A mutációktól függ az ötödik hullám súlyossága – Szakértők a járvány nyugat-európai berobbanásáról

Imre Mihály kutatóorvos szerint nem kizárt, hogy a jelenlegi nyugat-európai helyzet épp a romániai negyedik hullám következménye. A marosvásárhelyi orvosi egyetem oktatója a Krónikának rámutatott: a jelenleg alacsony romániai esetszámoknak két oka van. Az egyik, hogy a negyedik hullám alatt nagyon sokan átestek a betegségen, hiszen a hivatalos statisztika nem a reális fertőzöttséget mutatja, amely valójában a hivatalos számok tízszerese volt.

– hívta fel a figyelmet. A másik ok, hogy keveset tesztelünk. Románia ellenpéldájaként Németországot, Ausztriát, Magyarországot említette, ahol nő az esetszám, mivel többet tesztelnek, így reálisabb képet kapnak a pandémiáról.

„A másik ok, hogy a vírus az oltottak között is terjed” – mutatott rá az ok-okozati kapcsolatra a szakember, emlékeztetve, Németországban 65 százalék körüli az oltottsági arány, tehát 80 millió lakosból 50 milliónyian oltottak.

– mutatott rá a szakember. Imre Mihály szerint ha ezt a két okot összevetjük, választ kapunk a nyugat-európai nagy esetszámra. Azonban az, hogy mennyire más a helyzet, a súlyos betegek és halottak számából derül ki.

„Honnan tudjuk, hogy valamit jobban csinálnak? Onnan, hogy Németországban pár napja 500 ezer körüli volt az aktív fertőzöttek száma, és ebből 2000 eset volt kórházban középsúlyos és súlyos állapotban. Ez 0,5 százalék. Romániában ez az arány 5–10 százalék között mozog. Óriásiak a különbségek” – hangsúlyozta.

Hozzátette, azt sem tudni még, hogy a nyugat-európai 4. hullám milyen vírusvariánssal zajlik, még mindig a delta variáns terjed, vagy a delta plusz, esetleg másik mutáció.

„Ha mutációval állunk szemben, akkor nem védettek, akik átestek a fertőzésen” – szögezte le a kutatóorvos.

Felmerül: mivel pandémiáról van szó, fontos lenne, hogy az oltási folyamat a világ minden részén párhuzamosan folyjon, a vakcina a szegényebb országokba is eljusson, megakadályozva ezzel a tömeges megfertőződést, az új mutációk kialakulását.

Imre Mihály elmondta: a járvány egyes hullámai csak helyi szinten zajlanak egyszerre, régiónként már nem történik párhuzamosan, európai szinten is nagy a különbség.

„Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor követ dobunk egy kis tóba: annak helyén hullám keletkezik, nekicsapódik a partoknak, onnan visszacsapódik, és lesz egy nagy összevisszaság, egyszer itt lesz nagyobb, egyszer máshol. Elképzelhetőnek tartom – sajnos nem tudjuk már követni az epidemiológiai ankétokat, az egészségügyi rendszer nem bírja meg –, hogy Románia nagy szerepet játszott abban, hogy Nyugat-Európában elindult a 4. hullám, és ilyen nagy méretet ölt” – mutatott rá az összefüggésekre.

Hangsúlyozta: nem szabad elfeledni, hogy a vírus „utazik”, nem vagyunk bezárva, repülőn, vonaton visszük magunkkal.

– hangsúlyozta a kutató. Hozzátette, előnyünk, hogy ha találkoztunk vele, van egy bizonyos fokú felkészültségünk.

„Ha nem is 100 százalékos, de 50–60 százalékos hatékonysággal tudunk védekezni ellene. Ebben segít nagyon a vakcina, hiszen nem kell átesnem a fertőzésen, hogy a szervezetem felismerje a vírust vagy annak valamelyik leszármazottját. Elég beoltatni magam” – magyarázta a vásárhelyi orvosi egyetem kutatásmódszertan professzora, aki szerint ezért lenne fontos, hogy valamennyi régió lakossága beoltassa magát.

Imre Mihály szerint az oltáson kívül is vannak hatékony eszközeink, melyekkel védhetjük azokat, akik még nem kaphatnak oltást, kezelést. „A gyerekeket mindenképp védeni kell. Felnőttként csak úgy tudom védeni a gyerekemet, ha beoltatom magam és betartom az óvintézkedéseket” – magyarázta a kutatóorvos, aki szerint a szellőztetés is fontos, iskolákban 20–30 percenként ki kellene szellőztetni.

