A 115 éve állított, majd elveszett Bocskai-táblára emlékeztető tabló (jobbra) és a Bocskai István erdélyi fejedelem életét bemutató tabló (balra)
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A 115 éve állított, ám időközben eltűnt Bocskai-táblára emlékeztető tablót helyeztek el a működésének 20. évfordulóját ünneplő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen pénteken az intézmény Rektori Hivatalának otthont adó kolozsvári Bocskai-házban.
2021. május 21., 17:352021. május 21., 17:35
2021. május 21., 17:402021. május 21., 17:40
A táblát eredetileg a három kolozsvári protestáns egyház állította a bécsi béke 300. évfordulóján Bocskai István fejedelem (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) szülőházában 1906-ban. A táblának azóta nyoma veszett, csupán a korabeli sajtó visszaemlékezéseiben és egyéb forrásokban fellelt részletek alapján készítettek új tablót.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke nyitóimájában visszaemlékezett azokra az időkre, amikor 1906. május 20-án a három kolozsvári protestáns egyház kegyelettel ünnepelte Bocskai István fejedelmet és az akkor 300. évfordulójához érkező bécsi békét.
– mondott köszönetet a püspök.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke imát mond
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és egyben a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, hogy Istennek sok ajándéka van, amit az embereknek adott, de ezek közül különleges nagy ajándék az emlékezés. „Az élőlények sorában csak mi kaptuk ezt az ajándékot, hogy vissza tudunk menni az úton, akár 100 vagy 1000 éveket is. Fel tudjuk eleveníteni azokat az eseményeket, amelyek az előttünk járókkal megtörténtek, és ez a tudás, ez a lehetőség adja meg az ember számára, hogy rendkívül sok mindent tanulhat belőle.
– mondta ünnepi beszédében Kató Béla.
Hozzátette, hogy az egyetem nevelői munkája az elmúlt húsz esztendőben rendkívül fontos volt, és hogy azokat a fiatalokat, akik oda járnak, ilyen módon nevelték, tudatosították bennük, hogy milyen gazdag örökségük van, és ezt az örökséget át kell venni, sajátjukká kell tenni és tovább kell vinni.
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke áldást mond
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Tonk Márton egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora aláhúzta, hogy az elmúlt húsz esztendőben az az épület egyformán vált a Sapientia egyetem szimbólumává, és a Bocskai-kultusznak az egyik fontos helyszínévé.
– emelte ki a rektor. Hozzátette, hogy húsz esztendő kellett ahhoz, hogy az intézmény abszolút teljesértékű egyetemmé váljon, és ez alatt a 20 év alatt letette a névjegyét a felsőoktatás asztalára. Mára már szerves része a romániai nemzeti felsőoktatási rendszernek, elismert része a Kárpát-medencei magyar felsőoktatásnak, ezen belül pedig Erdélyben az önálló magyar felsőoktatás zászlóshajója, valamint az elmúlt 5–10 év eredményezte azt, hogy nemzetközi elismerést is szerzett.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Dr. Lupescu Radu történész, az egyetem Kolozsvári Karának docense rövid történelmi betekintést nyújtott. Elmondta, hogy Bocskai István a magyar történelem egy nehéz periódusában uralkodott, a mohácsi csata utáni időszakban, amikor a Német-Római Birodalom és az oszmán birodalom hadakozott egymással Magyarország területén. Ekkor született Bocskai István.
Aztán megint háborúba sodródott az ország, megint a két birodalom kereszttüzében, a 15 éves háborúban, amit a lakosság nagyon megszenvedett. Az erdélyi nemesség utolsó reménye Bocskai István volt. Miután első lépésben Erdélyből, majd a Felvidékről is kiűzték a császári csapatokat, 1605-ben Erdélyben és Magyarországon is megválasztották fejedelemnek, egyre nagyobb hatalomra tett szert. Így kerül sor a bécsi tárgyalásokra, 1606-ban, és megszületett a béke.
A 19. században módosították az épületet, átalakították a homlokzatát, és ez volt az a pillanat, amikor behozták az emléktáblákat az épületbe, és miután semmi nem hirdette a homlokzatán, hogy itt született Bocskai, az itt élő Reményik család úgy döntött, hogy emléktáblával fogja megtisztelni a fejedelmet. Erre egy nagyszerű alkalom kínálkozott, a város 1906-ban megemlékezett az 1606-os eseményekről. Ekkor helyezték el az emléktáblát.
1941-ben Kelemen Lajos számol be ezekről az eseményekről, mivel akkor megindult egy mozgalom annak érdekében, hogy az elpusztított kolozsvári emléktáblákat visszahelyezzék. Erre nem került sor és lényegében idén sikerült kompenzálni ezt a hiányt” – fejtette ki Lupescu Radu.
Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.
Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.
Templomokat lehet meglátogatni egy új kezdeményezés keretében, amit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) indított a múzeumok éjszakája mintájára.
A súlyos pénzbüntetés és a hatósági tilalom ellenére továbbra is üzemeltettek egy homok- és kavicsbányát az Arad megyei Újpanád (Horia) környékén. A környezetvédelmi felügyelőség újabb bírságot szabott ki, és elrendelte a tevékenység felfüggesztését.
Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet – jelentette ki Kövér László házelnök Kolozsváron.
Beiktatták tisztségébe pénteken Soós Zoltánt, Marosvásárhely újraválasztott polgármesterét, és a helyi közgyűlés is megalakult, melyben az RMDSZ-nek van a legtöbb képviselője. Soós a parttalan vitáktól hangos képviselő-testület támogatását kérte.
A brassói regionális kórház projektjét az USR-s önkormányzat „túlméretezte”, amikor módosított az eredeti terven – jelentette ki Brassóban tartott pénteki sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter.
Az új, szakmai kutatások fényében fogalmaz meg javaslatokat a kisebbségi diákok románnyelv-oktatására összpontosító, szakmai szempontú beadvány, amellyel az oktatási minisztériumhoz fordult a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Köröz a rendőrség egy ismeretlen gépkocsivezetőt, aki csütörtök este halálra gázolt egy 67 éves gyalogost Aranyosegerbegy (Viişoara) község területén, majd elhajtott a baleset helyszínéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!