Az alkalmazás „sztárja” különben a Boeing KC–135 Stratotanker utántöltő tartálygép, amely szinte folyamatosan köröz a Székelyföld felett. A tartálygépet az alkalmazáson világszerte rengetegen, több ezren követik folyamatosan, az első között van a követők számát illetően.

és ezt többször is megteszi, de hétfőn például a Kolozsvár–Marosvásárhely–Nagybánya háromszögben mozgott hosszú órákon keresztül.

Tankolnak és mennek tovább

Tódor László autómérnök, aki évtizedeket repült vitorlázó- és motoros gépekkel, a Krónika megkeresésére elmondta, a Boeing 135T Stratotanker „parkolópályája” van Székelyföld felett, itt köröz, és a határzónában járőröző vadászrepülők és légtérellen­őrző AWACS-ok (Airborne Warning And Control System) levegőben történő utántöltését biztosítja. A tartálygép legalacsonyabban 25 ezer lábon, vagyis 8 ezer méteren repül, derült időben szabad szemmel is látható lenne, de így is észrevehető néha a kondenzcsíkja.

A szakember elmondása szerint a tartálygép akkora, mint az utasszállító Boeing 707-es jet repülőgép, ezt is eredetileg utasszállítónak gyártották, utólag alakították át katonai célokra. Tódor László rámutatott, ha a vadász- és a radargépek a levegőben megtankolnak, akkor akár hét-nyolc órát is a levegőben tudnak maradni, azért kell leszállniuk, mert a gázturbinákban pótolni kell az olajat, és a pilóták állóképessége is véges.

Folyamatosan védik Románia, azaz a NATO légterét

„Nem véletlenül keringenek a tartálygépek, európai léptékben kell gondolkodni, Románia határa egybeesik a NATO határával, és mivel Ukrajnában háború dúl, állandó a készültség, a határ mentén folyamatosan repülők köröznek, egy pillanatig sem hagyják a légteret felügyelet nélkül” –

magyarázta a látottakat megkeresésünkre Jakab István Barna repülőmérnök is. A jelenleg a Kovászna megyei önkormányzat alelnöki tisztségét ellátó szakember rámutatott,

Ez utóbbiak nem rendelkeznek úgynevezett transzponderrel, vagyis radar-válaszjeladóval, így nem látszanak a Flightradar24 alkalmazásban.

Jakab István Barna elmondta, a tartálygépek Németországból, Angliából, Spanyolországból szállnak fel, a spanyolországi nagy NATO-bázisról irányítják ezeket. A jelenlegi készültségi állapotban a határ mentén állandó a járőrszolgálat, egy pillanatig sem hagyják a légteret felügyelet nélkül, folyamatosan készen állnak a beavatkozásra, hiszen az orosz gépek bármikor próbára tehetik az éberségüket, részletezte a repülőmérnök. Ezt is bizonyítja, hogy a háború első napján a román vadászgépek leszállásra kényszerítettek egy eltévedt ukrán Szu–27-et.

Ha a szomszédos országban háború van, egy támadás nem érhet váratlanul, tehát a járőröző gépek azonnal kiszúrják, ha idegen, beazonosítatlan repülőt észlelnek. Ugyanakkor a „kémrepülők” radarral pásztázzák a határon túli területet, távolról figyelik a légtér forgalmát, óvják Románia, és egyúttal a NATO légterének sérthetetlenségét.

Jakab István Barna arra is kitért, jórészt azért éppen Székelyföld felett vannak a tartálygépek, mert távolabb kell lenniük a határtól és a katonai repülőterektől is. Támadás esetén első lépésben a katonai bázisokat, katonai reptereket bombázzák le, onnan már nem tudnak újabb gépek felszállni, így ha például Olaszországból, Spanyolországból kell vadászgépeket indítani, hogy védjék a NATO légterét, azok üzemanyagpótlását is biztosítani tudja a tartálygép.

– magyarázta a szakértő.

Külföldről érkeztek harci gépek

A háború kirobbanása óta több NATO-tagállam küldött repülőket Romániába. A Hotnews.ro információi szerint az amerikai légierő európai egységeiből Romániába irányítottak két F–35 Lightning II típusú „lopakodó” vadászbombázót, nyolc F–16 Fighting Falcon vadászgépet, Olaszországból nyolc, Németországból hat Eurofighter Typhoon érkezett, ugyanakkor készültségben van a romániai légierő tizenhét F–16-osa és mintegy húsz MiG–21 Lancer.