– hangsúlyozta a kutató. Emlékeztetett, Romániában a nyári lazítások vezettek oda, hogy a 4. hullám ennyire súlyos lett, szerinte ez a politikusok rossz döntéseinek eredménye, aminek nem lenne szabad megismétlődni.

„Legalább mi tartsuk be a szabályokat, hogy elkerüljük a katasztrófát” – közölte, hozzátéve: lesz ötödik hullám is, melynek súlyosságát az épp terjedő vírusvariáns fogja meghatározni.

Rámutatott, Romániában egyelőre csak 45 százalékos az átoltottság, így ha a delta plusz vagy a delta más variánsa fog terjedni, újabb súlyos hullám jöhet.

És mivel a gyerekeket még nem tudjuk beoltani, az is elképzelhető, ez épp az ő irányukba tolódik majd el.

Egyébként azokban az országokban is növekszik az esetszám, ahol magas a felnőtt lakosság átoltottsági aránya, Fejér Szilárd vegyész-kutató szerint az oltatlanok járványhullámai következnek. A Pro Vitam diagnosztikai központ vezetője lapunknak kifejtette,

Ausztriában, ahol hétfőtől az egész országra kiterjedő lezárást léptettek életbe, az új fertőzések negyede a 14 év alattiak körében van, tehát akik nem kaphattak vakcinát.

A betegek fele 25 év alatti, a fiatalok „viszik” a járványt, viszont körükben akkor sem lenne magas az elhalálozások száma, ha nem zárnák le az országot. „A lezárást azért léptetik életbe, mert komolyan veszik a járványkezelést, és a lehető legalacsonyabb szintre akarják minimalizálni az elhalálozások számát” – véli a kutató.

Szerinte Románia szeptemberben kellett volna ugyanezt meglépje, ám mivel nem tette meg, óriásiak voltak a veszteségek, a halottak száma. A magas átoltottságú országokban is az oltatlan, idősebb és krónikus betegségekben szenvedők vannak veszélyben, az óvintézkedésekkel őket próbálják védeni.

– részletezte Fejér Szilárd. A kutató elmondta, azt tapasztalják, hogy az oltás harmadik dózisa után sokkal erősebb az immunválasz, mint az első két adag után. Nagyságrendileg akár tízszeres is lehet az antitesttermelés, ám arra még nincs válasz, hogy ez az immunitás mennyi ideig tart, hiszen nem olyan rég adják a harmadik dózist.

Az viszont látszik, hogy azokban az országokban, ahol bevezették a harmadik dózist, és nagy számban beoltották ezzel a lakosságot, gyakorlatilag egy-két héten belül megfordult az elhalálozási trend az idősebb nemzedék tagjai között.

Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az idősebbek számára nagyon fontos, hogy megkapják a harmadik oltást is, az leginkább számukra javallott. A fiatalabb nemzedékek tagjainak tulajdonképpen mindegy, kaptak-e harmadik dózist, mert kettő után is szereznek annyi védelmet, hogy a fertőzés nem lesz olyan súlyos lefolyású, nem kerülnek kórházba.

Kérdésünkre, mikor enyhül annyira a világjárvány, hogy esetleg csak szezonálisan fertőzzön az új koronavírus, Fejér Szilárd kifejtette, ez országonként változó, és függ az átoltottsági aránytól. Például Angliában már nagy vonalakban ez megtörtént, ott a felnőtt lakosság 95 százalékában kimutatható antitest, ezért endémiássá válhat a koronavírus, tehát szezonálisan fertőz, célzottan kell majd esetleges járványkorlátozásokat bevezetni, és minimális elővigyázatossággal meg lehet akadályozni az elhalálozásokat.

A sepsiszentgyörgyi kutató arra is kitért, azokban az országokban fontos a kiskorúak immunizálása, ahol még magas a fertőzésre fogékony, veszélyeztetett, oltatlan felnőtt lakosság száma.

Rámutatott, nem tudhatjuk, meddig tud még a vírus alakulni, egyelőre nem úgy néz ki, hogy hirtelen felütheti a fejét egy újabb mutáció, de ennek a lehetőségét teljesen nem lehet kizárni. „Nehezen tudok elképzelni olyan mutációt, amely jobban terjed, mint a delta variáns, ezt a fertőzőképességet nehéz felülmúlni” – mondta a kutató.

• Fotó: ourworldindata.org