A megkérdezettek 25,2 százaléka azt nyilatkozta, hogy nem jut hozzá az orvosi ellátáshoz, és 18,6 százaléknak gondot okoz a kórházba való eljutás. Dr. Deák Éva szívgyógyász-főorvos mindezekre reagálva a Krónikának hangsúlyozta, hogy az ő tapasztalatai még nem elegek az általánosításhoz, de tény, hogy nála, illetve klinikáján nagy számban fordulnak meg a páciensek, így mindenképp irányadók lehetnek.

A kolozsvári Deák Medical Center alapítója emlékeztetett, hozzá a járvány minden szakaszában fordulni lehetett, a klinika nem zárt be. Azt tapasztalta, hogy főleg a járvány elején, azaz 2020 márciusában–áprilisában nagyon csökkent a hozzá forduló betegek száma, de mivel igyekezett őket felvilágosítani, hogy nyilatkozattal, a járványügyi szabályok betartásával orvoshoz bármikor elmehetnek, a tavalyi év nem hozott drasztikus betegszámcsökkenést. Mindezek ellenére dr. Deák Éva arról is beszámolt, hogy vannak olyan évek óta visszajáró betegei, akik tavaly teljesen kihagyták a szokásos éves vizsgálatot, kontrollt.

Kizárt a csak online végzett kardiológiai vizsgálat

A szívgyógyász-főorvos szerint sokan féltek elhagyni a lakást, elmenni egy rendelőbe, ahol esetleg „összeszedhetik” a vírust, sőt sokan még a mentőt is féltek kihívni. Szerinte

Elmondta, az online konzultáció nem igazán valósítható meg a kardiológiában, hiszen míg a pszichiáterrel el lehet beszélgetni telefonon, vagy a bőrgyógyász sokszor egy jó fénykép alapján is mondhat egy diagnózist, a kardiológiában komoly vizsgálatok – EKG, ultrahang – szükségesek. Bizonyos esetekben persze működhet a telefonos tanácsadás, segítségnyújtás a kardiológiában is, de ez inkább a már ismert, visszatérő páciensek esetében lehetséges.

Azt is kiemelte a szakember, hogy a sürgősségi eseteknél nagyon hasznos lehet a telefonos konzultáció, hiszen a tünetek alapján az orvos el tudja dönteni, hogy mennyire nagy a baj, és azonnal mentőt kell-e hívni. „Nyilván mindenkit meghallgatok telefonon, de ha nem egy olyan beteg, akit már régóta ismerek, nagyon nehéz. Meg kell hogy hallgassam sztetoszkóppal, EKG, ekográfia… ezt nem lehet online. A kardiológiai vizsgálatot csak online nem lehet megoldani. Csak egy beszélgetés alapján nem lehet kezelést felírni, ez kizárt” – szögezte le a szakember.

Elmondása szerint voltak olyan esetek, hogy a vizsgálat előtt, otthon bevettek egy lázcsillapítót, amiről nem számoltak be, és légszomjra, mellkasi fájdalomra panaszkodva érkeztek a szívorvoshoz. Egy hetven–nyolcvan éves páciens esetében a tünetek alapján logikus volt szívproblémákra gyanakodni, ám több esetben is kiderült, hogy Covid okozta a panaszokat.

Javallott szívorvoshoz is elmenni a Covid-fertőzés után

A koronavírus maradványtünetei kapcsán elmesélte, hogy gyakran visszamarad a légszomj, amelyet okozhat a tüdő is, de mint bármely vírus esetében, összefüggésbe hozható a szívizommal, illetve a szívburokkal is, myocarditist és pericarditist okozhat. Dr. Deák Éva több ilyen esettel is találkozott, úgyhogy

Tapasztalata szerint a legtöbben tisztában vannak a veszélyekkel, így sokan azok közül, akik covidosak voltak, elővigyázatosságból – úgy is, hogy nincsenek panaszaik – ellátogatnak hozzá. „ A Covid–19 ellen használt gyógyszerek egy része okozhat szívritmuszavart, másfelől az úgynevezett hypoxia (oxigénhiányos állapot), ami a betegség alatt fellép, és az a sok gyulladás elleni gyógyszer – amit nyilván okkal adnak, és jó hatással vannak – felnyomhatják a vérnyomást. Tehát a Covidnak ilyen utólagos kihatásai is lehetnek a szívre, vérnyomásra” – figyelmeztetett a főorvos.

Hangsúlyozta, hogy ezért is fontos a mozgás szabad levegőn, a pihenés, az alvás, illetve meg kell próbálni csökkenteni a mindennapi stresszt – ezek mind a megelőzés részei lehetnek. Hozzátette, hogy 30 éven felül, de 35 év felett mindenképpen ajánlott évi egy ellenőrző kardiológiai vizsgálat.

– közölte a kardiológus.

Dr. Deák Éva ismertette, hogy melyek lehetnek az intő jelek, milyen tünetek esetén kell mindenképpen felkeresni a kardiológust. Bármilyen mellkasi fájdalom, deréktól felfele jelentkező fájdalom, amely több percet tart, az szívpanasz lehet. Lehet úgynevezett angina (angina pectoris) – azaz mellkasi szorítás, de akár szívinfarktus is. A palpitáció, azaz heves szívdobogás lehet a szívritmuszavar tünete.

Szintén elővigyázatosságra int a légszomj, az újonnan jelentkező fáradékonyság, valamint az eszméletvesztés, az ájulás is, mely lehet neurológiai eredetű, de sokszor komoly szív­problémára figyelmeztet. Minden panasz esetében megvannak a specifikus vizsgálatok, amelyek a kardiológus elvégezhet, hogy fényt derítsen az okra, okokra. „Az utóbbi időben tényleg sok elhanyagolt eset volt, van. Sokan félnek. De ha valaki tapasztalja bármelyiket a felsorolt panaszok közül, fontos, hogy kivizsgáltassa magát” – emelte ki a szakorvos.

A szívgyógyász-főorvos szerint fontos, hogy a pandémia időszakában se dőljünk be minden mítosznak, reklámnak, ne szedjünk fölöslegesen vitaminokat és étrendkiegészítőket marékszámra, mert van, amikor többet ártunk, mint használunk velük. Szerinte a D-vitamin fontos, természetesen a C-vitamin is segít valamelyest „feltuningolni” az immunrendszerünket, de ezek csak „kis segítséget” jelentenek, nem védenek meg a vírustól. Igazi védelmet csak az oltás jelent.