A mutációktól függ az ötödik hullám súlyossága – Szakértők a járvány nyugat-európai berobbanásáról

•  Fotó: Komka Péter/MTI

Fotó: Komka Péter/MTI

Az immunizálatlan gyermekek és az oltatlanok még mindig nagy száma miatt robbanhatott be ismét Nyugat-Európában a koronavírus-járvány a Krónikának nyilatkozó szakértők szerint. Felhívják a figyelmet, hogy a korlátozások célja továbbra is az: csökkenteni az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomást, minimalizálni az emberveszteséget.

Pap Melinda

Bíró Blanka

2021. november 23., 19:122021. november 23., 19:12

2021. november 24., 10:452021. november 24., 10:45

Imre Mihály kutatóorvos szerint nem kizárt, hogy a jelenlegi nyugat-európai helyzet épp a romániai negyedik hullám következménye. A marosvásárhelyi orvosi egyetem oktatója a Krónikának rámutatott: a jelenleg alacsony romániai esetszámoknak két oka van. Az egyik, hogy a negyedik hullám alatt nagyon sokan átestek a betegségen, hiszen a hivatalos statisztika nem a reális fertőzöttséget mutatja, amely valójában a hivatalos számok tízszerese volt.

Idézet
„A negyedik hullám során megfertőződtek, és a beoltottak száma lassan-lassan közelíti a nyájimmunitás hatását, így az esetszámok is csökkennek”

– hívta fel a figyelmet. A másik ok, hogy keveset tesztelünk. Románia ellenpéldájaként Németországot, Ausztriát, Magyarországot említette, ahol nő az esetszám, mivel többet tesztelnek, így reálisabb képet kapnak a pandémiáról.

„A másik ok, hogy a vírus az oltottak között is terjed” – mutatott rá az ok-okozati kapcsolatra a szakember, emlékeztetve, Németországban 65 százalék körüli az oltottsági arány, tehát 80 millió lakosból 50 milliónyian oltottak.

Idézet
„Még mindig van 30 millió lakos, aki nincs, ezek között a delta variáns rettenetesen tud garázdálkodni, hiszen esetében a nyájimmunitás 80–90 százaléknál kezd mutatkozni. De a delta variánssal szemben az oltások sem százszázalékos hatékonyságúak, mintegy 80 százalékban védenek, így a beoltottak 20 százaléka elkaphatja és terjesztheti a vírust. Persze nem ugyanolyan mértékben és sebességgel, de terjesztheti”

– mutatott rá a szakember. Imre Mihály szerint ha ezt a két okot összevetjük, választ kapunk a nyugat-európai nagy esetszámra. Azonban az, hogy mennyire más a helyzet, a súlyos betegek és halottak számából derül ki.

•  Fotó: Barabás Orsolya Galéria

Fotó: Barabás Orsolya

„Honnan tudjuk, hogy valamit jobban csinálnak? Onnan, hogy Németországban pár napja 500 ezer körüli volt az aktív fertőzöttek száma, és ebből 2000 eset volt kórházban középsúlyos és súlyos állapotban. Ez 0,5 százalék. Romániában ez az arány 5–10 százalék között mozog. Óriásiak a különbségek” – hangsúlyozta.

Hozzátette, azt sem tudni még, hogy a nyugat-európai 4. hullám milyen vírusvariánssal zajlik, még mindig a delta variáns terjed, vagy a delta plusz, esetleg másik mutáció.

„Ha mutációval állunk szemben, akkor nem védettek, akik átestek a fertőzésen” – szögezte le a kutatóorvos.

„A vírus is utazik”

Felmerül: mivel pandémiáról van szó, fontos lenne, hogy az oltási folyamat a világ minden részén párhuzamosan folyjon, a vakcina a szegényebb országokba is eljusson, megakadályozva ezzel a tömeges megfertőződést, az új mutációk kialakulását.

Imre Mihály elmondta: a járvány egyes hullámai csak helyi szinten zajlanak egyszerre, régiónként már nem történik párhuzamosan, európai szinten is nagy a különbség.

„Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor követ dobunk egy kis tóba: annak helyén hullám keletkezik, nekicsapódik a partoknak, onnan visszacsapódik, és lesz egy nagy összevisszaság, egyszer itt lesz nagyobb, egyszer máshol. Elképzelhetőnek tartom – sajnos nem tudjuk már követni az epidemiológiai ankétokat, az egészségügyi rendszer nem bírja meg –, hogy Románia nagy szerepet játszott abban, hogy Nyugat-Európában elindult a 4. hullám, és ilyen nagy méretet ölt” – mutatott rá az összefüggésekre.

Hangsúlyozta: nem szabad elfeledni, hogy a vírus „utazik”, nem vagyunk bezárva, repülőn, vonaton visszük magunkkal.

