Nemzeti sorskérdés, hogy miként tud mindenki szebb, boldogabb, teljesebb, egészségesebb életet élni. Miként tudja felhasználni tehetségét és előbbre lépni, gyarapodni. Nemzeti ügy, hogy a betegek, köztük, azok is, akik lelki betegségben szenvednek, miként tudnak gyógyulni. Bagdy Emőke ennek a nemzeti ügynek szentelte az életét – közölte. Gulyás Gergely a laudációban azt mondta, olyan kiemelkedő emberi példaadásáért mondanak köszönetet, amely elsősorban szolgálatot jelent. Olyan szolgálatot, amely nagyon sokat tett az emberi életért, az emberek egészségéért és a betegek gyógyulásáért – jelentette ki. Szólt arról, hogy Bagdy Emőke pályafutása rendkívül nehéz körülmények között kezdődött a diktatúrában.

Református lelkész lányaként csak komoly akadályokat leküzdve juthatott be az egyetemre. A magyar pszichológia és pszichiátria egyik úttörőjeként tudott tudományos teljesítményt elérni ellenszélben is – mutatott rá Gulyás Gergely. Közölte: Bagdy Emőke nagyjából 2500 előadást tartott, 17 saját szakkönyve jelent meg, több tucat könyv szerkesztője, valamint több mint 200 tanulmány fűződik a nevéhez.

A politikus szerint a korszellem napjainkban ismét ellenőrzése alá akarja vonni a tudományt, hogy a hatalom erejével mondja meg: mi az igazság és mi nem az, hogyan kell élni és hogyan nem szabad. Ennek egyik különlegesen veszedelmes ága az a genderideológia, amelyet külföldi nagykövetségektől kezdve, a multinacionális vállalatok át, a fősodorhoz tartozó egyetemi világ is minden rendelkezésre álló eszközzel támogat – közölte.

– mondta Gulyás Gergely.

Bagdy Emőke a díjat megköszönve arról beszélt, hogy a polgár kifejezés minőségjelző, az identitás meghatározója, felelősség, egyúttal elköteleződés. „Vállalni mindazt, amihez és akihez tartozom, (.) ehhez a hazához, és ehhez a nemzethez tartozom” – húzta alá. Elmondta: életének lényege a szolgálat, amelyet egyúttal a polgári identitás magvának nevezett. A család, az otthonunk és a tágabb értelemben vett család, a nemzet szolgálata – hangsúlyozta.

A Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjjal kitüntetett Romániai Magyar Cserkészszövetséget méltatva Kövér László, az Országgyűlés elnöke hangoztatta: „a magyar cserkészet sorsának alakulása lakmuszpapírként jelzi az istentelenség és az embertelenség dühöngését 20. századi történelmünkben”.

Példaként említette, hogy a mozgalmat Magyarországon 1919-ben a bolsevikok, 1944-ben a nyilasok, 1948-ban újra a kommunisták tiltották be.

A szervezet „mára a Kárpát-medence egyik legfontosabb, megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen ifjúságnevelő intézményévé vált” – emelte ki. A házelnök ismertetése szerint a szövetség 41 településen 153 bejegyzett cserkészcsapat segítségével, több mint 2300 taggal és mintegy 200 felnőtt vezetővel látja el feladatait.

Kövér László a céljuknak nevezte, hogy „a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett és egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatosa növelése által Isten felé növekedjenek”.

– jegyezte meg. Kövér László kitért arra, hogy a szervezet fogadalma az isten, a haza, a nemzet és az embertársak felé való kötelességek teljesítését rögzíti. „Soha nem volt e fogadalom felelősségteljesebb és időszerűbb, mint most, (.) amikor újabb istentelen és embertelen hatalmak hirdetik, hogy eljött a posztkereszténység és a transzhumanizmus kora” – fogalmazott. A házelnök azt mondta: a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjai mindig teljesítették kötelességüket, „résen voltak és résen vannak”.

Bálint Lajos Lóránt, a cserkészszövetség elnöke, szervezete történetét is felidézve megtiszteltetésként értékelte a díjat.