2009. december 11., 10:302009. december 11., 10:30
A dicsőszentmártoni törvényszéken már két meghallgatás zajlott le annak a pernek a keretében, amelyet egy holland magánszemély, Heijmen Westerveld, illetve három civil szervezet indított a mikefalvi polgármesteri hivatal, a községi önkormányzat, valamint a Maros Megyei Tanács ellen. A haranglábiak szerint a peres ügy mögött külföldi emberjogi és segélyező szervezetek viszálya áll.
Heijmen Westerveld a 2000-es évek elején nagy elképzelésekkel érkezett Haranglábra – idézi fel a Krónikának Kertész István mikefalvi jegyző. „Az volt a terve, hogy megtanítja gazdálkodni, élni a roma közösséget. Lovakat vásárolt, baromfit, csakhogy a lovakat nem volt miből tartani, mert a romáknak földje nincs, takarmányt nem tudtak beszerezni” – ecseteli. Másoktól azonban úgy tudjuk, Westerveld lényegében hittérítőként jött Haranglábra.
„A sajtóból értesültünk róla, hogy a polgármesteri hivataltól valamiféle kártérítést követel a holland férfi negyven család számára, amelyek a cigánytelepen laknak. Családonként 3000 eurót, mert azt állítja, hogy enynyi hasznuk lett volna az ő akcióiból, ha véghez tudta volna vinni azokat. Három szervezet és egy magánszemély, Heijmen Westerveld a felperes” – részletezte Kertész István. A sajtóhoz is eljuttatott törvényszéki beadványt az Arma Lazarus, a Sammenleven Volgens Bijbelse, valamint a Joshua Roma Agro Traditional Westerveld egyesület írta alá, ez utóbbit Mikefalván jegyezték be.
Westerveld jelenleg Hollandiában tartózkodik, és csak a következő tárgyalásra, januárban tér vissza Romániába, tudjuk meg a helyszínen. Álláspontját viszont részletesen megismerhetjük abból a tájékoztatóból, törvényszéki beadványból, amelyet eljuttatott a sajtóhoz is. Szerinte a mikefalvi önkormányzat és közvetve a megyei tanács 2000. és 2009. között „szisztematikusan akadályozta a nemzetközi segélyszervezetek és emberjogi szervezetek akcióit”, amelyek mögött az Amerikai Egyesült Államok kormányának szegénységfelszámoló programja áll. A törvényszéki beadvány szerint a község képviselő testülete több haranglábi roma gyerek haláláért felelős, ezért azt indítványozzák, hogy a polgármester kerüljön rács mögé, amiért embertelen sorsban tartja a haranglábi roma közösséget.
„Az említett periódusban az önkormányzatnak senkivel nem volt szerződése, minket nem kértek meg semmire ilyen téren” – állítja azonban a mikefalvi jegyző, aki átiratot küldött a dicsőszentmártoni törvényszéknek, amelyben jelezte: nem akadályoztak semmiféle humanitárius akciót. „Igaz, hogy tavaly többször is azt kérte tőlünk ez a holland férfi, hogy kössünk együttműködési szerződést. De ez a téma nem is került a helyi tanács elé, mert Westerveld úr lehetetlen dolgokat követelt.
Például azt, hogy mi biztosítsunk ingyenesen telkeket, adjunk erdőt az ő Haranglábon bejegyzett cégének. Arra is felszólított minket, hogy építsünk házat a romáknak, de erre nekünk nincs anyagi alapunk. A földek, erdők magántulajdonban vannak. Hogy vegyük el valakitől ezeket, hogy odaadjuk neki vagy a romáknak? Mi, az új vezetőség nem tehetünk arról, ha a korábbi elöljárók vagy tanácsosok szóbeli ígéretet tettek valakiknek. Leírva semmi nincs, tehát minket nem terhel jogi felelősség” – szögezi le Kertész.
Egy további vád az, hogy a polgármesteri hivatal lebontotta a cigányok házait, és úgymond gettót épített számukra, elkülönítve őket a más nemzetiségű lakosságtól, amit tiltanak a nemzetközi jogszabályok. Mindez abban az időszakban történt, amikor Szilágyi Sándor előbb alpolgármester, majd 2004. és 2008. között polgármester volt. „A cigányok a Harangláb határában levő domboldalban, földbe vájt odúkban laktak, amelyeket hulladék anyaggal fedtek be.
Aztán jött egy finn polgár, Mauri Ojala volt hajóskapitány, aki házakat épített nekik. 2004-ben hat ház készült el és kettőnek az alapja, de azok végül nem épültek fel” – idézi fel Szilágyi. Hozzáteszi: akkoriban rengeteg eső esett. A cigányok maguk döntötték le sárházaikat, és foglalták el a finn házakat, amiket azonban néhány év alatt le is laktak. Most egy-egy téglaházban 10-12 család zsúfolódik össze. Egyeseken már ajtó sincs, döngölt föld a padlójuk, a födémeket, csatornákat pedig eladták a romák, így ma már a téglaépületeket is kukoricakóré fedi. Azok a családok, amelyek nem férnek be a négy „finn” házba, vályogból tákoltak maguknak lakóalkalmatosságokat.
„Igazából az történt, hogy a holland sok pénzt költött el. Különböző szervezetek rábízták a segélyösszegeket, ám nem tud elszámolni. Mauri Ojalára próbálja kenni a felelősséget. Ez segélyszervezetek közötti harc tulajdonképpen” – véli a nyugalmazott polgármester, Szilágyi Sándor. „Persze, mi örvendtünk, hogy a finn mégis épített valamit. Az, hogy mi gettóba költöztettük a cigányokat, nem igaz. Soha nem laktak benn a faluban. Innen-onnan érkeztek, nomád cigányok voltak, s önkényesen elfoglalták azt a területet, ahol élnek. Maurinak nem volt építési engedélye, a házak nincsenek telekkönyvezve.
