Potápi Árpád János az elmúlt évek nemzetpolitikai munkájának egyik legnagyobb eredményének tekinti, hogy hálózatokat hoztak létre az élet számos területén
Fotó: Facebook/Potapi Árpád János
A nemzetpolitika lényege a kiszámíthatóság és a folytonosság, csak így tudjuk garantálni a külhoni magyar közösségek megmaradását és szülőföldön való boldogulását – szögezte le a Krónikának adott interjúban Potápi Árpád János, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki szerte a Kárpát-medencében gyakori vendég, ahol magyarok élnek. A magyar nemzetpolitika elmúlt esztendejének mérlegét megvonó beszélgetésünk során az államtitkár kiemelte: a választási eredmények kristálytiszta visszajelzést adnak arról, hogy az emberek nagy része a magyar kormány nemzetpolitikáját is elfogadja és elismeri.
2023. december 23., 09:492023. december 23., 09:49
2023. december 23., 12:572023. december 23., 12:57
– Milyen évet zár nemzetpolitikai tekintetben a budapesti Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága?
– Tartalmas és sikeres esztendőn vagyunk túl. Ez nemcsak a mögöttük álló évről, hanem a 2010 óta tartó időszak minden esztendejéről elmondható. Sikerült tovább erősítenünk a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságát, számos fontos beruházást adtunk át – Erdélyben például a szamosújvári Téka Alapítvány Szórványkollégiumának új épületét, a szatmárnémeti Hám János Orvosi Központot, a csíkszeredai Angyalkert óvodát és számos más beruházást –, miközben folytatódtak az évek óta működő programjaink.
– Az ukrajnai háború okozta gazdasági nehézségek mennyire befolyásolták a magyar nemzetpolitika támogatásait, programjait?
– A nemzetpolitikai területre szánt források összege nem csökkent a háború miatt. Egyes területeken történtek átalakítások, így Kárpátalja esetében értelemszerűen nem kezdünk most új beruházásokba, helyette más célokra, a rendkívül nehéz helyzetben lévő közösség támogatására fordítjuk a forrásokat. Nagyságrendileg viszont egyetlen területen sem történt csökkenés, hisz a nemzetpolitika lényege a kiszámíthatóság és a folytonosság, csak így tudjuk garantálni a külhoni magyar közösségek megmaradását és szülőföldön való boldogulását.
– Az erdélyi magyar közösség intézményrendszerének fő támogatója, fenntartója ma a magyar állam. A magyarországi pénzügyi háttér nem teszi vajon túl kényelmessé az embereket? Hiszen számos forráslehetőséget itthon, Erdélyben is lehetne találni.
– Azt gondolom, hogy az erdélyi emberek nem csak a magyar kormányra támaszkodnak, hisz az európai uniós vagy akár román állami források, pályázatok ugyanúgy nyitottak számukra. Számos lehetőség áll rendelkezésére annak, aki fejleszteni, bővíteni szeretné a saját területét. A magyar kormány célja, hogy azokat a kulcsfontosságú intézményeket erősítse, támogassa, amelyek a magyarság megmaradását szolgálják. Fontos, hogy a külhoni magyarság érezze, hogy van egy támogató anyaországa.
– A megpályázott és elnyert sok ezer projekt-támogatás azt mutatja, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság mindenre figyel a Kárpát-medencében. Hogyan sikerült a széleskörű hálót megteremteni?
– Valóban egy jól működő hálóról beszélhetünk. Az elmúlt évek nemzetpolitikai munkájának egyik legnagyobb eredménye, hogy hálózatokat hoztunk létre az élet számos területén, így az oktatás, a sport, a vállalkozók, önkormányzatok, pedagógusszövetségek, orvosok, civil szervezetek, fiatalok, a média területén. Az egy hálózaton belül tevékenykedők ismerik egymás munkáját, fel tudják használni kapcsolati tőkéjüket és tudásukat. Ezeket a hálózatokat az elmúlt években szervezett fórumok, találkozók és nemzetpolitikai programok segítségével építettük fel. Ilyen hálózat például a Kárpát-medencei magyar vállalkozók közössége, akiket külön mentorprogrammal is segítünk, de ezt a célt szolgálja a Kárpát-medencei magyar médiatalálkozó is.
– Amikor bő három évtizeddel ezelőtt Antall József miniszterelnök Budapesten kijelentette, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, a Kárpát-medencei utódállamok többségi politikusai felhördültek. Az Orbán-kormány nemzetpolitikája révén ez a kijelentés mára élő valósággá vált. Mit szól ehhez a román, szlovák vagy szerb politika?
– Eleinte félelemmel és elutasítással álltak ehhez a kérdéshez, de mára ez megváltozott. A szomszédos államok is felismerték, hogyha engedik, támogatják a nemzetpolitikai célokat, netán még melléjük is állnak, semmilyen hátrányuk nem származik belőle. Sőt, ez egy win-win helyzet, mindkét fél profitál belőle. Magyarországnak, a magyar nemzetnek érdeke, hogy erős nemzetek és erős országok vegyék körül, amelyekkel együtt tudunk működni. Össze kell fognunk annak érdekében is, hogy uniós szinten ne kis országok halmazának tekintsenek bennünket, hanem politikailag és érdekeiben egységes közép-európai térségként.
Fotó: Facebook/Potapi Árpád János
– Milyennek tartja ma a közép-kelet-európai együttműködést?
– Országonként külön-külön lehet ezt elemezni. Ha sok kérdésben nem is szólalnak meg a környező országok képviselői, nincsenek ellenünk, vagy hallgatólagosan velünk vannak. A választásokat követően Szlovákiával nagyon sokat javult a helyzet, a horvátokkal is sok mindenben együtt dolgozunk.
A román közvélemény részéről is az RMDSZ-szel voltak a legjobban megelégedve. Előremutató a szerbekkel kialakult partneri viszony a történelmi megbékélés területén. Nyáron közös stratégiai kormányülésre is sor került, amely szintén a két ország, Magyarország és Szerbia közötti rendkívül jó kapcsolatról árulkodik.
– Az anyaországban az emberek mennyire elégedettek a külhoni magyarságot is felölelő nemzetpolitikával?
– Ezt gyakorlatilag a választási eredmények tükrözik. A határon túli magyarság 94 százalékban szavazott a Fideszre, itthon pedig több mint kétharmadot szereztünk. Ez kristálytiszta visszajelzés arról, hogy az emberek nagy része a kormány nemzetpolitikáját is elfogadja és elismeri, ami óriási előrelépés. Fontos elmondani, hogy programjaink segítségével nagyon sok fiatalt is elérünk. Arra törekszünk, hogy a gyerekek olyan közegben nőjenek fel, ahol egyértelművé válik számukra: a magyarság egyharmada a határon túl él. A Határtalanul program indítása óta már több mint félmillió magyarországi iskolás utazott magyar kormányzati támogatással a külhoni területekre. Csak ebben a tanévben 47 ezer diák vesz részt ilyen kiránduláson.
Nem lepődnek meg többé azon, hogy Csíkszeredában vagy Beregszászon magyarul beszélnek. Ezek a gyerekek később nagy eséllyel a saját családjukkal is visszalátogatnak majd ezekre a területekre, ezekből a kirándulásokból tehát mind-mind kapcsolatok szövődnek.
– Nemzetpolitikai szempontból milyen év várható 2024-ben?
– 2024 az együttműködő nemzet éve lesz a nemzetpolitikában. Folytatjuk a megkezdett programjainkat és erősítjük a hálózatépítést. Az elmúlt években rengeteg sikerünk volt. Ezekből merítkezve indulunk neki a 2024-es évnek.
– Jövőre választások lesznek Romániában, Erdélyben is. Nemzetpolitikai államtitkárként hogyan tekint erre?
– Mindig a konszenzust keresem.
Vagy ha ilyen van, fontos, hogy ezek a pártok együttműködve mérettessék meg magukat a fontos választásokon, másképp alulmaradunk. Erre láthattunk már példát. A kulcs tehát az együttműködés és az összefogás. Ezt kell szem előtt tartanunk 2024-ben is.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Csomortányi Istvánt indítja polgármesterjelöltként, és önálló tanácsosi jelöltlistával vág neki Nagyváradon az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) a június 9-ei önkormányzati választásoknak, amennyiben az RMDSZ nem fogadja el a koalícióra tett ajánlatukat.
Első alkalommal kapta meg nő Az év csendőre kitüntetést, amelyet a bukaresti belügyminisztérium szerint többek között azzal érdemelt ki, hogy márciusban sikerült azonosítania és elfognia egy férfit, aki több kiskorút is molesztált.
A kolozsvári BTarena tavaly bruttó 2,3 millió lejes nyereséget és 7 millió lejes összbevételt termelt, azzal együtt, hogy 3 millió lejt költöttek Románia legnagyobb, idén tízéves többfunkciós rendezvénycsarnoka villanyvilágításának korszerűsítésére.
Kábítószer-kereskedés gyanúja miatt öt házkutatást tartott szerdán a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) Kolozs és Beszterce-Naszód megyében – közölte az intézmény.
A temesvári Constantin Diaconovici Loga Főgimnázium további 18 tanulója jelentkezett a sürgősségen mérgezéses tünetekkel, miután az éjszaka folyamán a tanintézet 18 diákját hasonló tünetekkel már beutalták a Louis Ţurcanu Gyerekkórházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!