Hatalmas zűrzavar alakult ki az elmúlt időszakban a fűtéspótlék körül. Miután a kormány október 12-én – amikor már javában zajlott a kérvények benyújtása az önkormányzatok szociális osztályán – 615 lejről 425 lejre csökkentette azt a küszöböt, amelynél kevesebbet keresők a téli hónapokban fűtéstámogatásban részesülhetnek, szerda este Emil Boc ügyvezető miniszterelnök bejelentette, hogy már a parlament is rábólintott, hogy amennyiben a családon belüli egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 615 lejt, részesülhetnek fűtéstámogatásban.
Mint mondta, a döntést követően értesítették is a polgármesteri hivatalok illetékeseit, hogy ismét elfogadhatják a 425 és 615 lej közötti jövedelemmel rendelkezők pótlékigénylési kérvényeit is. Az ügyveztő kormányfő elmondta, sikerült előteremteni a többletkiadáshoz szükséges pénzösszegeket, ezért tudták a korábbi szintre emelni a támogatásra jogosultak számát. Korábban ugyanis a kabinet azzal indokolta a küszöb csökkentésének szükségességét, hogy ezáltal az idei év végén 126,7 millió lejt, míg a jövő év elején 190,1 lejt tudnak megtakarítani az államkassza számára. A fűtéspótlékot ugyanis november és március között folyósítják az arra rászorulóknak.
Csütörtökön volt tehát az első nap, amikor a 425 és 615 lejes egy főre eső jövedelemmel rendelkező családok képviselői is megrohamozhatták a helyi önkormányzatok szociális igazgatóságai ügyfélfogadó irodáit. Székelyudvarhelyen például az előző napokhoz viszonyítva megháromszorozódott a fűtéstámogatást igénylők száma, egyrészt a támogatáskérés 22-i határideje miatt, másrészt annak a hírére, hogy újra 615 lej az egy főre eső nettó jövedelmi határ.
„A módosítás Székelyudvarhelyen körülbelül 2000 személyt érint, azaz a tavaly támogatást igénylők 40-42 százalékát” – tájékoztatta a Krónikát Fülpesi Gyula, a szociális osztály vezetője. Hozzátette: pontos adatokat még nem tud mondani, mert a kérések feldolgozása folyamatban van.
De Fülpesi szerint a támogatást igénylők aránya hasonlóan alakul a tavalyihoz. A szociális osztály vezetője ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a pótlékigénylési kérvények leadási határidejét kitolták, így november folyamán is fogadnak el kéréseket a lakószövetségeknél, illetve a szociális osztályon. Lapunk kérdésére leszögezte, azok is megkapják a novemberi támogatást, akik abban a hónapban adják le kérvényüket.
582 lejes nyugdíjával Cs. Jolán is érintett, hiszen kiderült, mégis kap támogatást. Tavaly a támogatása öszszege mindössze 26 lej volt, de ez is nagy segítséget jelentett, hiszen lakásának fűtése legkevesebb 200 lej a téli hónapokban, mondta el lapunk munkatársának.
Eközben a sepsiszentgyörgyi népjóléti igazgatóságot nem érte váratlanul a kormány újabb döntése. Tankó Vilmos igazgató a Krónikának elmondta, mind a két változatra fel voltak készülve. Mint tájékoztatott, a kéréshez szükséges formanyomtatványokat mindenkinek odaadták, annak is akinek a jövedelme meghaladta a 425 lejt, de 615 lejes küszöb esetén részesülhetett volna támogatásban. Így az érintetteknek nem kell most újra sorban állniuk a nyomtatványért, csak be kell nyújtaniuk a kérvényt.
Tankó Vilmos elmondta, a sepsiszentgyörgyiek meglepően tájékozottak, a hét elején kezdték el a kérések átvételét, és csak néhány érdeklődőt kellett visszautasítaniuk, akik nem tudtak a küszöb csökkentéséről. Csütörtökön pedig futótűzként terjedt a hír a városban, hogy a határértéket „visszaállították”, így már többen jelentkeztek a népjóléti irodánál. A kérvények leadásának első napjaiban az igénylők valósággal megrohamozták az irodát.
