizikai bántalmazás érte

Fotó: marosvasarhelyiradio.ro

Kiss szerint a kolléganője hazudik

Kiss Dénes szerint egy szó sem igaz abból, amit Parászka Boróka állít a fizikai bántalmazásról. Ellenkezőleg: szerinte a kolléganője volt, aki rátámadott. Előbb csak káromkodott, szitkozódott, majd nekirohant. Minden egy adáskabin-foglalási félreértésből indult. Parászka úgy tudta, hogy nyugodtan vételezhet, holott az ajtóra kifüggesztett program szerint Kissnek volt belépése a stúdióba. Az apróbb vitának indult nézeteltérésnek Kiss Dénes azzal próbálta élét venni, hogy emlékeztette kolléganőjét, a szabályt mindenkinek be kell tartania.

„Teljesen elborult az agya, ordított, visított, káromkodott. Olyasmiket mondott, amit újságban nem lenne ildomos leírni. Aztán váratlanul hátulról nekem rohant, nekilökött a falnak, úgy, hogy mindenem repült: a kezemből a papírjaim meg a telefonom, az orromról a szemüvegem. Egyből rájöttem, hogy mindezzel provokálni akar. Nem löktem vissza, nem ütöttem meg, nem kiabáltam vissza. Látván és hallván, hogy kikelt a képéből, egyszerűen megsajnáltam. Hátat fordítottam és lemondtam a tervezett felvételről” – osztotta meg lapunkkal a maga változatát a Kultúrpresszó szerkesztője.

Kiss Dénes fontosnak tartotta elmondani, hogy Parászka Boróka „hisztis rohamának” két műszakis kolléga, Sorin Năsălean túravezető mérnök és Marcel Mihalache operatőr is a fültanúja volt. Szerinte rendkívül furcsa, hogy a történtek után Parászka több emberrel is találkozott a stúdió folyosóján, de egyiknek sem említette, hogy valaki bántalmazta volna. A magyar szerkesztőség belső levelezési oldalán is csak az adáskabin-foglalási gondokat tette szóvá. „Erről egy kis vitát is folytattunk, nem többet. Az egész ütlegelési hazugságot másnap találta ki” – hangsúlyozta Kiss Dénes. Kérdésünkre, amennyiben nem volt ütlegelés, mitől kékülhetett-lilulhatott meg a kolléganője karja, Kiss ismételten leszögezte, ő sem a folyosói incidens alatt, sem azután nem bántalmazta Parászka Borókát.

Kiss Dénes szerint munkatársnője nem mond igazat, ő nem bántalmazta Parászkát •  Fotó: Kiss Dénes/Facebook Galéria

Kiss Dénes szerint munkatársnője nem mond igazat, ő nem bántalmazta Parászkát

Fotó: Kiss Dénes/Facebook

Felelősnek érzi magát, de egészen másért

A történtek másnapján az újságírónő a rádió vezetőségéhez fordult. Feljelentéséből egyértelműen kiderül, hogy a névtelen agresszor lényegében kollégája, Kiss Dénes. A férfi szerint Parászka Borókának egy dologban van igaza: kettőjük konfliktusa hét évre nyúlik vissza. „Én voltam az, aki a Kultúrpresszó szerkesztőjeként a Marosvásárhelyi Rádióhoz hívtam őt – a műsor erősítése végett. Rövid idő alatt azonban kiderült, hogy Boróka bizonyos emberek lejáratására, manipulálásra, diverziókeltésre használja a mikrofon kínálta nyilvánosságot. Szóban is, írásban is rengeteg panaszt kaptunk, amit jeleztünk a főszerkesztőnknek. Arra kértük Szász Attilát, üljünk le, és tisztázzuk a szakmai gondokat. Kérésünk süket fülekre talált. Ezek után a szakszervezet vette kézbe az ügyet, a 18 belső munkatárs közül 15-en írtuk alá azt a levelet, amelyben szakmai kifogásainkat soroltuk fel az akkor még külsős Parászka Borókával kapcsolatban” – vázolta a konfliktus gyökerét Kiss Dénes.