Mauri román feleséget vett el Radnót mellől, gyerekük született, s mikor az iskoláskorú lett, három éve visszamentek Finnországba. Neki itt több hektár földje van, s azt helyiekkel művelteti” – magyarázza Szilágyi. Mint mondja, a siralmas haranglábi roma telep problémája a bukaresti hatóságokhoz is eljutott, a Tăriceanu-kormány romaügyi megbízottja kiszállt a helyszínre, de ennek a látogatásnak nem volt semmilyen konkrét eredménye. A romániai holland nagykövet is járt korábban Haranglábon, hogy megnézze: mire jutottak a romák holland támogatással.
A volt elöljáró arra is kitért, hogy Heijmen Westerveld felépíttetett ugyan egy közösségi házat, szegénykonyhát, szociális otthont akart működtetni, de nem a megfelelő módon kezelte a romákat, együtt élt velük, sokszor meg is verték őt. A program pedig dugába dőlt.
A második alperes, a Maros Megyei Tanács alelnöke, Szabó Árpád úgy véli: „A felperes tévedésben van, azt hiszi, hogy a mikefalvi önkormányzat alá van rendelve a megyei tanácsnak. Lehet, hogy ez Hollandiában így van. De itt erről szó sincs. Tehát minket ténylegesen nem terhel semmilyen felelősség”.
Balázs-Kovács Zoltán technológia- és informatikatanár több éve oktat Haranglábon. „A 107 gyerek fele roma nemzetiségű. A roma gyerekek többsége a telepről jár, azaz inkább nem jár iskolába. Ha sok eső esik, nem lehet átvergődni a telepet és falut elválasztó sártengeren. Nagy probléma, hogy óvodába egyáltalán nem járnak. Ezért idén nyári óvodát szerveztünk számukra, hogy valamire mégis megtanítsuk őket, mire iskolába kerülnek” – részletezi a nehézségeiket a tanár. A Mikefalva községhez tartozó hét iskola közös igazgatója, Balázs-Kovács Erzsébet arról tájékoztat, hogy a haranglábi iskolát az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) is feljelentették.
„Azzal vádoltak bennünket, hogy elkülönítjük a gyerekeket. Csakhogy olyan állapotban jönnek iskolába, hogy nem lehet egy padba ültetni őket azokkal, akik a faluban élnek. Mi próbáltuk rendezni a helyzetet. Mikor a roma gyerekek megérkeznek, megmosdatjuk őket, köpenyt, zoknit, cipőt adunk rájuk – ezeket saját pénzünkből vásároltuk. De egy idő után ők maguk váltak ki a többiek közül. Ezért az összes roma gyerekkel egyetlen tanítónő foglalkozott.
Ekkor ment a feljelentés ellenünk. Pedig voltak eredmények. Most inkább nem jönnek iskolába. Vagy nagyon ritkán. Sajnos állandóan fertőzöttek, tetvesek, rühjárvány is volt az iskolában” – panaszolja az igazgatónő. A magyar és román szülők a prefektúrán emeltek panaszt, amiért az iskolában meghűtik, megbetegítik a csemetéiket, mivel a roma gyerekek miatt állandóan szellőztetni kell. Azért is aggódnak, hogy a cigány gyerekek betegséget terjesztenek.
A prefektus, valamint a diszkriminációellenes tanács utasítására eközben a tanárok, tanítók továbbra is próbálják közös osztályban tartani a különböző nemzetiségű tanulókat. A tanár házaspár extrém esetekről is beszámolt. Például nemrég az egyik roma gyerek a tanteremben, a tanár és a kollégái szeme láttára tolta le nadrágját, s ott végezte a nagydolgát. Majd mintha mi sem történt volna, visszaült a padba.
A tanár házaspár kalauzolásával vergődünk ki a romatelepre. A felnőtt cigányok egymás szavába vágva, magyarul, románul, cigányul sorolják panaszaikat, kéréseiket: „Építsenek nekünk házakat.... Egy házban tíz-tizenkét család vagyunk... Senki nem dolgozik... Nincs munka, nincs vizünk, ételünk... A szászcsávási cigány gyerekek kapják a magyar pénzt, de nekünk nem adnak, mert román iskolába mennek a gyermekeink. Adjon valami ételt a prímár... Meghalunk... Hideg van... Amit ad, a 20 lejt, a „szocsiálpénzt”, azt b...a meg!”
A tanároktól tudjuk, hogy a roma szülők közül többen arra kényszerítik gyerekeiket, hogy Dicsőszentmártonban kolduljanak, s ha nem hoznak haza megfelelő mennyiségű pénzt, akkor a gyerekeket kegyetlenül megverik. A gyerekkorból éppen kinőtt fiatalok rendszeresen kukáznak Dicsőben.
„Az igazság valahol a középúton van. Én sok mindenben nem értek egyet Heijmen Westervelddel, nem úgy dolgozott, ahogy kellett volna, de az is tény, hogy a helyi hatóság semmit nem tesz annak érdekében, hogy ezt a roma közösséget kimozdítsa a középkori állapotból, amiben sínylődnek” – fogalmaz a Roma Párt Maros megyei szervezetének a vezetője, Zelariu Petre, aki azonban elismeri, hogy ő is segített Westerveldnek a per beindításában. „Nem hiszem, hogy bármilyen kártérítést is kapjon ő vagy a segélyszervezetek vagy éppen a roma családok, mert a polgármesteri hivatalt törvényesen nem terheli felelősség. A tulajdonképpeni célunk a perrel az volt, hogy felhívjuk az ország, a világ figyelmét a katasztrofális haranglábi helyzetre” – summáz Zelariu.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.