2009. május 28., 09:012009. május 28., 09:01
Az aradi római katolikus lelkészt államellenes összeesküvés vádjával ítéltek halálra 1958-ban. A Szoboszlay-perként elhíresült ügyiratban a kolozsvári katonai törvényszék a fő vádlotton kívül 56 személyt ítélt el, tizenegyet golyó általi halálra.
A döntést az a jogi végzettséggel nem rendelkező Macskási Pál bíró hozta meg, akinek a kezéhez számos ártatlan ember vére tapad. A Kincses Előd által képviselt ügy azért került fellebbviteli szintre, mivel a kolozsvári táblabíróság megtagadta az 1958-as per újrafelvételét.
Miután Monica Cîmpeanu ügyész is a per újratárgyalása mellett foglalt állást, rámutatva, hogy az akkori bíráknak nem lehetett tudomásuk a kommunista rendszer embertelen cselekedeteiről, Ana Covrig mégis elutasította Szabó Emilné kérését. A bíró azzal indokolta döntését, hogy a katonai törvényszék jogosan járt el.
„Ritkán fordul elő, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyja az ügyész álláspontját, mely tisztán rávilágít a kommunista rendszer megtorlásaira, gyilkosságaira. A bírónő ráadásul az 1968-as Büntető Törvénykönyvre hivatkozik, holott az ügy azelőtt tíz évvel történt” – részletezte tegnap Kincses Előd.
A 33 éves, Aradon szolgáló katolikus papot és további 56 társát a Román Népköztársaság elleni szövetkezés vádjával tartóztatták le. Szoboszlay Aladár valójában a kereszténydemokrata értékek és a tulajdonjog tiszteletben tartását követelte, a földek visszaadását és a többpártrendszer visszaállítását kérte. Ugyanakkor bírálta a kommunista rendszert és egy páneurópai szövetkezést szorgalmazott. Követői nagy része a magyar értelmiség sorából került ki, de a fővádlottak között ott volt Alexandru Fîntînaru aradi ügyvéd is, a betiltott Nemzeti Parasztpárt (PNŢ) volt elnöke. „Amit Szoboszlay kért annak idején, nagyjából megvalósult ötven év múlva. Ezek szerint az volt a bűne, hogy előrelátóan gondolkozott” – állapította meg az 1958/719-es ítélet fővádlottjáról Kincses Előd. |
Az ’56-os erdélyi eseményeket tanulmányozó Tófalvi Zoltán történész és közíró – aki szintén részt vett a tegnapi sajtótájékoztatón – szerint nem is annyira Ana Covrig, mint inkább a teljes román politikai rendszer tehető felelőssé a jelenlegi helyzetért. „Románia az egyetlen posztszocialista ország, ahol nem rehabilitálták a kommunizmus áldozatait” – mutatott rá a több mint ötvenezer oldalas Szoboszlay-dossziét áttanulmányozó Tófalvi.
Mivel Romániában fél évszázad után sem rehabilitáltak egyetlen politikai foglyot sem, legfeljebb kegyelemben részesítették, elengedve néhány hónapot vagy évet a börtönbüntetéséből, a még életben lévő elítéltek vagy leszármazottaik most is a rossz emlékű ítéletek áldozatai.
„A vagyonelkobzás ma is érvényes, ami azt jelenti, hogy még a leszármazottak sem kaphatják vissza azt, amitől a kommunista rendszer megfosztotta apjukat, nagyapjukat. Felfoghatatlan, de nálunk ők még mindig bűnösöknek számítanak” – méltatlankodott Kincses.
A marosvásárhelyi ügyvéd reméli, amennyiben Bukarestben pozitív döntés születik, és az ügy visszakerül a kolozsvári táblabíróságra, ez jogi precedensértékű lesz. „Ha nyerünk, ennek alapján mások is kérhetik a perújrafelvételt a szomorú emlékű katonai törvényszékek, illetve a népbíróságok ítéletei ellen. Egy jogállamban viszont az lenne a természetes, ha a politikum végre elrendelné a múlt rendszer áldozatainak alanyi jogon való rehabilitálását” – vélekedett Kincses.
A jogász hozzátette: már csak az is másfél éves hercehurcát jelentett, amíg a hatóságok kiderítették, ki illetékes egyáltalán újratárgyalni az ötven évvel ezelőtti ügyet.
Amennyiben Romániában elveszítené a pert, Szabó Emilné és jogi képviselője a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulna.
„Ez lenne Szoboszlay Aladár testvérének az utolsó reménye. Különben a Magyarországon élő hölgy nagyon hosszú ideig abban is reménykedett, hogy testvérét élve láthatja viszont. A ’89-es fordulat után rögtön átjött Temesvárra, és Szoboszlay Aladár szabadon bocsátását várta. Akkor tudta meg, hogy testvérét harmincegy évvel azelőtt lelőtték” – mondta el Kincses.
Székelyföld nem lehet a NER játszótere – írta a Tisza Párt elnöke szombati, erdélyi látogatásáról szóló közleményében; a látogatásról videót is feltöltött a Facebook-oldalára.
A jövő héten újraindítják a dévai vár hírhedt, eredetileg csaknem 4 millió euróba kerülő új felvonóját, amelyet tavaly márciusban avattak fel, de mindjárt másnap elromlott, majd többször is üzemképtelenné vált.
Nyílt levélben fordult Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát az őt a rendházból kilakoltatni akaró városi önkormányzat fejéhez, Florin Birta polgármesterhez, miután az elöljáró levélben javasolt találkozót.
Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
Augusztus elsején, pénteken megkezdte lelkészi szolgálatát Csíksomlyón Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány és az erdélyi gyermekotthon-hálózat alapítója. Böjte Csaba Tusnádfürdőről kerékpárral tette meg az utat Csíksomlyóig.
Halálos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében, a megyeszékhelyhez közeli Zimándköz határában. A balesetben egy magyarországi kamionos és egy aradi nő volt érintett, utóbbi életét vesztette.
Egyre nagyobb területet hálóz be Romániában az e-SIGUR közúti ellenőrző- és bírságolórendszer, amely egyelőre mobil sebességmérők révén „szedi áldozatait”, viszont hamarosan több száz fix traffipaxot is kihelyeznek országszerte.
Kitiltották a Magyar Nemzet képviselőit a Tisza Párt erdélyi szervezetének nagyadorjáni táborából, miután megjelent a budapesti lap online felületén a pénteki megnyitóról írt tudósítás.
A békésen alvó, majd a hirtelen telefoncsörgésre felriadó, ettől még kissé öntudatlan nyugdíjas korosztályú személyeket vették „célkeresztbe” a csalók.
A hegyimentő-szolgálat egy „rendkívül fontos” szervezet, amellyel a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya szorosan együttműködik, de a finanszírozása nem a központi hatóságok hatáskörébe tartozik – közölte Raed Arafat, a DSU vezetője.