Szívesen segít. Dr. Deák Éva ismertette, hogy melyek lehetnek az intő jelek
Fotó: Facebook/Deakmedicalcenter
Egy friss felmérés szerint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők 22,8 százaléka egyáltalán nem volt orvosnál 2020-ban. Dr. Deák Éva szívgyógyász-főorvos, a kolozsvári Deák Medical Center alapítója és vezetője tavalyi tapasztalatairól tájékoztatta a Krónikát, illetve rávilágított a kutatás egy másik aggasztó eredményére is: jelentősen csökkent azok átlagéletkora, akiknél súlyos szív- és érrendszeri problémák lépnek fel.
2021. március 20., 15:502021. március 20., 15:50
2021. március 20., 15:542021. március 20., 15:54
A romániai krónikus betegek egyesületeit tömörítő koalíció (COPAC) nemrég közzétett tanulmánya szerint
A megkérdezettek 25,2 százaléka azt nyilatkozta, hogy nem jut hozzá az orvosi ellátáshoz, és 18,6 százaléknak gondot okoz a kórházba való eljutás. Dr. Deák Éva szívgyógyász-főorvos mindezekre reagálva a Krónikának hangsúlyozta, hogy az ő tapasztalatai még nem elegek az általánosításhoz, de tény, hogy nála, illetve klinikáján nagy számban fordulnak meg a páciensek, így mindenképp irányadók lehetnek.
A kolozsvári Deák Medical Center alapítója emlékeztetett, hozzá a járvány minden szakaszában fordulni lehetett, a klinika nem zárt be. Azt tapasztalta, hogy főleg a járvány elején, azaz 2020 márciusában–áprilisában nagyon csökkent a hozzá forduló betegek száma, de mivel igyekezett őket felvilágosítani, hogy nyilatkozattal, a járványügyi szabályok betartásával orvoshoz bármikor elmehetnek, a tavalyi év nem hozott drasztikus betegszámcsökkenést. Mindezek ellenére dr. Deák Éva arról is beszámolt, hogy vannak olyan évek óta visszajáró betegei, akik tavaly teljesen kihagyták a szokásos éves vizsgálatot, kontrollt.
A szívgyógyász-főorvos szerint sokan féltek elhagyni a lakást, elmenni egy rendelőbe, ahol esetleg „összeszedhetik” a vírust, sőt sokan még a mentőt is féltek kihívni. Szerinte
Elmondta, az online konzultáció nem igazán valósítható meg a kardiológiában, hiszen míg a pszichiáterrel el lehet beszélgetni telefonon, vagy a bőrgyógyász sokszor egy jó fénykép alapján is mondhat egy diagnózist, a kardiológiában komoly vizsgálatok – EKG, ultrahang – szükségesek. Bizonyos esetekben persze működhet a telefonos tanácsadás, segítségnyújtás a kardiológiában is, de ez inkább a már ismert, visszatérő páciensek esetében lehetséges.
Azt is kiemelte a szakember, hogy a sürgősségi eseteknél nagyon hasznos lehet a telefonos konzultáció, hiszen a tünetek alapján az orvos el tudja dönteni, hogy mennyire nagy a baj, és azonnal mentőt kell-e hívni. „Nyilván mindenkit meghallgatok telefonon, de ha nem egy olyan beteg, akit már régóta ismerek, nagyon nehéz. Meg kell hogy hallgassam sztetoszkóppal, EKG, ekográfia… ezt nem lehet online. A kardiológiai vizsgálatot csak online nem lehet megoldani. Csak egy beszélgetés alapján nem lehet kezelést felírni, ez kizárt” – szögezte le a szakember.
Fotó: Gábos Albin
Dr. Deák Éva felidézte, az elmúlt egy évben nagyon oda kellett figyelniük, mert
Elmondása szerint voltak olyan esetek, hogy a vizsgálat előtt, otthon bevettek egy lázcsillapítót, amiről nem számoltak be, és légszomjra, mellkasi fájdalomra panaszkodva érkeztek a szívorvoshoz. Egy hetven–nyolcvan éves páciens esetében a tünetek alapján logikus volt szívproblémákra gyanakodni, ám több esetben is kiderült, hogy Covid okozta a panaszokat.
