Fotó: EMNT
Erdélyi magyar történészek, egyetemi oktatók idézték csütörtök délután egy kolozsvári konferencia keretében a száz évvel ezelőtti erdélyi hatalomváltást.
2018. december 06., 20:412018. december 06., 20:41
2018. december 07., 10:152018. december 07., 10:15
A rendezvény annak a háromperces kisfilmnek a levetítésével kezdődött, amelyet a Janovics Jenő kolozsvári filmstúdiója készített az 1918. december 22-én tartott kolozsvári nemzetgyűlésről, amelyen – válaszként a gyulafehérvári román nemzetgyűlésre – az erdélyi magyarok több tízezres tömege kinyilvánította, hogy „Magyarországgal egyazon népköztársasági állami közösségben kívánnak élni, és az egységes és csonkítatlan Magyarország keretein belül követelik minden itt lakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot”.
A néma mozgóképeken a Kolozsvárra vonattal érkező kalotaszegi küldöttek és az egyetemi ifjúság felvonulása, a város főterét megtöltő tömeg, valamint a nagygyűlés szónokai is láthatók, akiktől kimerevített képeken írásban idéz egy-egy gondolatot a kisfilm. Lönhárt Tamás történész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanszékvezetője az MTI-nek elmondta: a filmet pár nappal az esemény után a pesti mozikban vetítették a filmhíradó részeként.
A hatalomváltás erdélyi eseménysorát felvázoló Fodor János történész felidézte: az 1918. november 28-án Marosvásárhelyen tartott székely nagygyűlésre kihatott, hogy a szervezők nem tudtak megegyezni az ideológiai kérdésekben, ezért ott csak pár ezren vettek részt,
Lönhárt Tamás előadásában arra világított rá, hogy a monarchia népei nemzeti tanácsainak a megalakulását IV. Károly uralkodó legitimálta, amikor a monarchia „hűséges nemzeteihez” fordult, és azt is lehetővé tette számukra, hogy a monarchia felbomló hadseregéből nemzeti gárdákat szervezzenek. Hozzátette:
Magyarország területén ugyanis a karhatalom hiánya a rend felbomlásához vezetett, és az antanthatalmak számára is az volt a legfontosabb, hogy biztosítva legyenek az országon átvezető felvonulási útvonalak a szovjetek elleni háborúhoz.
A kolozsvári konferenciát a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Buza László Egyesület a Nemzetközi és Regionális Kapcsolatokért (BLENRK) szervezte. Tőkés László KMAT-elnök levélben küldött üzenetében hangsúlyozta, hogy Trianonra ma az autonómia a válasz.
Állatbetegségekkel összefüggő kutatási, oktatási együttműködésről állapodott meg a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Temesvári I. Mihály Király Élettudományi Egyetem csütörtökön – tájékoztatta a PTE az MTI-t.
Rekordszámú, mintegy ezer párlat- és pálinkaminta érkezett be az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyre Csíkszeredába, a szakmai zsűri összesen 629 minősítést osztott ki.
Összesen 980 ezer lejes támogatást szavazott meg az egyházak számára Kolozs megye képviselőtestülete, az össztámogatás közel ötödét, 170 ezer lejt kapják a történelmi magyar egyházak.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 19 folyó vízgyűjtő medencéjére és a Duna kisebb mellékfolyóira.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint egyértelműen Béres Csaba marad Székelyhíd polgármestere. Ezzel szemben Csomortányi István, az EMSZ ügyvezető elnöke szerint a székelyhídi polgármesteri mandátum szeptember végén nem lesz átvehető.
Kitoloncoltak Romániából nyolc Srí Lanka-i és bangladesi férfit, akik munkavállalási céllal jöttek az országba, később azonban illegális határátlépést kíséreltek meg, hogy Nyugat-Európába jussanak.
Győztünk, győztünk, győztünk! – nyomatékosította háromszor is Kelemen Hunor a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) csütörtökön Kolozsváron zajló ülésén elhangzott választási kiértékelőjében.
Idén tizenötödik alkalommal szerveznek Magyar Napot a Fehér megyei Abrudbányán, az erdélyi Érchegység szívében fekvő, négyezer fős településen.
Tanulókat szállító kisbusz balesetezett szerdán a Szeben megyei Szelistye (Sălişte) közelében, vörös beavatkozási kódot léptettek érvénybe a hatóságok – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
Hülyeségnek, rosszindulatú megállapításnak tartja Kelemen Hunor azokat az inszinuációkat, miszerint az RMDSZ csalás vagy a nagy román pártokkal kötött titkos háttéralku nyomán kapott több ezer voksot Kárpátokon túli megyékben, ahol alig élnek magyarok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!