2009. május 19., 09:052009. május 19., 09:05
A család két, 1940-ből származó adásvételi szerződéssel igazolta a tulajdonjogát, és a megyei földosztó bizottság ezek alapján döntött. Munteanu szerint bírósági döntés mondja ki, hogy ezek a szerződések érvénytelenek, ugyanakkor a testület különben sem dönthetett volna ezek alapján, mert a dokumentumok szerint az Apor-család nem pénzért, hanem bizonyos feltételek teljesítésével kaphatta meg az erdőket.
Nincs bizonyíték arra, hogy a nemesi család teljesítette a feltételeket, és valóban birtokába kerültek az erdők, hangsúlyozta a kormánymegbízott, aki szerint a levéltári iratokban a terület egy része a budapesti ifjúsági szövetkezet nevére van telekkönyvezve. Munteanu szerint a megyei földosztó bizottságban öt-öt tag szavazott a visszaszolgáltatás ellen és mellette, így az akkori elnök, György Ervin voksa döntött az ügyben. Munteanu akkor a prefektúra jogi osztályának igazgatójaként volt a földosztó bizottság tagja, és a restitúció ellen szavazott. Kifejtette, a „törvénytelenség” felett prefektusként sem hunyhat szemet, ezért kéri a döntés megsemmisítését.
Apor Csaba, a torjai Apor báró egyik örököse a Krónika kérdésére elmondta, bíznak az igazságszolgáltatásban, és abban, hogy nem veszítik el jussukat. „Adásvételi szerződéssel, bekebelezési engedéllyel tudjuk bizonyítani, hogy az erdő a család tulajdonában volt, ugyanakkor okmányokkal tudjuk igazolni, hogy a területeket az 1943 és 1949 közötti időszakban a család használta” – fejtette ki Apor Csaba.
Mint mondta, húsz éve harcolnak igazukért, a helyi és a megyei földosztó bizottságok döntését az állami erdészet a bíróságon támadta meg, és a perben az Apor-család javára született jogerős döntés.
Codrin Munteanu a visszaszolgáltatás ütemével is elégedetlen, és kilátásba helyezte, hogy szigorúan megbírságolja a helyi földosztó bizottságok elnökeit. A visszaszolgáltatási törvények alapján Kovászna megyében összesen 105 371 visszaigénylési kérést nyújtottak be, ebből a húsz év alatt 63 546-ot oldottak meg, a visszaigénylések alig több mint 60 százalékát. Összesen 53 ezer birtoklevelet állítottak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkezdődtek a temesvári Forradalom Útvonalának kialakítási munkálatai, melyek keretében a bánsági nagyvárosban megjelölik az 1989-es romániai forradalom legfontosabb helyszíneit.
Az Erdélyi Fejedelemség központjának számító ingatlanegyüttes épületszárnyát 7,3 millió euróból restaurálják.
Európai uniós finanszírozással megvalósuló együttműködés keretében csökkenhet a levegő- és vízszennyezés a magyar–román határ mentén fekvő két nagyvárosban. A Nagyváradot és Békéscsabát érintő projekt értéke mintegy 2,5 millió euróra rúg.
Egy csapásra hatalmas ismertségre tett szert a közéletben a Nyárád-menti Nagyadorján, ahol első alkalommal szervezte meg erdélyi táborát a Tisza Párt.
Országszerte meleg lesz a következő két hétben, záporok, zivatarok csak ennek a hétnek az első felében várhatók – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kéthetes előrejelzéséből.
Középkori temetőre bukkantak a régészek a lugosi Iulia Hașdeu Gimnázium udvarán. Bár a feltárási munkálatoknak eddig csak 10 százalékát végezték el, már 53 sírt azonosítottak a középkori temetőben, amelyek a 16. század közepétől 1820-ig datálhatók.
Egy személy életét vesztette, egyet pedig súlyos állapotban szállított kórházba a SMURD helikoptere, miután hétfőn a 76-os országúton, Bihar megyében összeütközött két autó.
Meghalt vasárnap délután egy ötéves gyermek, miután a Beszterce-Naszód megye Újős (Fântânele) településen beleesett a kultúrotthon szennyvízülepítő tartályába.
Keményen beolvasott a Tisza Pártnak Sabin Gherman kolozsvári újságíró annak kapcsán, hogy az ellenzéki alakulat Maros megyében rendezett táborába nem engedték be számos sajtóorgánum munkatársát.
2024-ben visszaesett Romániában az újraerdősített területek nagysága, különösen a tűlevelű és lombos fajok esetében. Összesen valamivel több mint 25 ezer hektárra terjedtek ki az erdőmegújítási munkálatok.
Látogatottsági adatok