Semmi nem tudta felemészteni a 400 éves nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium sikertörténetét

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium fennállásának 400. évfordulóját a Fehér Megyei Magyar Napokkal közösen, három napos rendezvénysorozat keretében ünnepelték június 9-11. között a tanintézet udvarán. Az esemény fénypontja a világ minden részéből összesereglett véndiákok szombati találkozója volt. A legidősebbek hatvan évvel ezelőtt, 1962-ben végeztek, és az elmúlt évtizedek szinte valamennyi korosztálya képviseltette magát a dél-erdélyi város kollégiumának udvarán és osztálytermeiben.

Szombat este tartották a 400. évforduló tiszteletére rendezett ünnepséget, a mintegy két órás rendezvényen az ünnepi felszólalásokat az iskola diákkorusának énekszámai ,,oldották”.

Az ünnepi beszédek hosszú sorát – felszólaltak a magyar történelmi egyházak képviselői is – Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese nyitotta meg, aki a Bethlen Gábor Kollégium véndiákjaként hívta időutazásra hallgatóságát. Mint fogalmazott, a nagyenyedi kollégium falai között soha nem volt kényszer a növekedés tudásban, hitben, elkötelezettségben és magyarságtudatban.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az erdélyi világ csodájaként beszélt a Bethlen-kollégiumról. Olyan csodaként, ahogyan Bethlen Gábor fejedelem vált a kicsiny Erdély nagy csodájává. ,,A reformáció felismerte az oktatási intézmények jelentőségét, és nemzetünk történelmében először építette ki az egész országot átfogó népiskolai hálózatot. Ezt követően egyházunkban az iskola épülete épp oly magasztos jelképpé emelkedett, mint maga a templom” – fogalmazott a püspök.

Kató Béla beszédéből az is kiderült, hogy 1622-ben az iskolaalapító Bethlen Gábor tíz ökörrel szállította könyvekkel rakott szekereit Kolozsvárról Gyulafehérvárra, abba az új oktatási intézménybe, amely később meghatározta Erdély szellemiségét.

Erdély egyik első felsőoktatási intézményét eredetileg Gyulafehérváron alapította meg a fejedelem; az intézményt 40 évvel később Apafi Mihály fejedelem Nagyenyedre költöztette, ahol ma református kollégiumként működik. A korabeli oktatás legmagasabb szintje a teológia volt, ami a püspök szerint akkoriban olyan divatos tudományág volt, mint ma az informatika. A teológián tanuló diákok egy része azonban nem teológiai szolgálatra készült. Mai szóhasználattal élve a teológiailag képzett református világi értelmiségi réteget Bethlen Gábor teremtette meg Erdélyben. A püspök hosszan sorolta a Nagyenyeden végzett leghíresebb személyiségeket: Aranka György, Bethlen János, Báró Kemény Zsigmond, Mikó Imre, Gróf Bethlen Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Makkai Sándor vagy Misztótfalusi Kis Miklós, de a sor hosszan folytatható. Kató Béla szerint az egyház azzal tudja megbecsülni a nagy fejedelem örökségét, hogy felújította és alkalmassá tette a kollégiumot a 21. századi oktatási elvárásokhoz.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a jó iskola ismérveit sorolta fel beszédében: nevel, tanít, eligazít, felkészít. Elmondta, a jó iskola önállóságra és szabadságra nevel, a sikeres iskola egyszerre múlt, jelen és jövő. ,,A jó iskola olyan muníciót tesz a diák kezébe, amivel egész életen át tud érvényesülni. A nagyenyedi Bethlen Kollégium ilyen intézmény” – fogalmazott a román kormány miniszterelnök-helyettese, aki arra kereste a választ, mi lehet a sok évszázados kisugárzás magyarázata. Mindenekelőtt az, ahogyan Erdély nagy fejedelme viszonyult a közügyekhez, és azon belül kiemelt helyen az oktatáshoz. Kelemen szerint Bethlen Gábor korán felismerte, nem elég a nyers erő, mert abból nekünk mindig kevesebb van a nálunknál számbelileg nagyobb nemzetekhez képest.

Ezt csak az ész erejével tudjuk pótolni.