Idézet
„Afrikába, Ázsiába, ott elterjed, kialakul egy másik mutáció, onnan visszahozzák. Tehát a vírus messze el tud jutni, és amíg a világ minden egyes régiója nem fogja elérni azt a bizonyos fokú immunitást, kevés esélye van, hogy ez lecsillapodjon. Főleg, ha folyamatosan újabb és újabb mutációk jelennek meg”

– hangsúlyozta a kutató. Hozzátette, előnyünk, hogy ha találkoztunk vele, van egy bizonyos fokú felkészültségünk.

Biológus: ez fegyverkezési verseny
Az új vírusok megjelenése az egyre intenzívebb emberi tevékenységgel áll összefüggésben, hiszen azáltal, hogy behatolunk a dzsungelekbe, kivágjuk őket, rengeteg exotikus betegség jelenhet meg – mondta a Krónikának Mátis Attila biológus. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatója rámutatott: az új, eddig érintetlen területek meghódítása által kialakul egy kontaktzóna, és a vírus „átugrik” az egyik fajról a másikra. „Rengeteg ilyen eset volt az Ebolától az AIDS-ig. Ez a vírus is ilyen, és még sok jöhet” – mondta. Hozzátette, a fajok közötti váltás akkor történik meg, hogyha nagy egy populáció, akárcsak a 8 milliárdos emberi faj, vagy annak háziállatai. „De olvadnak ki a jégtakarók is, onnan is jöhetnek új vírusok. Még sok ilyen lesz, egyre durvább lesz a helyzet” – jelentette ki Mátis Attila, aki szerint ez egy új viszony, a járvány alatt „élőben követjük”, menet közben tanuljuk, mit is tehet egy új vírus. A biológus szerint a vírus is „túl akar élni”, felveszi a harcot az ellene küzdőkkel. „Ezek a vírusok arról híresek, hogy nagyon gyorsan tudnak mutálódni, egyre erősebbek. Az influenzavírus is évről évre »új ruhába öltözik«, így a test nem ismeri fel. Így a vakcinát is mindig »újra kell kalibrálni«, hogy hatékony legyen. Ez egy állandó versenyfutás, fegyverkezési verseny” – mutatott rá a biológus. (P. M.) 

„Ha nem is 100 százalékos, de 50–60 százalékos hatékonysággal tudunk védekezni ellene. Ebben segít nagyon a vakcina, hiszen nem kell átesnem a fertőzésen, hogy a szervezetem felismerje a vírust vagy annak valamelyik leszármazottját. Elég beoltatni magam” – magyarázta a vásárhelyi orvosi egyetem kutatásmódszertan professzora, aki szerint ezért lenne fontos, hogy valamennyi régió lakossága beoltassa magát.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Vannak jól bevált eszközök

Imre Mihály szerint az oltáson kívül is vannak hatékony eszközeink, melyekkel védhetjük azokat, akik még nem kaphatnak oltást, kezelést. „A gyerekeket mindenképp védeni kell. Felnőttként csak úgy tudom védeni a gyerekemet, ha beoltatom magam és betartom az óvintézkedéseket” – magyarázta a kutatóorvos, aki szerint a szellőztetés is fontos, iskolákban 20–30 percenként ki kellene szellőztetni.

Idézet
„Ezek a fegyverek állnak a rendelkezésünkre, sajnos még nincsenek újabbak. Jönnek a gyógyszerek, de drágák, sok a mellékhatás, csak felnőtteket lehet velük kezelni. Itt még nagyon sok akadály van, miközben nekünk vannak bevált eszközeink, mint a maszk, a kézfertőtlenítés és a távolságtartás, melyek könnyen használható, egyszerű eszközök. És persze az oltás, egyelőre az a legjobb eszköz”

– hangsúlyozta a kutató. Emlékeztetett, Romániában a nyári lazítások vezettek oda, hogy a 4. hullám ennyire súlyos lett, szerinte ez a politikusok rossz döntéseinek eredménye, aminek nem lenne szabad megismétlődni.

•  Fotó: Bede Laura Galéria

Fotó: Bede Laura

„Legalább mi tartsuk be a szabályokat, hogy elkerüljük a katasztrófát” – közölte, hozzátéve: lesz ötödik hullám is, melynek súlyosságát az épp terjedő vírusvariáns fogja meghatározni.

Rámutatott, Romániában egyelőre csak 45 százalékos az átoltottság, így ha a delta plusz vagy a delta más variánsa fog terjedni, újabb súlyos hullám jöhet.

És mivel a gyerekeket még nem tudjuk beoltani, az is elképzelhető, ez épp az ő irányukba tolódik majd el.

Fiatalok „viszik” a járványt

Egyébként azokban az országokban is növekszik az esetszám, ahol magas a felnőtt lakosság átoltottsági aránya, Fejér Szilárd vegyész-kutató szerint az oltatlanok járványhullámai következnek. A Pro Vitam diagnosztikai központ vezetője lapunknak kifejtette,

Ausztriában, ahol hétfőtől az egész országra kiterjedő lezárást léptettek életbe, az új fertőzések negyede a 14 év alattiak körében van, tehát akik nem kaphattak vakcinát.

