Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az erdélyi világ csodájaként beszélt a Bethlen-kollégiumról. Olyan csodaként, ahogyan Bethlen Gábor fejedelem vált a kicsiny Erdély nagy csodájává. ,,A reformáció felismerte az oktatási intézmények jelentőségét, és nemzetünk történelmében először építette ki az egész országot átfogó népiskolai hálózatot. Ezt követően egyházunkban az iskola épülete épp oly magasztos jelképpé emelkedett, mint maga a templom” – fogalmazott a püspök.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a jó iskola ismérveit sorolta fel beszédében: nevel, tanít, eligazít, felkészít. Elmondta, a jó iskola önállóságra és szabadságra nevel, a sikeres iskola egyszerre múlt, jelen és jövő. ,,A jó iskola olyan muníciót tesz a diák kezébe, amivel egész életen át tud érvényesülni. A nagyenyedi Bethlen Kollégium ilyen intézmény” – fogalmazott a román kormány miniszterelnök-helyettese, aki arra kereste a választ, mi lehet a sok évszázados kisugárzás magyarázata. Mindenekelőtt az, ahogyan Erdély nagy fejedelme viszonyult a közügyekhez, és azon belül kiemelt helyen az oktatáshoz. Kelemen szerint Bethlen Gábor korán felismerte, nem elég a nyers erő, mert abból nekünk mindig kevesebb van a nálunknál számbelileg nagyobb nemzetekhez képest.

Potápi emlékeztetett, hogy a magyar kormány az elmúlt években jelentős összegekkel támogatta a különböző felújítási munkálatokat. Az elnyert európai uniós pályázat a felújítás egyik részét tette lehetővé, a nem oktatási célú felületek, a konviktus és a tornakert felújítására, az iskola részleges bebútorozása, illetve egy sokrétűen használható sportpálya és focipálya kialakítására a budapesti kormány folyósított pénzeket. ,,Magyarország kormányát is a fejedelem sikerei ihlették, amikor 12 éve meghatározta, mi legyen a magyar nemzetpolitika egyik fő pillére. Olyan erős intézményrendszert akartunk létrehozni, amely a bölcsődétől az egyetemig biztosítja a magyarság felnevelését és szülőföldön való megmaradását. Ebben az intézményrendszerben a Bethlen Kollégium kimagasló bástyának bizonyul” – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője a nagyenyedi kollégium egykori diákjaként időutazásra hívta hallgatóságát. ,,Szerettem volna egy napon születni e patinás, történelmi múltú, ragyogó napsütéseket és súlyos viharokat megélt csodával, amelyet ma mindannyian úgy nevezünk, hogy Bethlen Gábor Kollégium. Egyidős lennék például Molière-rel. Vagy Rákóczi Zsigmonddal, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fiával… Vagy elégtétellel nyugtáznám, amint II. Ferdinánd császár épp kiegyezik az erdélyi és magyarországi rendekkel a harminc éves háborúban, és miután Bethlen Gábor lemond magyar királyi címéről, megkapja a császártól az örökös birodalmi hercegi címet” – sorolta a főosztályvezető.

Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere szerint a 25 ezer lelkes dél-erdélyi kisváros volt évszázadokon át a tudomány fellegvára Erdélyben. Bebizonyította, hogy nem a lakosok számának függvénye, és nem a szerencse kérdése naggyá lenni. A város nevét először Bethlen Gábor írta be a magyar és az európai művelődés történetébe. ,,Azóta nincs olyan kontinens, ahol ne akadnánk véndiákokra, és nincs olyan tudományág, ahol volt kollégiumi diák ne alkotott volna nagyot” – magyarázta az RMDSZ-es alpolgármester. A Bethlen Gábor korához visszanyúló anyanyelvi oktatás fontosságáról szólva az elöljáró szerint négyszáz év után is magyarázni kell itthoni hivatalos szerveknek, hogy az erdélyi magyar fiatal miért kell magyarul tanuljon.

Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója megköszönte a méltató szavakat. A mai oktatásról szólva úgy fogalmazott: a kollégium nem önmagában, nem csupán azért létezik, mert megalapították, hanem mert belakják. „Nagyon sokan dolgoznak benne, és nagyon sokan dolgoznak érte. A kollégium diákjaiban és véndiákjaiban él tovább” – szögezte le az oktatási intézmény vezetője.