A magyar kormány képviseletében Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szólt az egybegyűltekhez. A történelmi időkre visszakanyarodó beszédében körüljárta a korabeli Erdély viszonyait, amikor Isztambul és Bécs, azaz Kelet és Nyugat közé beszorítva, a háborúk hatására Erdély kezdte elveszíteni tudósait. Olyan intézményre volt szükség, amely segítette a szülőföldön való megmaradást és a vezetők következő nemzedékének felnevelését. ,,400 év után elmondhatjuk, Bethlen Gábor törekvését siker koronázta. Az általa elindított kollégium sikertörténetét semmilyen csapás nem tudta fölemészteni” – fogalmazott a budapesti politikus.

Potápi emlékeztetett, hogy a magyar kormány az elmúlt években jelentős összegekkel támogatta a különböző felújítási munkálatokat. Az elnyert európai uniós pályázat a felújítás egyik részét tette lehetővé, a nem oktatási célú felületek, a konviktus és a tornakert felújítására, az iskola részleges bebútorozása, illetve egy sokrétűen használható sportpálya és focipálya kialakítására a budapesti kormány folyósított pénzeket. ,,Magyarország kormányát is a fejedelem sikerei ihlették, amikor 12 éve meghatározta, mi legyen a magyar nemzetpolitika egyik fő pillére. Olyan erős intézményrendszert akartunk létrehozni, amely a bölcsődétől az egyetemig biztosítja a magyarság felnevelését és szülőföldön való megmaradását. Ebben az intézményrendszerben a Bethlen Kollégium kimagasló bástyának bizonyul” – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője a nagyenyedi kollégium egykori diákjaként időutazásra hívta hallgatóságát. ,,Szerettem volna egy napon születni e patinás, történelmi múltú, ragyogó napsütéseket és súlyos viharokat megélt csodával, amelyet ma mindannyian úgy nevezünk, hogy Bethlen Gábor Kollégium. Egyidős lennék például Molière-rel. Vagy Rákóczi Zsigmonddal, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fiával… Vagy elégtétellel nyugtáznám, amint II. Ferdinánd császár épp kiegyezik az erdélyi és magyarországi rendekkel a harminc éves háborúban, és miután Bethlen Gábor lemond magyar királyi címéről, megkapja a császártól az örökös birodalmi hercegi címet” – sorolta a főosztályvezető.

Visszaugorva a jelenbe, a nagyenyedi születésű budapesti politikus úgy fogalmazott, a nagy múltú iskoláknak az egyik legnehezebb feladata az, hogy ugyanolyan nagyszerű jövőt is építsenek.

Erdély bethleni aranykora óta oly mértékben megváltozott körülöttünk minden, hogy már nem az az alapkérdés, hány Apáczai, Bolyai, Mikó Imre, Áprily Lajos vagy Sütő András kerül ki az iskola padjaiból, hanem hogy képesek vagyunk-e helyes válaszokat adni a jelen kihívásaira. Brendus Réka szerint a megoldás a következő nemzedékek nevelésében, tanításában rejlik. ,,Ha csak annyit teszünk, hogy e nemzedékeket tisztességes, közösségszerető, értékteremtő szellemben neveljük, akkor minden bizonnyal köztük lesznek a holnap Áprily Lajosai, Bolyai Farkasai és Sütő Andrásai!” – hangsúlyozta a főosztályvezető.

Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere szerint a 25 ezer lelkes dél-erdélyi kisváros volt évszázadokon át a tudomány fellegvára Erdélyben. Bebizonyította, hogy nem a lakosok számának függvénye, és nem a szerencse kérdése naggyá lenni. A város nevét először Bethlen Gábor írta be a magyar és az európai művelődés történetébe. ,,Azóta nincs olyan kontinens, ahol ne akadnánk véndiákokra, és nincs olyan tudományág, ahol volt kollégiumi diák ne alkotott volna nagyot” – magyarázta az RMDSZ-es alpolgármester. A Bethlen Gábor korához visszanyúló anyanyelvi oktatás fontosságáról szólva az elöljáró szerint négyszáz év után is magyarázni kell itthoni hivatalos szerveknek, hogy az erdélyi magyar fiatal miért kell magyarul tanuljon.

Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója megköszönte a méltató szavakat. A mai oktatásról szólva úgy fogalmazott: a kollégium nem önmagában, nem csupán azért létezik, mert megalapították, hanem mert belakják. „Nagyon sokan dolgoznak benne, és nagyon sokan dolgoznak érte. A kollégium diákjaiban és véndiákjaiban él tovább” – szögezte le az oktatási intézmény vezetője.