A betegek fele 25 év alatti, a fiatalok „viszik” a járványt, viszont körükben akkor sem lenne magas az elhalálozások száma, ha nem zárnák le az országot. „A lezárást azért léptetik életbe, mert komolyan veszik a járványkezelést, és a lehető legalacsonyabb szintre akarják minimalizálni az elhalálozások számát” – véli a kutató.

Szerinte Románia szeptemberben kellett volna ugyanezt meglépje, ám mivel nem tette meg, óriásiak voltak a veszteségek, a halottak száma. A magas átoltottságú országokban is az oltatlan, idősebb és krónikus betegségekben szenvedők vannak veszélyben, az óvintézkedésekkel őket próbálják védeni.

Idézet
„Azt nem értik az oltásellenesek, akik azt hangoztatják, hogy az oltottak is megfertőződhetnek, hogy a cél mindig is az volt: csökkenteni az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomást, minimalizálni az emberveszteséget. Ezt teszi most Ausztria a lezárásokkal”

– részletezte Fejér Szilárd. A kutató elmondta, azt tapasztalják, hogy az oltás harmadik dózisa után sokkal erősebb az immunválasz, mint az első két adag után. Nagyságrendileg akár tízszeres is lehet az antitesttermelés, ám arra még nincs válasz, hogy ez az immunitás mennyi ideig tart, hiszen nem olyan rég adják a harmadik dózist.

•  Fotó: MTI/Balogh Zoltán Galéria

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az viszont látszik, hogy azokban az országokban, ahol bevezették a harmadik dózist, és nagy számban beoltották ezzel a lakosságot, gyakorlatilag egy-két héten belül megfordult az elhalálozási trend az idősebb nemzedék tagjai között.

Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az idősebbek számára nagyon fontos, hogy megkapják a harmadik oltást is, az leginkább számukra javallott. A fiatalabb nemzedékek tagjainak tulajdonképpen mindegy, kaptak-e harmadik dózist, mert kettő után is szereznek annyi védelmet, hogy a fertőzés nem lesz olyan súlyos lefolyású, nem kerülnek kórházba.

Kérdésünkre, mikor enyhül annyira a világjárvány, hogy esetleg csak szezonálisan fertőzzön az új koronavírus, Fejér Szilárd kifejtette, ez országonként változó, és függ az átoltottsági aránytól. Például Angliában már nagy vonalakban ez megtörtént, ott a felnőtt lakosság 95 százalékában kimutatható antitest, ezért endémiássá válhat a koronavírus, tehát szezonálisan fertőz, célzottan kell majd esetleges járványkorlátozásokat bevezetni, és minimális elővigyázatossággal meg lehet akadályozni az elhalálozásokat.

A sepsiszentgyörgyi kutató arra is kitért, azokban az országokban fontos a kiskorúak immunizálása, ahol még magas a fertőzésre fogékony, veszélyeztetett, oltatlan felnőtt lakosság száma.

Rámutatott, nem tudhatjuk, meddig tud még a vírus alakulni, egyelőre nem úgy néz ki, hogy hirtelen felütheti a fejét egy újabb mutáció, de ennek a lehetőségét teljesen nem lehet kizárni. „Nehezen tudok elképzelni olyan mutációt, amely jobban terjed, mint a delta variáns, ezt a fertőzőképességet nehéz felülmúlni” – mondta a kutató.

Magasabb átoltottság, kevesebb elhalálozás
Noha Romániában csökkenésnek indult a fertőzöttek száma, nemzetközi összevetésben kiderül: azokban az országokban, ahol magas az átoltottság, ott a kórházi és a halálesetek lakosságarányos száma alacsonyabb, mint a harmadik hullámban, ahol viszont alacsonyabb a beoltottak száma, ott súlyos és halálos esetből is több van, mint korábban. Például Izraelben és Portugáliában, ahol 80 százalék fölötti az átoltottság, az intenzív osztályon ápolt fertőzöttek száma egymillió főre számítva 10, illetve 8, míg Romániában 90. Az elhunytak száma tekintetében európai viszonylatban Románia szintén rosszul, a 4. helyen áll, nálunk 14 elhalálozás jut egymillió főre (a legtöbb, 20 Bulgáriában), miközben Portugáliában 0,9. Lakosságarányosan magas a koronavírusos mortalitás Horvátországban (46 százalékos az átoltottság), Lettországban (átoltottság 61%), Magyarországon (60) is, miközben a 70 százalékos átoltottságot meghaladó Spanyolországban, Dániában, Olaszországban, Franciaországban, Finnországban alacsony, egymillió főre vetítve nem éri el az 1-et. (Krónika) 

•  Fotó: ourworldindata.org Galéria

Fotó: ourworldindata.org

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon

Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon
2025. július 11., péntek

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy

A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy
2025. július 11., péntek

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában

Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában
2025. július 11., péntek

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban

Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban
2025. július 11., péntek

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése

Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése
2025. július 10., csütörtök

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
2025. július 10., csütörtök

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak

A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra

A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra
2025. július 10., csütörtök

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem
2025. július 10., csütörtök

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt

Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt