A kihívások nem változnak: fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte az RMDSZ Kolozsváron

Krónika 2020. január 19., 09:51 utolsó módosítás: 2020. január 19., 15:53

Fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte szombaton Kolozsváron az RMDSZ, amelynek elnöke, Kelemen Hunor szerint a szövetség kihívásai a következő időszakban sem változnak, így a romániai magyarságnak meg kell őriznie identitását szülőföldjén, erős közösségként kell megmaradnia és értelmet kell adni a közösségi létezésnek.

Kelemen Hunor Fotó: MTI/Kiss Gábor

A politikus a Kolozsvári Magyar Operában szervezett ünnepi gálán beszédében elmondta, hogy az RMDSZ megalakulása 30 év távlatából látszólag azért tűnik egyszerűnek és úgy, hogy „könnyen ment”, mert a romániai magyarok a kommunista diktatúra ellenére szabad polgárok közössége volt, ezért vulkánszerűen tört felszínre az önszerveződés vágya, így az RMDSZ meglehetősen hamar, 1989 december 25. és 1990. január 13. között alakult meg. Az MTI szerint kiemelte, az alapítók tudatosan hoztak létre szövetséget és nem pártot. Kelemen Hunor megköszönte a mindenkori magyar kormányok támogatását. Kiemelte, ma már jobb helyzetben van a romániai magyar közösség, mint 30 évvel ezelőtt. Úgy vélte,

a fő feladat változatlan, így a nemzeti identitás megőrzéséért mindaddig küzdeni kell, amíg a közösséget a felszámolására és az asszimilációjára irányuló „kihívások” érik.

Rámutatott: azért volt sikeres a szövetség, mert képes volt megtartani a közösség bizalmát, és a jövőben is képes kell legyen erre.

Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke úgy vélte, hogy az a szövetség, amelyet 30 évvel ezelőtt megkötöttek, olyan hatékony eszközzé vált, amelyre Trianon óta nem volt példa.

Ehhez a sikerhez szükség volt a romániai magyarok túlélőképességére és naiv hitére, hogy a kommunizmus romjain jövőt építhetnek.

Markó Béla Fotó: MTI/Kiss Gábor

Markó szerint a két világháború között a romániai magyarságnak voltak még intézményei, volt még gazdasági ereje, mint ahogy a kommunizmus első időszakában is volt egyeteme, egyfajta autonómiája a Magyar Autonóm Tartomány révén, de 1989-ben, a rendszerváltást megérő nemzedéknek és az RMDSZ alapítóinak már csak emlékeik voltak a magyar feliratokról, az önálló magyar iskolákról, ezért 30 évvel ezelőtt már-már a semmiből kellett újrakezdeni – hangoztatta. Markó a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, amely nélkül az RMDSZ nem lehetett volna sikeres szervezet.

Rámutatott: a romániai magyarságnak modernizációra van szüksége, nem arra, hogy a 20. század eleji Európához zárkózzon fel. Hozzátette: az RMDSZ-t a romániai magyaroknak az az igénye hozta létre, hogy saját választott politikusaik legyenek és ne mások mondják meg, mi jó nekik. Kijelentette:

segítsenek minél többen, segítsen Magyarország, de döntsünk mi a saját sorsunkról”.

Fotó: MTI/Kiss Gábor

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek üzenetét tolmácsolta. Elmondta: az elmúlt harminc év nemzetpolitikájának legnagyobb hozadéka a határon túli magyar közösségek újraszerveződése, amelyben az RMDSZ-nek különleges, „etalon jellegű” szerepe volt. Úgy vélte, hogy az RMDSZ azért maradhatott meg, mert mindig képes volt megújulni, soha nem rugaszkodott el a realitásoktól és ennek köszönhetően megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen politikai tényező maradt.

Takács Csaba, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ olyan szervezet, amely a romániai magyar közösség legnagyobb fórumává nőtte ki magát, amelyben különböző ideológiák, eszmék és irányzatok csaptak össze azért, hogy 1989-ben a romániai magyarság hetven év után ismét talpra álljon.

Fotó: MTI/Kiss Gábor

Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője úgy fogalmazott, erős és sikeres szövetség lett az RMDSZ, „éppen olyan, amilyennek alapítói megálmodták”. „És mint minden érdekképviseleti-politikai szervezetben, itt is voltak nagy sikerek, és voltak kevésbé sikeres időszakok.

De talán az egyik legelső és legmaradandóbb siker az volt, amit az alapítók így fogalmaztak meg: »a romániai magyarság méltányosnak és természetesnek tartja, hogy fenntarthassa és ápolhassa kapcsolatait a magyar nemzet más részeivel«,

hisz »a romániai magyar nemzeti kisebbséget kultúrája, történelme, hagyományai elválaszthatatlan szálakkal fűzik a magyar nemzethez«. Erre a hitvallásra ugyanolyan méltányos és természetes módon válaszol Magyarország Alaptörvénye, mely már első soraiban kinyilvánítja, hogy »megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét«” – idézte fel Brendus Réka.

Brendus Réka Fotó: MTI/Kiss Gábor

A nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője szerint egy olyan korszakot „zártunk le” ezzel a két egybehangzó gondolattal, amely közel öt évtizeden át mindent megtett azért, hogy ez ne legyen lehetséges. És hogy ez nem sikerült, az annak bizonyítéka, hogy

nincs az a történelmi félrecsúszás, erőszakos szétszakítási kísérlet, amely az összetartozás érzését képes lenne kiirtani. Nincs az a hatalom, és nincs az az idő, amely ezt elvenni vagy feledtetni tudná! Ez a mi erőnk, és erre büszkék vagyunk!”

Brendus Réka emlékeztetett, nem is olyan régen, láttunk a marosvásárhelyi fekete márciushoz hasonlítható hangulatkeltést. „Céljaink eléréséért folytatott harcunkban tapasztalunk ma is olyan ellenállást, amelyről azt hittük, hogy harminc évvel ezelőtt végleg eltűnt. E jelek figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a közösségi jogokért vívott közös küzdelmünk folyamatos. De azt is tudjuk, hogy megvan az erőnk ehhez a küzdelemhez, és megvan hitünk abban, hogy a jó célért a jó utat járjuk” – jelentette ki az anyaországi politikus.

Brendus Réka tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár jókívánságait, akik azt üzenték, hogy személyesen és a magyar kormány nevében is továbbra is az RMDSZ mellett állnak küzdelmében és hitében.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat