– hívta fel a figyelmet. A másik ok, hogy keveset tesztelünk. Románia ellenpéldájaként Németországot, Ausztriát, Magyarországot említette, ahol nő az esetszám, mivel többet tesztelnek, így reálisabb képet kapnak a pandémiáról.

„A másik ok, hogy a vírus az oltottak között is terjed” – mutatott rá az ok-okozati kapcsolatra a szakember, emlékeztetve, Németországban 65 százalék körüli az oltottsági arány, tehát 80 millió lakosból 50 milliónyian oltottak.

– mutatott rá a szakember. Imre Mihály szerint ha ezt a két okot összevetjük, választ kapunk a nyugat-európai nagy esetszámra. Azonban az, hogy mennyire más a helyzet, a súlyos betegek és halottak számából derül ki.

„Ha mutációval állunk szemben, akkor nem védettek, akik átestek a fertőzésen” – szögezte le a kutatóorvos.

„A vírus is utazik”

Felmerül: mivel pandémiáról van szó, fontos lenne, hogy az oltási folyamat a világ minden részén párhuzamosan folyjon, a vakcina a szegényebb országokba is eljusson, megakadályozva ezzel a tömeges megfertőződést, az új mutációk kialakulását.

„Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor követ dobunk egy kis tóba: annak helyén hullám keletkezik, nekicsapódik a partoknak, onnan visszacsapódik, és lesz egy nagy összevisszaság, egyszer itt lesz nagyobb, egyszer máshol. Elképzelhetőnek tartom – sajnos nem tudjuk már követni az epidemiológiai ankétokat, az egészségügyi rendszer nem bírja meg –, hogy Románia nagy szerepet játszott abban, hogy Nyugat-Európában elindult a 4. hullám, és ilyen nagy méretet ölt” – mutatott rá az összefüggésekre.

Hangsúlyozta: nem szabad elfeledni, hogy a vírus „utazik”, nem vagyunk bezárva, repülőn, vonaton visszük magunkkal.

– hangsúlyozta a kutató. Hozzátette, előnyünk, hogy ha találkoztunk vele, van egy bizonyos fokú felkészültségünk.

„Ha nem is 100 százalékos, de 50–60 százalékos hatékonysággal tudunk védekezni ellene. Ebben segít nagyon a vakcina, hiszen nem kell átesnem a fertőzésen, hogy a szervezetem felismerje a vírust vagy annak valamelyik leszármazottját. Elég beoltatni magam” – magyarázta a vásárhelyi orvosi egyetem kutatásmódszertan professzora, aki szerint ezért lenne fontos, hogy valamennyi régió lakossága beoltassa magát.

– hangsúlyozta a kutató. Emlékeztetett, Romániában a nyári lazítások vezettek oda, hogy a 4. hullám ennyire súlyos lett, szerinte ez a politikusok rossz döntéseinek eredménye, aminek nem lenne szabad megismétlődni.

És mivel a gyerekeket még nem tudjuk beoltani, az is elképzelhető, ez épp az ő irányukba tolódik majd el.

Fiatalok „viszik” a járványt

Egyébként azokban az országokban is növekszik az esetszám, ahol magas a felnőtt lakosság átoltottsági aránya, Fejér Szilárd vegyész-kutató szerint az oltatlanok járványhullámai következnek. A Pro Vitam diagnosztikai központ vezetője lapunknak kifejtette,

A betegek fele 25 év alatti, a fiatalok „viszik” a járványt, viszont körükben akkor sem lenne magas az elhalálozások száma, ha nem zárnák le az országot. „A lezárást azért léptetik életbe, mert komolyan veszik a járványkezelést, és a lehető legalacsonyabb szintre akarják minimalizálni az elhalálozások számát” – véli a kutató.

Szerinte Románia szeptemberben kellett volna ugyanezt meglépje, ám mivel nem tette meg, óriásiak voltak a veszteségek, a halottak száma. A magas átoltottságú országokban is az oltatlan, idősebb és krónikus betegségekben szenvedők vannak veszélyben, az óvintézkedésekkel őket próbálják védeni.

– részletezte Fejér Szilárd. A kutató elmondta, azt tapasztalják, hogy az oltás harmadik dózisa után sokkal erősebb az immunválasz, mint az első két adag után. Nagyságrendileg akár tízszeres is lehet az antitesttermelés, ám arra még nincs válasz, hogy ez az immunitás mennyi ideig tart, hiszen nem olyan rég adják a harmadik dózist.

Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az idősebbek számára nagyon fontos, hogy megkapják a harmadik oltást is, az leginkább számukra javallott. A fiatalabb nemzedékek tagjainak tulajdonképpen mindegy, kaptak-e harmadik dózist, mert kettő után is szereznek annyi védelmet, hogy a fertőzés nem lesz olyan súlyos lefolyású, nem kerülnek kórházba.

Kérdésünkre, mikor enyhül annyira a világjárvány, hogy esetleg csak szezonálisan fertőzzön az új koronavírus, Fejér Szilárd kifejtette, ez országonként változó, és függ az átoltottsági aránytól. Például Angliában már nagy vonalakban ez megtörtént, ott a felnőtt lakosság 95 százalékában kimutatható antitest, ezért endémiássá válhat a koronavírus, tehát szezonálisan fertőz, célzottan kell majd esetleges járványkorlátozásokat bevezetni, és minimális elővigyázatossággal meg lehet akadályozni az elhalálozásokat.

Rámutatott, nem tudhatjuk, meddig tud még a vírus alakulni, egyelőre nem úgy néz ki, hogy hirtelen felütheti a fejét egy újabb mutáció, de ennek a lehetőségét teljesen nem lehet kizárni. „Nehezen tudok elképzelni olyan mutációt, amely jobban terjed, mint a delta variáns, ezt a fertőzőképességet nehéz felülmúlni” – mondta a kutató.