Kulcsár-Terza József bízik abban, hogy a szenátusi vitára még az őszi ülésszak folyamán sor kerül (archív)
Fotó: Facebook/Kulcsár Terza József
A szenátus döntéshozó kamaraként beláthatatlan ideig halasztgathatja a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet a képviselőház szerdai ülésén szavazott le.
2018. április 12., 22:212018. április 12., 22:21
2018. április 12., 22:222018. április 12., 22:22
Erre Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő a törvénykezdeményezést beterjesztőjeként csütörtökön hívta fel a figyelmet sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett, a képviselőháznak május 21-éig kellett megvitatnia a tervezetet – ellenkező esetben hallgatólagosan átment volna az alsóházon –,
Kulcsár-Terza József azonban bízik abban, hogy a szenátusi vitára még az őszi ülésszak folyamán sor kerül. A képviselő különben úgy értékeli, az autonómia ügye kimozdult a holtpontról, s bár 28 év alatt nem tárgyaltak megfelelőképpen a témáról, a párbeszédet folytatni kell a román politikummal, mert „van esély a győzelemre”.
– szögezte le a politikus. A sajtótájékoztatón különben a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) több helyi képviselője részt vett, akiknek Kulcsár-Terza megköszönte a támogatást, a közös munkát.
Leszavazta a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet szerdán a bukaresti képviselőház. A Kulcsár-Terza József képviselő által beterjesztett javaslatot mindössze húszan támogatták.
Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke úgy értékelte, Székelyföld területi autonómiájának vonatkozásában az utóbbi 12 esztendő legjelentősebb belpolitikai lépése volt a statútum beterjesztése, tíz évvel ezelőtt is meg lehetett volna tenni. „Meg kell tenni a következő években is, hiszen arra vállalkoztunk, hogy az autonómiát a parlamenti demokrácia eszközeivel valósítjuk meg, ennek ez az útja.
– mondta Ferencz Csaba. Szerinte fontos ismerni az ellenérveket, hivatalosan tisztázni kell számos kérdést, „de nem az utcasarkon, és nem a televíziókban”.
Fontos, hogy lehetett az autonómiát tematizálni – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatón Antal Árpád is. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke szerint Románia csak nemzetközi nyomásra fogad el egy ilyen jogszabályt, anélkül a román pártok összezárnak.
– tette hozzá a politikus. Szerinte meg kell értetni a román partnerekkel, hogy az autonómia nem jelent számukra veszélyt, nem elszakadás, hiszen Székelyföld az ország közepén van, az elszakadás nem életszerű.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöksége egyébként csütörtöki közleményében elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bukaresti döntéshozók elzárkóztak a valós társadalmi és gazdasági problémákra tényleges megoldásokat kínáló autonómiatervezet érdemi vitájától is.
– fogalmaznak a közleményben. Az EMNP vezetői különösen aggasztónak tartják a képviselőház döntését „egy olyan pillanatban – a centenárium évében –, amikor nem a zsigeri elutasításnak, hanem a román–magyar párbeszédnek lenne ideje”.
A néppárt szerint úgy tűnik, Románia vezetői még nem értik: az erdélyi magyarság autonómiaigénye a lehető legerősebb lojalitási nyilatkozat, melyet Románia mellett tehetünk, ráadásul az önrendelkezés nagyban hozzájárulhat az ország stabilitásának és gazdasági fellendülésének megteremtéséhez is.
„A törvénytervezet ellen szavazó képviselőházi honatyák elutasító szavazatukkal azt jelezték: Románia nemcsak olyan európai értékeket és gyakorlatot utasít el, mint a nemzeti közösségek önigazgatási joga, hanem a demokrácia lényegét jelentő, közös dolgainkról szóló, érdemi vitát is” – írja közleményében a néppárt országos elnöksége.
Az autonómia fogalmával szembeni irracionális ellenérv áll a Székelyföldnek területi önrendelkezést előirányzó törvénytervezet parlamenti elutasítása mögött az SZNT szerint. Az EMNP elfogadhatatlannak tartja, hogy Bukarest elzárkózik az érdemi vitától.
Tánczos Barna pénzügyminiszter a bukaresti kormány csütörtöki ülésén az Országos Sóipari Társaság és a Vízművek vezetőinek menesztését kezdeményezte a parajdi helyzet súlyosbodása miatt.
A Kárpát-medence egységes természeti adottságai miatt az erdészek hasonló kihívásokkal szembesülnek, ezért elengedhetetlen a szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára Nagyváradon.
A Kis-Küküllő sótartalma a folyásirány mentén lefele lefelé haladva idővel csökkenni fog – közölte csütörtökön Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Édesanyját súlyosan bántalmazó férfit vettek őrizetbe a Fehér megyei Alsógáldon (Galda de Jos) a helyi rendőrőrs egyenruhásai. A gyanúsított megszegte az ellene foganatosított öt napos távoltartási végzést, ezért indított eljárást ellene a rendőrség.
Felavatták Szatmárnémeti központjában a Szamos folyó partján kialakított új sétányt, pihenőhelyet, kulturális és közösségi teret.
Leállítják a vízellátást a Maros megyei Dicsőszentmárton, Vámosgálfalva és Szászbogács településeken – jelentette be csütörtökön Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár.
Illegális fegyvertartásért, valamint orvvadászatért vettek 24 órára őrizetbe egy 36 éves nagyváradi férfit. A házkutatások során engedély nélkül tartott két fegyverét foglalták le a rendőrök.
A parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelési munkálatait végző cég tevékenysége nyomán jelentős mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja – jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) mérései alapján a Kis-Küküllőből származó vezetékes víz alkalmas az állatok itatására a vészhelyzet alatt álló 16 településen.
Új modellt javasol az Európai Bizottság 2027 után az uniós alapok elosztására, amely a tervezett központosítás révén azzal a kockázattal jár, hogy blokkolja a helyi beruházásokat és átpolitizálja a pénzek elosztását – figyelmeztetett Emil Boc.
szóljon hozzá!