Nem rejtette véka alá, ő volt a kezdeményező, mivel olyan szerkesztőként, aki a rádióhoz hívta Parászkát, felelősnek érezte magát a kolléganője miatt. Azóta még egyszer lángra lobbant a kettőjük konfliktusa, amikor a számítógépes rendszerből eltűnt Parászka néhány anyaga. „Az én nyakamba akarta varrni, mondván, én töröltem le. Holott az sem igaz. Miután lecsengett az ügy, öt éven keresztül békén hagyott” – tette hozzá.

Parászka Boróka körül viszont nem csitultak a kedélyek. Ellenkezőleg: a rádiósok többségét sokkolta a hír, hogy Parászkát egyik napról a másikra, az RMDSZ közbenjárására, versenyvizsga nélkül alkalmazták. „Parászka Boróka rádiós propagandát folytat, műsoraiban gyakran manipulál, eltér az igazságtól. (...) Sajtós és rádión kívüli tevékenysége során bizonyos (párt) körök és ideológiák elkötelezett támogatója, a romániai és magyarországi magyar média botrányos szereplője. (...) Olyan témákat és álláspontokat erőltet egyoldalú módon, amelyek hallgatóink többsége számára idegenek és irritálóak” – szerepel abban a beadványban, amit a magyar szerkesztőség tagjainak 85 százaléka aláírt.

Kiss Dénes állítja: az újabb botrány kirobbantásával Parászka ismét bebizonyította, mekkora „nagy mestere” az áldozati szerepben való tetszelgésnek. Szerinte a kolléganője ideológiai színezetet próbál kölcsönözni az állítólagos történetnek, holott „gerillaharcos, aki bizonyos körök ügyéért harcol, ami a közszolgálatiságba nem fér bele”, ő „se nem harcosa, se nem ügyvivője semmiféle ideológiának”. Kiss Dénes konzervatív, liberális, hitkereső embernek tartja magát, akit megviselt a lejárató kampány.

Szász Attila: a rádió nem igazságszolgáltatási szerv

„A Marosvásárhelyi Rádió vezetősége nem igazságszolgáltató szerv. A véleménynyilvánítás csak mélyíti az árkot, ami senkinek nem használ. Szerintem a rádiónak sem véleményt kell megfogalmaznia, hanem ki kell várnia, és a hatósági döntés után kell megtennie a megfelelő lépéseket” – válaszolta megkeresésünkre Szász Attila, az intézmény főszerkesztő-helyettese. A magyar szerkesztőségért felelős vezető képtelen állást foglalni azok után, hogy az érintettek egymásnak teljesen ellentmondó módon írták le a történteket. Szász megjegyezte, az esetleges fizikai bántalmazásnak nincs szemtanúja, a verbális csetepatét viszont más is hallotta. Pontosabban Parászka Boróka hangját. A főszerkesztő-helyettes arra kérte a feleket, panaszukkal mielőbb forduljanak a rendőrséghez.

Kérdésünkre, hogy mennyire ismeri konfliktusgerjesztőnek két beosztottját, Szász Attila kitérő választ adott. „Két jó újságíróról van szó. Bármelyiknek is az elvesztése érvágást jelentene számunkra. Márpedig az ügy tisztázása után egyiküknek mennie kell!” – jelentette ki a főszerkesztő-helyettes. Intézményvezetőként addig is annyit tudott tenni, hogy a „karanténidőszakban” úgy osztotta be kettőjük munkaidejét, hogy a Hosszú utcai épületben ne keresztezzék egymást. Szász Attila elismerte, az ügy Facebook-on való szétkürtölése nem tesz jót a Marosvásárhelyi Rádió megítélésének. Mint fogalmazott: nem lehet annak örülni, hogy konfliktusos gócként kezdik emlegetni a közszolgálati adót. Ugyanakkor megtiltani sem lehet az érintetteknek, hogy a közösségi hálón panaszkodjanak – tette hozzá.

A Krónika különben öt évvel ezelőtt megírta, hogy kibékíthetetlennek tűnő ellentétek feszülnek a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségében az újságírók többsége és Parászka Boróka között. A nézeteltérések gyökere Parászka 2012-ben történt külsős munkatársként való alkalmazásáig nyúlik vissza, ugyanakkor nem segítette a konfliktusok elsimítását, hogy a szerkesztő 2014-ben főállású státust kapott a csatornánál.

6 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Kamionstopot rendeltek el a magyar határ menti megyében a hőség miatt

A kánikula miatt kamionstopot rendelt el az Arad megyei önkormányzat a kezelésébe tartozó megyei rangú utakra július 4-re és 5-re, azaz péntekre és szombatra.

Kamionstopot rendeltek el a magyar határ menti megyében a hőség miatt
2025. július 03., csütörtök

Salrom-igazgató Parajdon: a példátlan munkálatok nehézsége miatt késik a patakelterelés

A Salrom vállalat beruházási igazgatója csütörtöki parajdi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Korond-patak elterelése a munkálatok összetettsége miatt késik.

Salrom-igazgató Parajdon: a példátlan munkálatok nehézsége miatt késik a patakelterelés
2025. július 03., csütörtök

Kiemelt rendőri jelenlét a Vibe fesztiválon

Több mint száz rendőrt és csendőrt mozgósítottak a Marosvásárhelyen július 3–6. között zajló VIBE fesztiválra. Az egyenruhások kiemelt figyelmet fordítanak az alkohol vagy pszichoaktív szerek hatása alatti járművezetés kiszűrésére és büntetésére.

Kiemelt rendőri jelenlét a Vibe fesztiválon
Kiemelt rendőri jelenlét a Vibe fesztiválon
2025. július 03., csütörtök

Kiemelt rendőri jelenlét a Vibe fesztiválon

2025. július 03., csütörtök

Bölcsődeavató a szórványban, a hegyaljai Pankotán

Az RMDSZ kezdeményezésére indult országos bölcsődeépítési program keretében megvalósult 26. kisdedóvót adták át szerda délután az Arad-hegyaljai Pankotán.

Bölcsődeavató a szórványban, a hegyaljai Pankotán
2025. július 03., csütörtök

Csalásokra figyelmeztet a rendőrség, nem szabad megadni telefonon semmilyen személyes adatot

Ismét telefonos csalásokra figyelmeztet a rendőrség, felhívják a figyelmet, ha ismeretlen számról érkezik hívás, nagyon körültekintőnek lenni, és nem szabad megadnunk semmilyen személyes adatunkat.

Csalásokra figyelmeztet a rendőrség, nem szabad megadni telefonon semmilyen személyes adatot
2025. július 03., csütörtök

Panoráma-távcsövet szereltek fel a hegyimentők a Zászpás-csúcsra

A Maros Megyei Tanács, a Visit Maros és a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat közös projektjeként egy panorámatávcsövet szereltek fel a Görgényi-havasok Zászpás-csúcsára.

Panoráma-távcsövet szereltek fel a hegyimentők a Zászpás-csúcsra
2025. július 03., csütörtök

Gazdasági miniszter: 45 millió euróba kerülne a parajdi sóbánya rehabilitálása, javasoltam a sótársaság igazgatótanácsi tagjainak visszahívását

Radu Miruță gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és idegenforgalmi miniszter bejelentette: javasolta a részvényesek közgyűlésének, hogy hívják vissza a Salrom Országos Sótársaság igazgatótanácsának tagjait a parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófát vizsgál&o

Gazdasági miniszter: 45 millió euróba kerülne a parajdi sóbánya rehabilitálása, javasoltam a sótársaság igazgatótanácsi tagjainak visszahívását
2025. július 03., csütörtök

Erdőtűz tombol Máramaros megyében, helikopterrel próbálják oltani

Erdőtűz ütött ki szerda este a Cibles-hegység Arcer-csúcsának oldalán, közel a csúcshoz.

Erdőtűz tombol Máramaros megyében, helikopterrel próbálják oltani
2025. július 03., csütörtök

Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után

A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.

Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után
2025. július 03., csütörtök

Magyar diákvezérek: veszélyben a romániai fiatalok jövője, ha a tüntetéseknek nem lesz eredménye

Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.

Magyar diákvezérek: veszélyben a romániai fiatalok jövője, ha a tüntetéseknek nem lesz eredménye