Csütörtökön is kialakult sor, de már sokkal kevesebben voltak. Tankó közölte, sok év tapasztalata az, hogy az első napokban nagy a tolongás. Sepsiszentgyörgyön három nap alatt több mint ötszázan nyújtották be a kérést. Az iroda készített egy tanulmányt, eszerint a küszöb drasztikus csökkentésével harmadával esett volna a segélyre jogosultak száma. Az igazgató ugyanakkor így is arra számít, hogy idén kevesebben kapnak fűtéstámogatást, mint tavaly, hiszen bár visszaállították a 615 lejes határértéket, a nyugdíjak értéke ebben az évben növekedett, és így sokan már nem jogosultak a támogatásra.
Így járt B. Erzsébet is, aki még néhány hete abban reménykedett, hogy idén néhány lejjel megemelik a küszöböt, és újra folyamodhat a támogatásért. Hidegzuhanyként érte, amikor a növelés helyett csökkentettek. Most már rezignáltan fogadja az újabb módosítás hírét, beletörődött, hogy elesik a pótléktól.
„Alig néhány lejjel lett több a nyugdíjam, hiányozni fog a segély, így még többet kell majd spórolnom és fagyoskodnom a télen” – fejtette ki a Krónikának az idős asszony. P. Emőke viszont örül a változásnak, és számított is erre. Két kisgyerekük van, így az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 615 lejt. „Reméltem, hogy újra módosítanak, választások előtt ritkán hoznak ennyire népszerűtlen döntéseket” – fogalmazott a fiatalasszony.
„A napokban semmiféle hivatalos értesítés nem érkezett arra vonatkozóan, hogy végül is melyik lesz az az alsó határ, amit ha nem ér el a családtagok jövedelme, akkor fűtéspótlékot igényelhetnek. Így egyelőre nem tudjuk, hogy mihez tartsuk magunkat” – fogalmazott lapunk kérdésére Dan Suciu, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szóvivője.
Major Márta, az önkormányzat szociális osztályának vezetője pedig közölte, éppen a zűrzavar miatt döntöttek úgy, hogy valamennyi igénylő kérvényét elfogadják, s a végleges rendelkezés függvényében választják majd ki azokat, akik jogosultak a támogatásra. Maros megyében tavaly mintegy 77 ezer család részesült fűtéspótlékban, ebből 13 ezer jogos kérés a megyeszékhelyről érkezett a hivatalba. Csütörtökig egyébként Marosvásárhelyen 1100 kérést iktattak, de a segélyt igénylők száma Major Márta szerint minden bizonnyal az idén is ennél jóval nagyobb lesz.
A nagykárolyi polgármesteri hivatal szociális osztályán is csak hallomásból ismerik az új rendeletet, így nem tudják, miként járjanak el. „Csak a televízióból értesültünk a küszöbérték emeléséről, így csak akkor veszszük konkrétumnak, ha a Hivatalos Közlöny hasábjain is megjelenik. Egyelőre minden beérkező iratcsomót iktatunk, aztán kiderül, mi lesz a sorsuk” – nyilatkozta lapunknak Monica Lazăr irodavezető.
Becslései szerint a legújabb intézkedés révén mintegy 30 százalékkal növekedik majd a partiumi kisváros önkormányzatánál leadott kérvények száma. Lazăr úgy véli, azok a városlakók, akiket korábban el kellett küldeniük, vagy eleve nem is jelentkeztek az alacsony határérték miatt, most újra próbálkoznak majd. „Egy pár dossziét már félretettünk korábban, ezeket újra elő kell majd vennünk. Némi pluszmunkát jelent a törvénymódosítás, de muszáj alkalmazkodnunk, hiszen így kívánják az ügyfeleink érdekei” – szögezte le.
Szatmárnémetiben is fejtörést okoz a megváltozott szabályzat. Adrian Balaj, a partiumi megyeközpont szociális irodájának vezetője kérdésünkre közölte: egyelőre a régi szabályzatot, azaz a 2009/106-os minisztériumi rendeletet veszik alapul, de a biztonság kedvéért minden beérkező iratcsomót iktatnak.
„Eddig 1700 dossziét nyújtottak be hozzánk. Minden jelentkezőtől elvesszük a papírokat, hiszen senkit sem áll jogunkban megfosztani az alkotmányos jogaitól. Ha hivatalosan is életbe lép az új rendelet, majd aszerint osztályozzuk a kérelmeket” – részletezte Balaj.
„Az a gond, hogy egyelőre nem tudunk mit mondani az embereknek, így minden érdeklődőt a kérvények leadására biztatunk. Elvileg október 30-áig fogadjuk az igényléseket, de lehet, hogy ez a határidő kitolódik majd” – véli a szatmárnémeti irodavezető.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.