Mától minden telefontársaságnak hat hónapon keresztül meg kell őriznie a telefonhívások adatait, vagyis azt, hogy kivel és honnan beszélünk – a hívást kezdeményező és a hívott fél címével és telefonszámával együtt –, kinek, honnan és mikor küldünk üzenetet. Az adattárolási kötelezettséget egy november közepén megszavazott törvény írja elő. A jogszabály szerint ugyanakkor az internetszolgáltatóknak március 15-étől kezdődően ugyancsak hat hónapig meg kell őrizniük elküldött elektronikus leveleink adatait, vagyis kinek és honnan küldtük a levelet, valamint a levélküldés idejét. A megőrzött adatok között gépünk IP-címe, valamint lakcímünk is szerepel. Ugyanezen naptól kezdve szintén hat hónapig megőrzik internetezési adatainkat is: mikor és honnan kapcsolódtunk a világhálóra, mikor szakítottuk meg az internetkapcsolatot. A jogszabály szerint az adattárolási kötelezettség nem vonatkozik a beszélgetések, valamint az üzenetek tartalmára. Az adattárolást előíró 2008/298 számú jogszabály november 11-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Borbély Károly nemrég leköszönt távközlési és informatikai miniszter a Krónika érdeklődésére elmondta: sajnálatos módon mindeddig nem született részletes tájékoztatás az új jogszabály-alkalmazásról, így félreértelmezik majd a törvény rendelkezéseit. „Romániában nem ritka jelenség, hogy információhiány miatt egy-egy törvény tömeghisztériát kelt. Attól tartok, hogy ezúttal is így fog történni. Amúgy fölösleges kommentálni ezt a törvényt, amely egy uniós irányelv alapján készült, az EU tagállamaiban ez már nem számít újdonságnak” – mondta az exminiszter. Hasonló véleményt fogalmazott meg Varga Attila, a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottságának alelnöke is, aki szerint a rendkívül szigorú jogszabály elsődleges célja, hogy segítse a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket tevékenységükben. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke a Krónikának elmondta: szerinte ez a törvényt bárhol alkalmazzák az EU-ban, mindenképp sérti az emberi jogokat, korlátozza a személyi szabadságot. „Ez mindenképpen egy felháborító intézkedés, ami ellen tiltakozni kell – jelentette ki a marosvásárhelyi emberjogi harcos. – Nem hinném, hogy az Unió a 2001-es terrortámadásokat követően, az Amerikai Egyesült Államokban bevezetett hírszerzési modelleket kellene lemásolnia. Úgy tudom, az Európai Unió egyáltalán nem támogatja a »Nagy Testvér« koncepciókat. Remélem, nem tévedek.”
Az elektronikus hírközlési szolgáltatások keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzését szabályozó törvény az Európai Unió egy irányelvének elfogadását követően született: a 2006. március 15-én elfogadott rendelet célja azon tagállami rendelkezések harmonizálása, amelyek a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatói által előállított vagy feldolgozott adatok megőrzésére vonatkozó szolgáltatói kötelezettségeket szabályozzák. A döntés annak érdekében született, hogy „ezen adatok az egyes tagállamok nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése céljából rendelkezésre álljanak”.
A 2008/298 számú jogszabály célja segíteni a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket a tevékenységükben. A tárolt adatok a bűnüldöző és a hírszerzési szerveknek adhatók ki, azok kérésére. A Belügyminisztérium, az ügyészség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) mindössze akkor kérheti az adatokat, ha már beindult a bűnvádi eljárás, a kérelmet pedig a bíróságnak kell jóváhagynia. Az információkat az e célra létrehozott adatbázisokban tárolják, melyek költségeit a szolgáltatóknak kell állnia. A jogszabály összesen 2 189 telefon- és internetszolgáltatással foglalkozó vállalkozást érint. Az adatokhoz való hozzáférés azonban bűncselekménynek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).