A koronavírus maradványtünetei kapcsán elmesélte, hogy gyakran visszamarad a légszomj, amelyet okozhat a tüdő is, de mint bármely vírus esetében, összefüggésbe hozható a szívizommal, illetve a szívburokkal is, myocarditist és pericarditist okozhat. Dr. Deák Éva több ilyen esettel is találkozott, úgyhogy
Tapasztalata szerint a legtöbben tisztában vannak a veszélyekkel, így sokan azok közül, akik covidosak voltak, elővigyázatosságból – úgy is, hogy nincsenek panaszaik – ellátogatnak hozzá. „ A Covid–19 ellen használt gyógyszerek egy része okozhat szívritmuszavart, másfelől az úgynevezett hypoxia (oxigénhiányos állapot), ami a betegség alatt fellép, és az a sok gyulladás elleni gyógyszer – amit nyilván okkal adnak, és jó hatással vannak – felnyomhatják a vérnyomást. Tehát a Covidnak ilyen utólagos kihatásai is lehetnek a szívre, vérnyomásra” – figyelmeztetett a főorvos.
Fotó: Facebook/Deakmedicalcenter
A szakember arról is beszélt, hogy a szívbetegségek „debütje” a pandémiától függetlenül „balra tolódott”, azaz egyre fiatalabbakat érintenek a problémák.
Hangsúlyozta, hogy ezért is fontos a mozgás szabad levegőn, a pihenés, az alvás, illetve meg kell próbálni csökkenteni a mindennapi stresszt – ezek mind a megelőzés részei lehetnek. Hozzátette, hogy 30 éven felül, de 35 év felett mindenképpen ajánlott évi egy ellenőrző kardiológiai vizsgálat.
– közölte a kardiológus.
Dr. Deák Éva ismertette, hogy melyek lehetnek az intő jelek, milyen tünetek esetén kell mindenképpen felkeresni a kardiológust. Bármilyen mellkasi fájdalom, deréktól felfele jelentkező fájdalom, amely több percet tart, az szívpanasz lehet. Lehet úgynevezett angina (angina pectoris) – azaz mellkasi szorítás, de akár szívinfarktus is. A palpitáció, azaz heves szívdobogás lehet a szívritmuszavar tünete.
Szintén elővigyázatosságra int a légszomj, az újonnan jelentkező fáradékonyság, valamint az eszméletvesztés, az ájulás is, mely lehet neurológiai eredetű, de sokszor komoly szívproblémára figyelmeztet. Minden panasz esetében megvannak a specifikus vizsgálatok, amelyek a kardiológus elvégezhet, hogy fényt derítsen az okra, okokra. „Az utóbbi időben tényleg sok elhanyagolt eset volt, van. Sokan félnek. De ha valaki tapasztalja bármelyiket a felsorolt panaszok közül, fontos, hogy kivizsgáltassa magát” – emelte ki a szakorvos.
A szívgyógyász-főorvos szerint fontos, hogy a pandémia időszakában se dőljünk be minden mítosznak, reklámnak, ne szedjünk fölöslegesen vitaminokat és étrendkiegészítőket marékszámra, mert van, amikor többet ártunk, mint használunk velük. Szerinte a D-vitamin fontos, természetesen a C-vitamin is segít valamelyest „feltuningolni” az immunrendszerünket, de ezek csak „kis segítséget” jelentenek, nem védenek meg a vírustól. Igazi védelmet csak az oltás jelent.
Bár újraindult a dicsőszentmártoni vízmű, az általa szolgáltatott víz nem iható – derült ki vasárnap este.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Olyan hírek láttak napvilágot a román nyelvű sajtóban, miszerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését. Imecs Zoltán elnök a Krónikának elmondta, a civil szervezetet csak véleményezésre kérték fel.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
szóljon hozzá!